|
|
Pattyán
László - Szoboszlai Katalin Az utcai szociális munka Az utcai szociális munka elméleti megközelítése, dilemmák a gyakorlati munkában |
|
Az utcai szociális munka elméleti megközelítése Az utcai szociális munka helyének keresése során gyakran feltesszük magunknak a kérdést: hogyan kapcsolódik a szociális munkához, része-e a szociális munkának ez a munkaterület? Az utcai szociális munka értelmezésénél kiindulásként a szociális munka definícióját használjuk fel: A szociális munka kettős irányú, szakmai tevékenység, ami egy időben segít javítani és helyreállítani egyének, családok, csoportok, közösségek élet- és működőképességét, valamint hozzájárul az ehhez szükséges komplex feltételek biztosításához. A szociális munka alapfogalmának első egysége, hogy a szociális munka kettős irányú tevékenység. A kettős irány a problémakezelés során a beavatkozás két fő irányát jelöli. A szociális munkás szükség esetén a kliens(csoport) felé és a hatalom felé egyaránt indukál erőket a változás érdekében. A hatalom megtestesítője lehet az állam; az önkormányzat; a szociális szolgáltatást nyújtó intézmény, a rendőrség. attól függően, hogy a munka során, a kliens élethelyzetéből, problémáiból adódóan melyik kerül előtérbe. Az utcai szociális munkát végző, amikor munkájának tapasztalataiból megfogalmazza azokat a szükségleteket, amelyek hiányzó szolgáltatásokhoz kapcsolhatók, és ezt közvetíti a hatalom felé, lépéseket tesz a kliens(csoport) érdekeinek érvényesítésére. Példaként említjük, hogy a fizikailag leromlott egészségi állapotban lévő. alkoholbeteg; idős és középkorú hajléktalanok számára a hajléktalanellátáson belüli szakellátások (éjjeli menedékhely, átmeneti szállás) formái Nyíregyházán ápolást-gondozást nem biztosítanak. Az idősek gondozását-ápolását biztosító intézmény (pl. szociális otthon) túlterheltsége okán nem képes befogadni ezeket a klienseket. Ebben az esetben szakmai beszámolójában a Periféria Egyesület javaslatot tett az önkormányzatnak Hajléktalanok Gondozóházának megnyitására, tudva azt, hogy a leendő intézmény lakóinak egyedüli lehetősége a továbblépésre a hajléktalanellátás keretein belül működő intézmény. Ők azok a kliensek, akik a természetes támogató rendszerre már nem számíthatnak, s akiknél az utcai élet továbbfolytatása idős koruk és egészségi állapotuk miatt kockázatos. A példát alapul véve, az utcai szociális munka feladata a döntéshozók folyamatos tájékoztatása a munka tapasztalatairól, a kliensek élethelyzetéről, problémáiról. A szociális munka szakmai tevékenység. Tartalmi elemei: általános és rendszerezett ismeretanyaggal rendelkezik, közösségi érdekeket szolgál, értékrendszert tartalmazó saját kultúrája van, képzési szintjeiben benne foglaltatnak azok a kompetenciák, amelyek professzionális munkává teszik. Az utcai szociális munka területén ma különböző végzettséggel, szakmákkal rendelkezők dolgoznak. A hazai szociális szakképzések (szociális gondozó-ápoló, szociális asszisztens, általános szociális munkás) tanterveiből az utcai szociális munka stúdium hiányzik, specifikusan ezt a munkaterületet sem az elméleti, sem a gyakorlati képzés során nem említik. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy Főiskolánkon kezdeményezésünkre speciálkollégium formájában benne van a képzésben.) Meggyőződésünk, hogy csekély változás várható a szákképzettek számának alakulásában az utcai munkát végzők körében addig, amíg a képzők nem nyitnak e munkaterület felé Az utcai szociális munka területén szükség van szakképzett szociális szakemberekre. Az utca terepén, a külső támogatórendszerek hiányát megélő kliensen az képes segíteni, aki ismeri a szociális munka kapcsolatfelvételi és beavatkozási technikáit, módszertanát, jártas az egyéni esetkezelés, a csoportmunka, a közösségi munka, az interjúkészítés technikáiban, ismeri és érti a szociális ellátórendszer működését, jogszabályai vonatkozásait. Pótolhatja-e a szociális szakképzésnek nem minősülő néhány hetes tanfolyam a szakképzést? Úgy gondoljuk, hogy nem, hiszen a kliensért vállalt felelősségnek a tudásalap követelményei mellett etikai következményei is vannak. A szociális munkában a problémakezelés folyamatának célja, javítani és helyreállítani egyének, családok, csoportok, közösségek élet- és működőképességét. Az utcai szociális munka specialitása, hogy gyakran az alapvető létszükségletek kielégítésénél, javításánál szükséges elkezdeni a munkát. A utcai terep kliensei létformájukból adódóan, jövedelem hiányában gyakran éhesek, fáznak, betegek, ezért a fizikai szükségletek kielégítésének szintje alapvetőnek bizonyul. Gondoljunk bele, hogyan várhatunk el együttműködést attól a klienstől, akinek a fizikai szükségletkielégítés naponta visszatérő létproblémát jelent. Az utcai szociális munkát végzők egy részénél megfigyelhető. hogy csak az élelem, ruha adományozását vállalják fel. Ettől a kliens még az utcán marad, helyzete nem változik. Az utcai szociális munkát végzők intézményen kívüli terepmunkája tevékenységük korlátait is megmutatja. Az intézményes ellátás kereteibe került kliens elkerülve az utcáról, a szociális munkás kompetenciájából is kikerül. Az élet- és működőképesség helyreállítása az utcai szociális munka és a szakellátások közös feladata. A komplex feltételek javításához való hozzájárulással a szociális munkás az egyén problémáját társadalmi kontextusba helyezi és értelmezi. A szakma elméleti és gyakorlati ismeretének hiányában nem képes az utcai szociális munkát végző megfogalmazni, hogy a kliens(csoport) problémái hol gyökereznek, mit és hogyan kell változtatni a megelőzés érdekében, melyek azok a tényezők, amelyek együttes jelenléte rontja vagy éppen javítja a helyzetet. Összefoglalva, megerősödött bennünk, hogy utcai szociális munkát a szociális munka elméleti alapjainak, eszközrendszerének, módszereinek ismerete nélkül professzionálisan nem lehet végezni. Amennyiben nincsenek meg az utca terepén dolgozóknak ezek az ismeretei és képességei, addig karitatív jellegétől .sem a munkát végző személy, sem a munka, amit végez nem szakad el.
|
