III. Fejezet

MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK

Munkaerő-piaci szolgáltatások

13/A. § (1) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti.

(2) A munkaerő-piaci szolgáltatások formái a következők:

a) munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása,

b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás,

c) munkaközvetítés.

(3) Támogatás nyújtható annak, aki a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatást a (4) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel nyújtja.

(4) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egyes munkaerő-piaci szolgáltatásokat - ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat - a szolgáltatások szakmai követelményeit, a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és a szolgáltatások, valamint a (3) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtásának feltételeit.

2000. február 1-jei hatállyal került az Flt.-ben pontosan nevesítésre, hogy a munkaerő-piaci szervezet milyen szolgáltatásokkal segítheti a munkához jutást. A (2) bekezdésben részletezett szolgáltatási formák ezelőtt is léteztek.

A törvénymódosítás felhatalmazást ad a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek, hogy rendeletben szabályozza a szolgáltatások részletes körét, időtartamát, továbbá az ezek nyújtásával kapcsolatos alapvető szakmai követelményeket, valamint hogy a szolgáltatásban részesülő a szolgáltatás igénybevétele alatt milyen ellátásban részesülhet és a munkaerőpiaci szervezeten kívül e szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek (pl. munka, pályatanácsadást, foglalkoztatási tanácsadást folytató cégek, non-profit szervezetek) milyen támogatás, milyen feltételekkel adható.

A munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló részletes szabályokat a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet tartalmazza, mely rendelkezések 2000. október 15-én léptek hatályba.

Kiemelendő, hogy a rendelet meghatározza a munkaügyi központ kirendeltségének állásközvetítéssel kapcsolatos feladatait, továbbá a munkáltatók üres álláshelyeinek bejelentésére vonatkozó kötelezettségét. A bejelentést a rendelet melléklete szerinti munkaerőigény bejelentőlapon kell megtenni, vagy azzal azonos adattartalommal.

Képzések elősegítése

14. § (1) Támogatható a munkaügyi központ által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,

a) aki munkanélküli,

b) aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot,

c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte, vagy

e) aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

f) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és

a) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek másfél éves korának betöltését követően kezdődik meg, valamint

b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.

(3) A MAT meghatározhatja a képzési támogatásban részesíthetők további körét.

(4) Képzési támogatásként

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint d)-f) pontjában megjelölt személy esetén

aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése,

b) az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt személy esetén a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése

adható.

(5) A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(6) A keresetpótló juttatás összege

a) - a b) pontban meghatározott kivétellel - a munkanélküli-járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában érvényes alsó határa,

b) az a) pontban meghatározott összeg kétszerese, ha a képzés időtartama a heti 25 órát eléri, és a képzésben részt vevő személy jövedelemmel nem rendelkezik, és háztartásában legalább három - egyedülálló, képzésben részt vevő személy esetében kettő - olyan személy van, akinek tartására köteles.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása szempontjából azokat a személyeket kell figyelembe venni, akiknek eltartására a képzésben részt vevő személy jogszabály, bírósági ítélet vagy szerződés alapján köteles, és jövedelmük egyenként nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetven százalékát.

(8) A külön törvény alapján alkalmi munkavállalói könyvvel (a továbbiakban: AM könyv) rendelkező munkanélküli személy részére keresetpótló juttatás akkor állapítható meg, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az AM könyvet a munkaügyi központ által megjelölt időpontban bemutatja.

(9) Nem folyósítható munkanélküli járadék, illetve keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban állt.

(10) A (8) bekezdésben meghatározott ellátást, illetve támogatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás, illetve a munkavégzés napjára járó munkanélküli járadék, illetve keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.

(11) A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.

A munkaerőpiaci képzés támogatása olyan foglalkoztatást elősegítő aktív eszköz, amellyel a munkanélküli, vagy a munkaviszonyban álló, de a munkanélküliséggel reálisan veszélyeztetett rétegek átképzésével növelhető az elhelyezkedési esélyük, illetve munkahelyük megtartása.

Az Flt. rendkívül szűkszavúan, valójában csak a képzésbe bevonható személyek körét és az adható támogatásokat határozza meg. Az eljárás során a munkaügyi központok, és kirendeltségeik mérlegelik, hogy az adott személy számára mely támogatási forma a leghatékonyabb. Amennyiben az átképzést ajánlják, további mérlegelés tárgya, hogy milyen fajta képzésben való részvétel segítheti elő az elhelyezkedést. E mérlegelési jogkörben hozott döntések, illetve államigazgatási határozatok ellen Flt. 56. § (3) bek. alapján csak kivételes esetben van helye jogorvoslatnak.

