VII. Fejezet

ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat összetétele

47. § Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a következő szervekből áll:

a) Foglalkoztatási Hivatal,

b) Megyei (fővárosi) munkaügyi központok,

c) Munkaerő-fejlesztő és -képző központok.

Amint az anyag bevezetőjében is kifejtettük, a munkaerőpiaci szervezet 1997. január 1-jétől átalakult, mind szervezeti felépítése, mind az egyes szervek hatásköre jelentősen módosult.

A munkaerőpiaci szervezet 2000. január 1-jétől ismét változott. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központba integrálódott a Munkaügyi Kutatóintézet, mely által az OMMK feladatköre tovább bővült. A szervezet új neve Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ (OMKMK).

A munkaerő-piaci szervezet irányítását 2000. június 26-ig a Munkaügyi Minisztérium jogutódjaként a Szociális és Családügyi Minisztérium látta el. A minisztériumok közötti feladat átcsoportosítás eredményeként a munkaüggyel és a foglalkoztatással összefüggő jogalkotási, irányítási jogkörök a Gazdasági Minisztériumba kerültek. A miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2002. évi XLVII. törvény értelmében a szociális és családügyi minisztertől a gazdasági miniszterhez átkerülő feladatok és hatáskörök tekintetében a Gazdasági Minisztérium a Szociális és Családügyi Minisztérium általános jogutódja.

A munkaerőpiaci szervezeten belül ismét jelentős változásra került sor 2001. július 1-től, ugyanis az OMKMK átalakulásával, feladatának és hatáskörének bővítésével ismét létrejött egy középirányítói feladatokat ellátó szervezet, a Foglalkoztatási Hivatal. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belüli másik két szerv, a munkaügyi központok és a munkaerő-fejlesztő és -képző központok jogköre változatlan.

2002. május 27-étől a munkaüggyel, foglalkoztatással, felnőttképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok ismét egy minisztériumhoz, az újonnan létrejött Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz tartoznak.

Az állami foglalkoztatási szolgálat keretébe tartozó egyes szervek feladatait a 4/2002. (X. 17.) FMM rendelet részletezi. Ennek alapján az FMM irányítja a Foglalkoztatási Hivatalt, a Hivatal közreműködésével a megyei (fővárosi) munkaügyi központokat, valamint a munkaerő-fejlesztő- és képző központokat. E szervek felett az FMM gyakorolja az alapítói jogokat és hagyja jóvá szervezeti és működési szabályzatukat.

A minisztérium, mint felügyeleti szerv - többek között - irányítja a Munkaerő-piaci Alap (MpA) felhasználásával kapcsolatos tervezési, beszámolási és számviteli feladatok végrehajtását, figyelemmel kíséri az MpA foglalkoztatási alaprésze decentralizált keretének felhasználását, kezdeményezi központi munkaerő-piaci programok kidolgozását, dönt a központi programok indításáról, meghatározza a Hivatal feladataival összefüggésben a számítógépes központi adatgyűjtések adattartalmát.

Foglalkoztatási Hivatal

48. § (1) A Foglalkoztatási Hivatal a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium irányítása alatt álló központi hivatal, jogi személy, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatai keretében ellátja

a) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok (49. §) szakmai irányítását,

b) a Munkaerőpiaci Alap működtetésének a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által hatáskörébe utalt feladatait,

c) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok (49. §) jogalkalmazó tevékenységének szakmai irányítását,

d) az egységes foglalkoztatási nyilvántartás fejlesztését és működtetését,

e) az állami foglalkoztatási szolgálat humánerőforrás fejlesztési feladatait,

f) a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos módszertani feladatokat,

g) a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások és a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtását támogató informatikai rendszerek fejlesztését és működtetését,

h) az állami foglalkoztatási szolgálat központosított vagyongazdálkodási feladatait,

i) az állami foglalkoztatási szolgálat nyilvántartásain alapuló statisztikai feldolgozási, elemzési és tájékoztatási feladatokat,

j) a munkaerő-piaci előrejelzések és statisztikák elkészítésével, elemzésével kapcsolatos feladatokat, valamint az ezeken alapuló közhasznú tájékoztatás nyújtását,

k) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok (49. §) hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai koordinálását,

l) a több megyét érintő munkaerő-piaci programok koordinálását,

m) az Európai Foglalkoztatási Szolgálathoz (EURES-hez) történő csatlakozás magyarországi feltételeinek megteremtésével kapcsolatos, valamint az azzal összefüggő fejlesztési és működtetési feladatokat,

n) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által meghatározott egyéb feladatokat.

