|
|
1991. évi IV. törvény
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról |
|
II. Fejezet
FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS Országos Érdekegyeztető Tanács 9. § A Kormány az országos jelentőségű foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a munkavállalók és a munkaadók országos érdek-képviseleti szervezeteivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OÉT) egyeztet. Ennek során az OÉT a) véleményezi a foglalkoztatást közvetlenül érintő törvénytervezeteket, b) évente beszámoltatja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét, c) a munkájában résztvevő országos munkaadói és munkavállalói szövetségek útján kijelöli a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének a munkaadói, továbbá munkavállalói képviselőit, és javaslatot tesz a visszahívásukra. Az országos érdekegyeztetés tripartit fóruma a legutóbbi kormányváltást követően 2002-ben ismét átalakult és neve is megváltozott. 1999-ben a korábbi Érdekegyeztető Tanács szűnt meg, helyette a munkaügy területét érintően az Országos Munkaügyi Tanácsban folyt a munkavállalók, a munkaadók és a kormány résztvevőiből álló egyeztetés. A miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló (2002. december 10-én hatályba lépett) 2002. évi XLVII. törvény 55. §-ának b) pontja értelmében, ahol a Munka Törvénykönyve és más jogszabály Országos Munkaügyi Tanácsot említ, azon az Országos Érdekegyeztető Tanácsot kell érteni. A tripartit érdekegyeztető fórum jogköre nem változott, az Flt. alapján a foglalkoztatáspolitikai kérdésekben egyeztet, a Munka tv. szerint pedig a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben. E jogosultságok bővebb tartalmát az említett jogszabályok meghatározzák, de az OÉT jogi legitimációját, működését jogszabály nem rendezi. A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete 10. § (1) A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (a továbbiakban: MAT) a munkaadók, a munkavállalók és a Kormány képviselőiből álló testület, amely a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos jogokat, illetőleg kötelezettségeket az e törvényben foglaltak szerint gyakorolja, illetőleg teljesíti. (2) A MAT munkaadói oldala a munkaadók képviselőiből, munkavállalói oldala a munkavállalók képviselőiből, kormányzati oldala a Kormány képviselőiből áll. (3) A MAT megbízatása négy évre szól. (4) Ha a MAT a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészével kapcsolatos döntési jogkörét a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter gyakorolja.
A foglalkoztatással és a munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos kiadások 1996. január 1-jéig öt elkülönített állami pénzalapból kerültek finanszírozásra, majd január 1-jétől ezek összevonása révén az 1995. évi CXXIV. törvény létrehozta az egységes Munkaerőpiaci Alapot, melyen belül a korábbi alapok, alaprészként jelentek meg. A Munkaerőpiaci Alap költségvetésére, valamint az alaprészen belüli központi és decentralizált pénzeszközök arányára a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének (MAT-nak) az elődje, az Országos Munkaerőpiaci Tanács (OMT) tett javaslatot. A Munkaerőpiaci Alappal a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelkezik, mely jogát az Flt. 39/A. §-ban foglaltak szerint a MAT-tal, továbbá a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze tekintetében az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja. 10/A. § (1) A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részéről teljesített munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter bízza meg, valamint vonja vissza a megbízást. A Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetőleg a megbízás visszavonására egy-egy tag esetében az oktatási miniszter, valamint a pénzügyminiszter tesz javaslatot, további négy tag esetében a megbízásról, illetőleg a megbízás visszavonásáról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a saját hatáskörében dönt. (2) A MAT új tagját, ha a korábbi tag megbízatásának megszűnésére a) a MAT megbízatásának lejárta miatt került sor, legkésőbb a lejáratot megelőző 15. napig, b) egyéb okból kerül sor, az ok bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell jelölni. (3) A MAT-nak nem lehet tagja, illetve nem vehet részt a szervezetét érintő döntések meghozatalában az a személy, aki olyan szervezetnek a tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, amelyet a MAT döntései közvetlenül érintenek. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a Kormány képviseletét ellátó tagok tekintetében figyelmen kívül kell hagyni a Miniszterelnöki Hivatallal, a minisztériumokkal, az országos hatáskörű szervekkel, továbbá az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerveivel fennálló közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyt. (4) A MAT egyes oldalain résztvevő tagok száma hat főnél több nem lehet. (5) A tagok megbízatása a MAT megbízatásának időtartamára szól. A MAT döntéseinek meghozatalában csak az vehet részt, aki megbízólevéllel rendelkezik. (6) Ha a szavazásra a MAT a) oldalai jogosultak, az oldalak szavazata egyenlő, b) tagjai jogosultak, az egyes oldalak hat-hat szavazattal rendelkeznek. (7) A MAT ügyrendjét egyhangúan maga határozza meg. A MAT tagjainak jelölésére, megbízására, mandátumának időtartamára, visszahívhatóságára, összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat rögzíti e szakasz. A MAT tagjait a három oldal: a Kormány, a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői alkotják, egy-egy oldal legfeljebb 6 főt delegálhat a testületbe. A MAT munkaadói és munkavállalói oldalának tagjait e szövetségek Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező országos szervei jelölik, és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter bízza meg