|
|
Gyuris
Tamás - dr. Molnár D. László - Szántó Róbert Hajléktalanok A dolgozat a Népjótéti Minisztérium Válságkezelő Irodája és az INTEL COMP Alapítvány támogatásával, valamint a Paradigma Kft. közreműködésével készült. |
|
A hajléktalanok megélhetése Többféle kereseti forrást is megengedve az elmúlt évben a hajléktalanok 47.2 százaléka alkalmi munkából, 33.6 százaléka állandó munkahelyről származó bérből, 16.3 százaléka szociális segélyből, 12.7 százaléka üvegvisszaváltásból, 11.0 százaléka rokkantnyugdíjból, járadékból, hulladékgyűjtésből, 6.6 százaléka guberálásból, kukában, hulladékban való turkálásból, 5.9 százaléka öregségi nyugdíjból és 4.2 százaléka szerződéses munkából vagy bedolgozásból él. Ezt a színes képet "kettévágja" a munkanélküliség időtartama: az elmúlt évben a rászorultak egyharmada nem volt munkanélküli, másik egyharmada néhány hónapja az, harmadik harmada pedig legalább tizenkét hónapja vagy annál régebben munkanélküli. Csak sejteni lehet, hogy a harmadik harmad képes a legkevésbé beilleszkedni a társadalom normál ügymenetébe, a robotba, a modern szolgaságba, amelyben mások szabják meg a teendőket, és amely a számukra éhbérért rendszerint nehéz fizikai munkából áll. Mindent egybevetve a hajléktalanok átlagosan hat munkahelyet kerestek föl, hogy elhelyezkedjenek. Csak 33 százalékuk kapott szociális támogatást, egy év alatt átlagosan 1926 forintot fejenként. Havonta átlagosan 4.500-6.500 forintból élnek, a legkisebb kézhez kapott összeg 0-800 forint között, a legnagyobb kereset 18.000 forint körül van.
|