(2)

(3) A Foglalkoztatási Hivatal élén főigazgató áll, akit - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának javaslatára - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter bíz meg, vonja vissza a megbízást és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat. A főigazgató és helyettesei minisztériumi főosztályvezetői besorolású köztisztviselők.

A Foglalkoztatási Hivatal (hivatal) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium irányítása alatt álló, központi költségvetési szerv, élén főigazgató áll, akit a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter nevez ki, illetve ment fel.

A hivatal foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatait és hatáskörét az Flt. jelen szakasza, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 4/2002. (X. 17.) FMM rendelet határozza meg.

A hivatal által ellátandó feladatok közé tartozik például, hogy meghatározza a munkaügyi központok hatósági és szolgáltató tevékenységére vonatkozó szakmai követelményeket, irányítsa, koordinálja és ellenőrizze ezek végrehajtását, kidolgozza és működtesse a hatósági, szolgáltató tevékenység ellátásához szükséges informatikai rendszereket, fejlessze a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, koordinálja a munkaerő-piaci programok indításával, végrehajtásával kapcsolatos szakmai feladatokat.

A hivatal hatósági jogkörében eljár a hatáskörébe tartozó másodfokú ügyekben, vezeti a hatáskörébe utalt nyilvántartásokat, ellátja a munkavállalók kölcsönös foglalkoztatásának cseréjéről szóló nemzetközi szerződések végrehajtásával kapcsolatos hatósági feladatokat.

A hivatal a képző központok szakmai irányítása tekintetében meghatározza a munkaügyi központok és a képző központok együttműködésének elveit, a képző központok által végzendő adatgyűjtési, adatszolgáltatási rendszert, véleményezi a képző központok éves képzési tervét.

Számos feladat hárul továbbá a hivatalra az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódó feladatok végrehajtásából adódóan, részt vesz például az Európai Unió strukturális alapjaihoz való csatlakozás előkészítő munkáiban, koordinálja a munkaügyi központok ilyen irányú feladatait stb.

Megyei (fővárosi) munkaügyi központ

49. § (1) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv, a megyei (fővárosi) önkormányzattól független hatóság.

(2) A munkaügyi központ

a) központi szervezeti egységekből,

b) kirendeltségekből, és

c)

áll.

(3) A munkaügyi központ igazgatóját a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának javaslatára a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter bízza meg, és vonja vissza a megbízását, amelyhez a területileg illetékes munkaügyi tanács előzetes véleményét be kell szerezni. A munkaügyi központ igazgatója feletti egyéb munkáltatói jogokat a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által kijelölt helyettes államtitkár gyakorolja. A munkaügyi központ igazgatója minisztériumi főosztályvezetői besorolású köztisztviselő.

(4)

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfontosabb helyi szintű szerve a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, mely önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, jogi személy, a helyi államigazgatási szervektől függetlenül, de velük együttműködve látja el az Flt.-ben meghatározott feladatát.

Működteti a megyei decentralizált pénzügyi kereteket, biztosítja az illetékességi körébe tartozó munkanélküliek számára az ellátások kifizetését, ellátja a Munkaügyi Tanács titkársági teendőit, koordinálja a térségi foglalkoztatáspolitikát.

Hatósági tevékenysége során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit, az Flt.-ben rögzített eltérésekkel kell alkalmaznia. A munkaügyi központ dolgozói köztisztviselők.