őket e tisztséggel, illetve vonja vissza megbízatásukat. A Kormányoldal tagjainak kijelölésével kapcsolatos jogkörök a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztérium létrejötte miatt megváltoztak. A Kormányoldalt képviselő 6 tag közül egy főre az oktatási miniszter, egy főre a pénzügyminiszter tehet javaslatot, a további négy tagról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt saját hatáskörében. A MAT működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztérium illetékes főosztálya látja el, a MAT ülésein megvitatott tárgykörökről és az aktuális MAT döntésekről, határozatokról - többek között - a tárca hivatalos lapja nyújt tájékoztatást. Megyei (fővárosi) Munkaügyi Tanács 11. § (1) A megyékben (fővárosban) a foglalkoztatási és a munkaerő-piaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját elősegítő támogatások nyújtásával kapcsolatos érdekegyeztetés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testületként, megyei (fővárosi) munkaügyi tanács (a továbbiakban: munkaügyi tanács) működik. A munkaügyi tanács megbízatása négy évre szól. (2) Ha a munkaügyi tanács a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a hatáskörébe tartozó kérdésekben a megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója dönt. A foglalkoztatási és a képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját elősegítő támogatások nyújtásával kapcsolatos érdekegyeztetés helyi szintű szerve a Megyei (fővárosi) Munkaügyi Tanács, melynek tagjai a munkaadók, a munkavállalók és az önkormányzatok képviselői, a munkaügyi központ pedig e tanács titkársági teendőit látja el. 12. § (1) A munkaügyi tanácsnak a munkaadók képviseletét ellátó tagjait (munkaadói oldalát) az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek megyei szervezetei, a munkavállalók képviseletét ellátó tagjait (munkavállalói oldalát) OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek megyei szervezetei jelölik, illetve vonják vissza a jelölést. A tagokat - a jelölés, illetőleg annak visszavonása alapján - a munkaügyi központ igazgatója bízza meg a munkaügyi tanács megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra, továbbá hívja vissza. A helyi önkormányzatok képviseletét ellátó tagokat (önkormányzati oldalt) a megyei (fővárosi) közgyűlés, valamint a megye területén lévő megyei jogú városok képviselő-testülete választja, és hívja vissza. A választás, illetve visszahívás alapján a tagok részére a megbízólevelet a munkaügyi központ igazgatója adja át, illetve vonja vissza. (2) A munkaügyi tanácsnak nem lehet tagja az a személy, aki olyan szervezetnek a tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, amely a munkaügyi központ által közvetített személyek részére rendszeres szolgáltatást (képzést, munkaközvetítést) nyújt. A munkaügyi tanács a tagjai tekintetében további összeférhetetlenségi szabályt is megállapíthat. (3) A munkaügyi tanácsban a munkaadók, a munkavállalók és az önkormányzatok képviseletét oldalanként legalább három, de legfeljebb hat tag látja el. (4) A tagok megbízatása a munkaügyi tanács megbízatásának időtartamára szól. A megbízatásról, annak változásáról a munkaügyi központ igazgatója 15 napon belül értesíti a MAT-ot. (5) A munkaügyi tanács új tagját, ha a korábbi tag megbízatásának megszűnésére a) a munkaügyi tanács megbízatásának lejárta miatt került sor, legkésőbb a lejáratot megelőző 15. napig, b) egyéb okból kerül sor, az ok bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell jelölni, illetőleg megválasztani. (6) Ha a tagokat kijelölő, illetőleg választó szervezetek között vita merül fel, a vitás kérdésben a megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója a MAT-hoz fordulhat. (7) A munkaügyi tanács döntéseinek meghozatalában csak az vehet részt, aki megbízólevéllel rendelkezik. (8) A munkaügyi tanács a munkavállalók, a munkaadók és az önkormányzatok képviselőinek megegyezésével határoz. A munkaügyi tanács határozatának meghozatala során a munkaadói, a munkavállalói, valamint az önkormányzati oldalt egy-egy szavazat illeti meg. A munkaügyi tanács megegyezés hiányában a MAT-hoz fordulhat, amelynek képviselője közvetít a felek között, és javaslatot tesz a megállapodásra. (9) A munkaügyi tanács az ügyrendjét egyhangúan maga határozza meg. (10) A munkaügyi tanács a megyei foglalkoztatási feladatok ellátása érdekében együttműködik a megyei területfejlesztési tanáccsal. 13. § (1) A Munkaügyi Tanács: a) dönt a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének a megyében rendelkezésre álló eszközei felhasználásának elveiről és az egyes támogatások arányáról, b) figyelemmel kíséri a Munkaerőpiaci Alap decentralizált pénzeszközeinek megyei szintű felhasználását, c) véleményezi a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének a megyében felhasználható pénzügyi keretéből nyújtható támogatásokra kiírt pályázatok tervezetét, d) kezdeményezi és véleményezi a megye foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos rövid és hosszú távú programokat és figyelemmel kíséri azok végrehajtását, e) véleményezi a megyei munkaerőpiaci szervezet működését, f) a b) pontban, valamint a d) és e) pontokban foglaltakról beszámoltatja a munkaügyi központ vezetőjét, g) előzetes véleményezési jogot gyakorol a munkaügyi központ vezetőjének kinevezésénél, h) ellátja a más jogszabályban meghatározott feladatait. (2) A munkaügyi tanácsok foglalkoztatási és képzési koncepcióját hűen tükrözi, hogy a megye számára rendelkezésre álló foglalkoztatási alaprész decentralizált pénzeszközeit milyen arányban osztja fel az egyes támogatási formák között, milyen elvek, szempontrendszerek, korábbi értékelések alapján határozza meg egy-egy eszköz hangsúlyozottabb alkalmazását. A munkaügyi tanácsok konkrét egyedi ügyekben döntést nem hozhatnak.
|
