|
|
Pattyán
László - Szoboszlai Katalin Az utcai szociális munka Az utcai szociális munka elméleti megközelítése, dilemmák a gyakorlati munkában |
|
Az utcai szociális munka meghatározási kísérletei a gyakorlatban Napjainkban az utcai szociális munkáról sokféle elképzelés alakult ki. A gyakorlati munkáról alkotott képet alapvetően befolyásolja az, hogy:
A fenti gondolatsort követve az utcai munkát végzőket ma alapvetően két fő csoportra lehet bontani: Az első csoportba azok a szervezetek, ill. személyek tartoznak, akik valamilyen intézményes ellátáshoz kapcsolódva, annak speciális részeként tevékenykednek (hajléktalanszállók mellett, a gyermekvédelem intézményrendszere mellett, drogambulanciák dolgozójaként stb.) Az ilyen rendszerekben dolgozó szakemberek számára az utcai szociális munkában túlnyomó szerepet kaphat a felderítő munka és a kliensek közvetítése az általuk képviselt intézmények felé. Akarva akaratlanul követniük kell az intézmény által képviselt elveket (pl. specializálódhatnak az intézmény klienskörére) a kliensek gondozásakor, amely bizonyos esetekben sajátos feszültséghelyzeteket idéz elő a mindennapi munkában (pl. a hajléktalanszálló által kitiltott kliens gondozása a szálló utcai munkásaként… ). A másik csoportba azok a civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) tartoznak, amelyek az utcai szociális munka végzését feladatukként deklarálják. Ezek a szervezetek a helyi szükségletekhez alkalmazkodva jöttek létre, munkájuk irányát nagyban meghatározza az, hogy dolgozóik milyen szakmai-ideológiai alapokkal rendelkeznek az utcai munkáról. A civil szervezetek függetlenségéből adódóan sokkal nyíltabban szállhatnak síkra az intézmények, ill. az ellátórendszer díszfunkcióival szemben, ami szélsőséges esetben az utcai szolgáltatások túlhangsúlyozásához is vezethet. A felosztást természetesen nagyban meghatározza az utcai munka jogi szabályozása is. Az utcai munka működtetésére vonatkozó jogszabályok értelmében utcai gondozóhálózatot olyan településen kell létrehozni, ahol a szükségletek ezt indokolják: Az utcai munkát a rendelet alapellátásként a családsegítés mellé helyezi. Ez a szabályozás megnehezíti az utcai munkái végzők helyzetét, mivel a tevékenység anyagi finanszírozása ilyen módon teljesen az önkormányzatok feladata. A működéshez tehát bizonyítani kell az utcai munka szükségességét a településen. A jelenlegi kép kialakulásához hozzájárult, hogy a finanszírozást központi céltámogatással próbálják segíteni, amelyre szociális intézmények és utcai munkával foglalkozó civil szervezetek egyaránt pályázhatnak. Az utcai munka gyakorlati kérdéseinek részletesebb kifejtése előtt fontos megvizsgálni egy meghatározást, amely az Utcai Szociális Segítők Egyesülete (továbbiakban: USZSE) által megfogalmazott alapelvek között szerepel, melyet a Népjóléti Minisztérium 1997. évi pályázati kiírásában normaként fogadott el: Az utcai szociális munka az utcára kivitt önálló, szakmai szociális szolgáltatás a felderítetlen, ellátatlan egyének, csoportok részére. Célcsoportja: A szociális ellátással és segítéssel foglalkozó intézmények, intézményrendszerek hatáskörén kívül maradtak, azokból kiesők, felderítetlenek, ellátatlanok, a hatósági beavatkozással, ellátással szemben bizonytalan rászorult egyének, csoportok. (pl. droghasználók, alkoholproblémával küszködők, hajléktalanok, csavargó fiatalok, prostituáltak, homoszexuálisok) (USZSE 1996). Az USZSE meghatározásából egyértelműen kitűnik, hogy az utcai munka fő feladata az ellátásból kimaradók felkutatása, segítése. Felmerülhet a kérdés azonban, hogy csak az utcán végzett szociális tevékenységet lehet-e utcai szociális munkának nevezni, Mi tekinthető a szakmai munka végzése szempontjából ,,utcának”? Hol van az utca és az intézmény határa? Nem lehet az említett meghatározást használni, például a drogfogyasztók felkutatására szervezett elérési programoknál (pl. kortárssegítés, speciális kávéházak a drogosok részére). Nincsen egyértelmű álláspont a szakmában arról sem, hogy mi az utcai munka elsődleges feladata. Elsősorban a felderítő, illetve elérési munka és a kliensek közvetítése az intézményrendszer felé, vagy inkább problémakezelés, esetkezelés a rendelkezésre álló erőforrásokkal? Bizonyára egy kicsit ez is, az is. A kérdés létjogosultságához hozzájárul a tevékenység elnevezése is: utcai .szociális munka, vagy utcai gondozás. A szociális munka itt egy komplex tevékenységrendszert foglal magában. A gondozás sokkal szűkebb fogalom, a szükségletek kielégítését helyezi a munka középpontjába. Bármely szervezeti keretek között is dolgozik az utcai munkás és bármelyik eszközrendszert használja, szembe kell néznie az utcai szociális munka speciális helyzetével. dilemmáival.
|