1997. január 1-jéig a munkaügyi központ egységes szervezet volt, a megye településein jelentkező foglalkoztatási feladatok ellátására a munkaügy tanács egyetértésével önállóan hozhatott létre kirendeltséget, ahol a határozatokat a munkaügyi központ igazgatójának nevében hozták.

1997. január 1-jétől három jól elkülöníthető szervezeti egységből állt a munkaügyi központ

- központi szervezeti egységből, amely összefogja megyei szintű foglalkoztatáspolitikai feladatokat, irányítja a kirendeltségeit, ellátja a Munkaerőpiaci Alap megyei szintű működtetésével kapcsolatos feladatokat, néhány ügyben elsőfokú hatóságként jár el, a kirendeltségek elsőfokú határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket elbírálja, stb.,

- kirendeltségekből, ahova döntően a munkanélküli ellátásokkal, az egyes foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaközvetítéssel kapcsolatos tevékenységek tartoznak,

- munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségből, melyek szervezetileg a munkaügyi központjához tartoznak, fő feladatuk a megyei munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzések lefolytatása.

2000. január 1-jétől a munkaügyi központ két szervezeti egységből áll, a központi szervezeti egységből és a kirendeltségekből. A munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek 2000. január 1-jétől ismét önállóak, az OMMF területi szerveiként működnek.

50. § (1) A munkaügyi központ központi szervezeti egységei útján

a) ellátja a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek a megyében történő működtetésével kapcsolatos megyei szintű feladatokat,

b) ellátja a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésével, valamint a polgári szolgálattal kapcsolatos feladatokat,

c) végzi a munkaügyi tanács titkársági teendőit,

d) irányítja a kirendeltségeit,

e) információkat gyűjt és nyújt a megye (főváros) munkaerőpiaci folyamatairól, helyzetéről, prognózisokat készít a várható változásokról,

f) orientálja az iskolafenntartókat a képzési struktúra és a beiskolázási mértékek meghatározásában,

g) rehabilitációs munkacsoportot hoz létre, és működtet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében,

h) elősegíti a csoportos létszámleépítések által okozott foglalkoztatáspolitikai problémák megoldását,

i) ellátja a Munkaerőpiaci Alapból folyósított támogatások felhasználásának, valamint a munkanélküli ellátásokra való jogosultságnak - ez utóbbi tekintetében az 51. § (1) bekezdésének a) pontjába nem tartozó - hatósági ellenőrzését,

j) gyakorolja az 56/A. §-ban meghatározott rendbírság kiszabásával kapcsolatos jogokat, továbbá

k) irányítja a megyei (fővárosi) munkaügyi szervezet foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységét,

l) ellátja jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2) Az (1) bekezdés i)-j) pontjában meghatározott ellenőrzési tevékenysége során a munkaügyi központ képviselője

a) az ügyféltől felvilágosítást kérhet, az ellenőrzési tevékenységgel összefüggő nyilvántartásokba betekinthet,

b) a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány (személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély stb.) felmutatására szólíthatja fel azt a személyt, akinek személyazonosságát meg kell állapítania,

c) AM könyve bemutatására hívhatja fel azt a személyt, akinek alkalmi foglalkoztatásához a munkaadó részére támogatást állapított meg.

(3) A munkaügyi központ központi szervezeti egységének képviselője az ellenőrzés tapasztalatai alapján köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen

a) javaslatot tenni a munkanélküli ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósításának szüneteltetésére, illetőleg megszüntetésére,

b) az ellenőrzött személy vagy szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre,

c) más szervet intézkedés végett megkeresni,

d) szabálysértési, illetőleg bírósági eljárást kezdeményezni,

e) rendbírságot kiszabni.

A munkaügyi központ központi szervezeti egységének sokrétű feladatai jól behatárolhatók az (1) bekezdés a) pontja alapján, koordináló, irányítói, hatósági, szolgáltatói, valamint ellenőrző munkájukkal meghatározói lehetnek a megyei foglalkoztatási célkitűzések megvalósításában.