Az alábbi személyek képzése támogatható

- munkanélküli,

- pályakezdő,

- gyermek nevelése, gondozása, illetve hozzátartozó ápolása miatt ellátásban részesülő személy,

- olyan munkavállaló, akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik vagy aki közhasznú munkát végez, vagy aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható,

- MAT döntése alapján meghatározott kör, pl. egyes hátrányos helyzetben lévő rétegek.

A 2001. július 1-jén hatályba lépett módosítások révén a képzési támogatásban részesíthetők köre kibővült a gyermek gondozása céljából hosszabb ideig fizetés nélküli szabadságon levő, valamint a gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülő személyekkel, akik a munkahelyüktől való távollét megszűnését követően fokozottan ki vannak téve a munkanélkülivé válás veszélyének. A gyermeket nevelők képzési támogatása azonban a (2) bekezdés szerinti feltételekhez kötött.

A pályakezdők képzési támogatására 2000. július 1-jét megelőzően is volt lehetőség, de a számukra adható keresetpótló juttatás maximális mértéke nem haladhatta meg a munkanélküli járadék alsó határának 20-40 százalékát. Az új szabályok alapján ők is jogosulttá válnak a magasabb összegű, a munkanélküli járadék alsó határával megegyező mértékű keresetpótló juttatásra.

A képzésben történő részvétel részletes szabályozását, a támogatható képzések körét, a legalkalmasabb képzőintézmények kiválasztásának szempontjait, a támogatás nyújtásának feltételeit a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet tartalmazza melynek legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban emeljük ki.

- Támogatható képzések köre

a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1. § b)-e) pontjában meghatározott szakképzés, melyek a következők

- valamely munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítés megszerzése,

- szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítása,

- a hátrányos helyzetűeket, megváltozott munkaképességűeket rehabilitáló képzés,

- az elhelyezkedést, vállalkozást elősegítő képzés.

b) szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismeretek oktatása,

- itt döntően az általános iskolát el nem végzettek számára adható olyan alapképzésről van szó, amely ismeretek nélkül a további szakmai képzés nem folytatható

c) pályaorientáló és álláskeresési ismeretek elsajátítása,

- ezek viszonylag rövidebb időtartamú tréningek, melyek az álláskeresési technikák bemutatásával, a kommunikációs készség fejlesztésével segítik elő az elhelyezkedést

d) a szakképesítéssel rendelkező személyek számára nyújtandó állami nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzés,

- lényeges, hogy csak a szakképesítéssel rendelkezők nyelvi képzése támogatható, továbbá az olyan nyelvi képzés, amely a szakképzési törvény 1993. LXXVI. tv. 1. § b)-e) pontjában meghatározott szakképzés részeként valósul meg, valamint a közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló képzés részeként.

e) közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély (C, D, E kategóriára, valamint e kategóriáknak az al- és kombinált kategóriáira, mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító járművezetői igazolvány),

f) járművezetői engedély, továbbá

(II. kategória, és trolibuszra érvényesítve)

g) a belföldi és a nemzetközi árufuvarozási engedély, és

h) a veszélyes áruk közúti szállításához szükséges engedély (ADR) kiadásához előírt képzés, továbbá

i) az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállításhoz valamint az építőgép-kezelő engedély kiadásához szükséges képzés.

- Nem támogatható képzések

- az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészítő képzés (például a nulladik évfolyamos képzés)

- az olyan iskolarendszerű képzés, amelyhez az éves költségvetési törvény normatív állami hozzájárulás állapít meg.

- Képzési irányok, képző intézmények és azok kiválasztása

- Az adott évben támogatott képzési irányokat a bejelentett munkaerőigények, a foglalkoztatás szerkezetében bekövetkezett változások, illetve munkaerőpiaci előrejelzések figyelembevételével a munkaügyi központ határozza meg és hozza nyilvánosságra a képző intézmények számára. Ezen döntése előtt ki kell kérni a munkaügyi tanács, valamint a szakképzési törvény 1993. LXXVI. tv. 53. § (2) bek.-ben meghatározott felügyelő tanács véleményét.