A munkaügyi központ központi szervezeti egységének feladatait tovább részletezi az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló - 2002. október 20-án hatályba lépett - 4/2002. (X. 17.) FMM rendelet. A rendelet értelmében a központi szervezeti egység többek között: irányítja és ellenőrzi a munkaügyi központ kirendeltségeinek tevékenységét, ellátja a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatási rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat, működteti a munkanélküli ellátórendszert, a támogatási és szolgáltató rendszereket.

A rendelet meghatározza, hogy az egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások közül, melyek tartoznak a központi szervezeti egység elsőfokú hatósági jogkörébe. Ezek a következők:

1. az olyan munkaviszonyban állók képzési támogatása, akik rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható,

2. az önfoglalkoztatóvá válás támogatása,

3. a munkaerő-toborzás támogatása,

4. a csoportos létszámleépítés hátrányos következményeit enyhítő támogatás,

5. a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók támogatása,

6. a munkaerő-piaci program kidolgozásának, megvalósításának támogatása,

7. a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, fejlesztéshez nyújtott támogatás,

8. a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának megkezdésének nyújtott támogatás.

A munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek munkaerőpiaci szervezetből való kiválása ellenére a munkaügyi központ központi szervezeti egységén belül megmaradtak bizonyos hatósági ellenőrzési feladatok és ezzel összefüggésben a munkaerőpiaci ellenőrzés is. Tevékenységük jellege jól megkülönböztethető a felügyelőkétől, mivel akik döntő részt munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzéseket folytatnak.

A munkaerőpiaci ellenőrzés jogköréből bizonyos fajta ellenőrzések átkerültek a felügyelőséghez. Így például 1997. január 1-jétől a külföldiek magyarországi munkavállalására, a munkaszerződések megkötésére vonatkozó előírások betartását a felügyelők vizsgálják.

A munkaerőpiaci ellenőrzés a jövőben leginkább a Munkaerőpiaci Alapból teljesített kifizetések jogszerű és célszerű felhasználásának ellenőrzésére irányul, a hiányosságok, mulasztások elkövetőivel szemben, a jogsértő állapot megszüntetése érdekében az Flt. 50 § (3) bekezdés szerint az alábbi intézkedéseket tehetik

- javaslatot tehetnek az ellátás, támogatás megszűntetésére,

- figyelemfelhívást intézhetnek az ellenőrzötthöz a jogszabálysértés megszüntetése érdekében,

- más szervet is megkereshetnek intézkedés végett, ha a munkaerőpiaci ellenőrök észlelték ugyan a szabálytalanságot, de nincs hatáskörük az intézkedésre,

- szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményezhetnek,

- rendbírságot szabhatnak ki.

A rendbírságról szóló 3/1996. (IV. 5.) MüM rendeletet, a 3/1997. (I. 28.) MüM rendelet akként módosította, hogy rendbírság kiszabására csak a munkaügyi központ központi szervezeti egységei jogosultak.

A munkaügyi központ kirendeltsége

50/A. § A munkaügyi központ kirendeltsége ellátja

a) a munkanélküliek nyilvántartásba vételével,

b) a munkaközvetítéssel, a munka- és pályatanácsadói és egyéb tevékenységgel,

c) a munkanélküli ellátások, továbbá egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos, valamint

d) a munkaügyi központ igazgatója által a hatáskörébe utalt feladatokat.

A fővárosi, továbbá a megyei munkaügyi központokon belül országosan összesen több mint 170 kirendeltség működik.

A munkaügyi központok kirendeltségei első fokú hatósági jogkörébe tartoznak az egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások közül

a) a munkaerőpiaci képzésben résztvevő munkanélküli személynek nyújtott támogatás,

b) a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése,

c) a foglalkoztatás bővítése,

d) a közhasznú munkavégzés,

e) a tartós munkanélküliek foglalkoztatása esetén a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés,

f) munkatapasztalat-szerzés támogatása, foglalkoztatási támogatás,

g) a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása,

h) az egészségügyi hozzájárulás megfizetéséhez nyújtandó támogatás,

i) intenzív álláskeresés támogatás.

A kirendeltségek hatáskörébe tartozik valamennyi munkanélküli ellátással kapcsolatos hatósági ügyintézés (ellátás megállapítása, megszüntetése, visszakövetelése) is, melyek a következők

a) munkanélküli járadék,

b) előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély,

c) költségtérítés.

A munkaügyi központok kirendeltségeinek illetékességi területét az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 4/2002. (X. 17.) FMM rendelet melléklete tartalmazza, melyből egyértelműen megállapítható, hogy az adott település melyik kirendeltség illetékességi körébe tartozik.

E mellett lehetőség van arra, hogy egyes kiemelt feladatok ellátására vagy meghatározott célcsoporthoz tartozó ügyfelek foglalkoztatásának elősegítésére, ellátására akár a megye vagy akár a főváros egész területére illetékességgel rendelkező kirendeltséget hozzanak létre (pl. a fővárosban az ifjúsági iroda). A kirendeltség létrehozásáról és megszüntetéséről a miniszter dönt.

A munkaügyi központ igazgatója ideiglenes működésre is létre hozhat kirendeltséget akkor, ha egy munkáltatónál csoportos létszámleépítést (Munka tv. 94/A. §) hajtanak végre. Ehhez az szükséges, hogy az ideiglenes kirendeltség létrehozásával a csoportos létszámleépítést megvalósító munkaadó egyetértsen, és ahhoz anyagilag hozzájáruljon.

A megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség

51. §

BH1996. 500. A vállalkozói újrakezdési kölcsön kamattámogatása megvonásának feltételei [1991. évi IV. tv. 51. § (2) bek.].

51/A. § (1) A munkaügyi központ és a települési önkormányzat megállapodhat a munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküliek ellenőrzéséről. A megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) hatósági ellenőrzést végez arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező, munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküli folytat-e e törvénybe ütköző kereső tevékenységet.

(2) Megállapodás esetén az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő, az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező munkanélküliekről a munkaügyi központ tájékoztatja a jegyzőt.

(3) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott ellátás folyósítása alatt történő kereső tevékenység folytatásáról és annak bizonyítékairól írásban tájékoztatja a munkaügyi központot.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés eredményeként a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélyének folyósítását a munkaügyi központ megszünteti, a települési önkormányzat ezen ellátások - a 28. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamra járó - összegének megfelelő támogatásban részesül. A támogatást a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi keretéből kell folyósítani, és az a 16/A. §-ban, valamint 17. §-ban meghatározott célokra használható fel.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásban az önkormányzat vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja a munkaügyi központot annak felhasználásáról.

(6) Ha az önkormányzat a támogatást a (4) bekezdésben meghatározott céltól eltérően használja fel, a munkaügyi központ a megállapodást felbontja, és az önkormányzat köteles a támogatás visszafizetésére.

(7) A támogatást a települési önkormányzat részére az ellátást megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell folyósítani. A folyósítás lebonyolítása a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium megállapodása szerint történik.

(8)

(9) A munkanélkülit az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során a jegyzővel szemben is terheli a jelentkezési és rendszeres kapcsolattartási kötelezettség.

Az Flt. 51. §, amely tartalmazta a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség ellenőrzési jogkörét, hatályát vesztette, 2000. január 1-jén. E hatáskörök nem szűntek meg, csak a felügyelőség munkaügyi központoktól történő kiválását követően 2000. január 1-jétől átkerültek az ellenőrzési törvénybe. Az 1996. LXXV. tv. 3. § tartalmazza, hogy mire terjed ki a szervezet ellenőrzési jogosultsága. Ezek közül az Flt.-vel kapcsolatos jogkörök a következők:

1. Ellenőrzik a munkanélküli ellátások melletti munkavégzések szabályszerűségét.

Ezt a feladatot korábban a munkaerőpiaci ellenőrök látták el. Tekintettel arra, hogy az általános, illetve átfogó munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzésekre a feketegazdaságban résztvevő célzott munkáltatói körnél gyakrabban kerül sor, így e munkahelyeken eredményesebben tudják kiszűrni az ellátás mellett dolgozó ún. feketemunkásokat.