- A szakképzési törvény 1993. LXXVI. tv. 2. § alapján a szakképzés intézményei az iskolarendszeren kívüli szakképzést az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező természetes és jogi személyek, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak.

A szakképzés megkezdésének és folytatásának új szabályait a 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet tartalmazza, az erről szóló 2/1997. (I. 15.) MüM rendelet 1999. december 21-től hatályon kívül helyezésre került.

- A munkaügyi központ a szakképzést folytató intézmények fenti nyilvántartásba vételén túl, minden évben összeállítja azon képző intézmények jegyzékét, amelyek képzési ajánlata a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

A munkaügyi központ elsősorban ezen jegyzéken szereplő ún. ajánlott képzésekben való részvételt támogatja, de a munkanélküli kérelmére, konkrét tanfolyamok, képzések esetében a jegyzéken nem nyilvántartott, - de a rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő képzést - is támogathatja, ezek az ún. elfogadott képzések.

A képzés lebonyolítására egyrészt a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 4. § alapján megállapodást kell kötnie a munkaügyi központnak és képzést végző intézménynek, másrészt a szakképzési törvény alapján a képzésben résztvevő munkanélküli és a képző intézmény is képzési szerződést köt egymással.

A munkavállalók képzésére vonatkozó eltérő szabályokat a rendelet 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 9. § tartalmazza.

Az Flt. 14. §-ának (3)-(10) bek. alapján képzési támogatásként az alábbiak adhatók:

- keresetkiegészítés (mely munkaviszonyban lévő személy képzése esetén adható, mértéke a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet),

- keresetpótló juttatás (amely munkanélküli járadékban nem részesülő munkanélküli, valamint pályakezdő munkanélküli képzése esetén adható.

A keresetpótló juttatás összege:

- munkanélküli járadékban nem részesülő esetében a munkanélküli járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában érvényes alsó határával egyezik meg, azaz az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90%-a.

- pályakezdő esetében (a 2001. július 1-től hatályos szabályok alapján) a számukra adható keresetpótló juttatás összege emelkedett, mértéke megegyezik a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában érvényes munkanélküli járadék alsó határával.

Kedvező változás 2003. január 1-jétől, hogy a fentiekben meghatározott mértékű keresetpótló juttatás kétszeresének megfelelő összeg (azaz a munkanélküli járadék felső határának megfelelő összeg) jár annak a képzésben résztvevő személynek, akinek a képzés időtartama a heti 25 órát eléri (intenzív képzésben vesz részt) és a képzésben résztvevő jövedelemmel nem rendelkezik és emellett háztartásában legalább három olyan személy (egyedülálló képzésben résztvevő személy esetén két olyan személy) van, akinek az eltartására köteles. Az eltartottak körébe tartoznak azok, akiknek az eltartására a képzésben résztvevő jogszabály, bírósági ítélet, vagy szerződés alapján köteles és e személyek esetleges jövedelme egyenként nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70%-át.

A képzésben való részvételnek gyakran volt az akadálya az, hogy pl. a gyermekei eltartásáról gondoskodó szülő azért nem tudott az elhelyezkedést segítő átképzésben részt venni, mert az alacsony juttatás miatt azt nem vállalhatta. Az életen át tartó tanulás, mint új elhelyezkedést segítő program egyik része a képzés időtartamára járó juttatás összegének megemelése.

Az Flt. 27. §-ának - 2000. február 1-jétől hatályos - (6) bekezdése rendelkezik arról, mi illeti meg a munkanélkülit, ha a képzés ideje alatt a munkanélküli járadékát kimeríti, de a képzés folytatódik tovább. Az új feltételek szerint annak, aki a támogatott képzést a munkanélküli járadék folyósításának ideje alatt, annak kezdő időpontjától számított 180 napon belül kezdi meg - és folyósítási idejét kimeríti -, a képzés még hátralévő időtartamára, de legfeljebb a képzés megkezdésétől számított 365. napig a munkanélküli járadékot tovább kell folyósítani (a megállapított összegben). A fentiek teljesülése esetén tehát a képzés első évére illeti meg a munkanélkülit munkanélküli járadék (míg egyébként a járadék maximális folyósítási ideje 2000. február 1-jétől 270 napra csökkent le).