Ha az ellenőrök megállapítják az ellátás melletti szabálytalan munkavégzés tényét, egyrészt kezdeményezhetik az ellátás szüneteltetését, vagy megszüntetését. Feltételezhető, hogy a munkáltató ez esetben munkaszerződés nélkül, esetleg a minimálbér alatti bérért foglalkoztatta a munkanélkülit, vele szemben a munkaügyi ellenőrzési törvény alapján szintén eljárhat a felügyelő és akár több millió forintos munkaügyi bírságot is kiszabhat.

2. Ellenőrzik a külföldi személyek Magyarországon történő foglalkoztatását.

Ezt 1997. január 1-jéig mindkét ellenőri szervezet vizsgálhatta, 1997-től azonban csak a felügyelők. A szabálytalan foglalkoztatás megállapítása esetén az Flt. 7. § alapján kell a meghatározott összegű befizetésre kötelezni a munkáltatót.

Az Flt. 51/A. § szakasz a munkanélküli járadékban (pályakezdő munkanélküliek segélyében részesülő az ellátási forma megszüntetése miatt nincs) részesülők ellenőrzését teszi sokrétűbbé. A települési önkormányzatoknak módot ad arra, hogy a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján hatósági ellenőrzést végezzenek a tárgyban, hogy a munkanélküli járadékos nem folytat-e törvénybe ütköző módon kereső tevékenységet.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok kevésbé élnek e lehetőséggel, pedig eredményes ellenőrzésük alapján 90 napra járó ellátás összegével megegyező támogatást kaphatnak.

A támogatást csak meghatározott célra, azaz közhasznú munkavégzésre és munkahelyteremtésre, illetve olyan programok megvalósítására használhatják fel, amelyek segítik a tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását.

52. § A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg az Állami Foglalkoztatási Szolgálat irányítására, a szervezetbe tartozó egyes szervek hatáskörére, egymás közötti kapcsolatára, továbbá a munkaügyi központ kirendeltségeinek illetékességére vonatkozó részletes szabályokat.

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a fentiekre vonatkozóan kiadta az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 4/2002. (X. 17.) FMM rendeletét, mely 2002. október 20-án lépett hatályba.

Munkaerőfejlesztő és -képző központ

53. §

Figyelem! A regionális képző központok jogállására, feladataira vonatkozó részletes szabályokat a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény tartalmazza, mely rendelkezések 2004. január 1-jétől jelentősen módosultak.

A képző központ központi költségvetési szerv, melyek felügyeletét a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter látja el, és gyakorolja felettük a fenntartói jogokat. A képző központ alapvető működését az állami költségvetés biztosítja.

Az országban jelenleg 8 rendkívül színvonalas, korszerű képző központ működik: a fővárosban, Pécsen, Békéscsabán, Kecskeméten, Debrecenben, Szombathelyen, Miskolcon, Székesfehérváron.

E felsorolásból is kitűnik, hogy a munkanélküliek nem minden megyében tudnak eljutni, illetve bekerülni a képző központok által szervezett és megtartott képzésekre, de a többi megyeszékhelyen kihelyezett intézményeikben folyik a képzés.

A képző központok alapfeladatai közé tartozik a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzése, a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, az elhelyezkedés szempontjából hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése, a távoktatási hálózat kiépítése, a felnőttképzési nemzetközi programokban való részvétel. Ezen túlmenően regionális tananyag fejlesztési és konzultációs központként is működik.

A képző központ tanfolyamai általában ajánlott képzések között szerepelnek a munkaügyi központ nyilvántartásában, így az ezeken való részvétel esetén a képzés költségei az Flt. 14. § alapján támogathatók. Több képző központ szállás és étkezési lehetőséget is tud biztosítani hallgatóinak.

53/A. §

www.varazsbetu.hu

www.oktatoprogram.hu

www.oktatoprogramok.hu

www.kazalkolos.hu

www.hajlektalansag.hu

www.kazalkolos.lapok.hu