E rendelkezések nem alkalmazhatók 2003. január 1-jétől abban az esetben, ha a munkanélküli kérelmére a képzés időtartamára a kétszeres összegű keresetpótló juttatás került megállapításra. Ekkor a munkanélküli járadék folyósítását (az Flt. 27. § (7) bekezdése, illetve az Flt. 29. § (1) bekezdése alapján) szüneteltetni kell.

Az alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel rendelkező személy esetében is sor kerülhet képzésének támogatására és keresetpótló juttatás megállapítására, de csak akkor, ha vállalja, hogy az AM könyvet, a tényleges munkavégzéssel töltött napok ellenőrzése végett a munkaügyi központ által meghatározott időpontban bemutatja. Keresetpótló juttatás, illetve munkanélküli járadék nem illeti meg a munkavállalót azokra a napokra, amikor AM könyvvel foglalkoztatták.

A képzéssel kapcsolatban részben, vagy egészben megtéríthető költségek a következők:

- a képzés képző intézmény által meghatározott tényleges költsége,

- a képzéssel összefüggő utazási költségek,

- a képzéssel összefüggő szállásköltségek,

- a képzés során nyújtott élelmezés költségei.

Az Flt. 14. § (4) bekezdésének 2001. július 1-jétől hatályos módosítása rendelkezik arról, hogy a képzésben résztvevőknek milyen támogatás adható. Ezek közül kiemelést érdemel, hogy a gyermek nevelése, illetve hozzátartozó ápolása miatt ellátásban részesülőknek képzési támogatásként csak a képzési költségek megtérítésére van mód. Ennek indoka az, hogy ezen személyek az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint ellátásban részesülnek, azaz jövedelemmel rendelkeznek.

A képzési költségek átutalására vagy a képzésben résztvevő részére havonta utólag kerül sor, vagy ha a képző intézmény biztosítja a szállást és étkezést, akkor közvetlenül részére kerül átutalásra ezek összege.

Előfordulhat, hogy az adott képzés befejezése után sem sikerült a munkanélkülinek elhelyezkednie, ezért újabb tanfolyamra jelentkezne. A rendelet ezt annyiban korlátozza, hogy kimondja, képzési támogatás ismételten csak akkor adható, ha a képzés befejezését követően legalább a képzés időtartama kétszeresének megfelelő idő már eltelt.

A képzésben résztvevő támogatásával szemben természetesen a munkaügyi központ bizonyos kötelezettségeket állapít meg, pl. hogy a tanfolyamon, elméleti és gyakorlati órákon, a vizsgán köteles részt venni, esetleges mulasztását igazolni stb. Ha a képzésben résztvevő a meghatározott kötelezettségét neki felróható okból megszegi, akkor az Flt. 14. § (10) bekezdés alapján, külön határozat nélkül a mulasztás, vagy a munkavégzés időtartamára járó keresetpótló juttatás vagy munkanélküli járadék összegével csökkenteni kell a még folyósítandó összeget.

A vállalt kötelezettségét megszegő képzésben résztvevőtől a fentieken túl a képzési támogatás is visszakövetelhető, melyet az Flt. 21. § (4) bekezdése értelmében a jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. A munkanélküliek nehéz anyagi körülményeire tekintettel a jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy különös méltánylást érdemlő esetben a munkaügyi központ igazgatója a támogatás, illetve a kamatok visszakövetelésétől eltekintsen.

Intenzív álláskeresés támogatása

14/A. § Az a munkanélküli (ideértve a pályakezdő munkanélkülit is), aki a munkaügyi központtal való együttműködés keretében - igazoltan - maga is részt vesz a munkahely felkutatásában, támogatásként a munkahely kereséssel, illetve a munkába állást elősegítő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott költségei megtérítését kérheti.

E támogatási forma annak ösztönzésére szolgál, hogy a munkanélküli maga is mindent megtegyen elhelyezkedése érdekében. A mérlegelési jogkörben adható támogatás keretében megtéríthetők a munkahely kereséssel, utazással, illetve a munkába állást elősegítő szolgáltatás, szaktanácsadás, tréning igénybevételével kapcsolatos költségek.

A támogatás nyújtásának részletes feltételeit a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet tartalmazza. Az intenzív álláskeresés támogatásában legalább három hónapja munkanélküliként nyilvántartott személy részesülhet, akinek a munkaügyi központ kirendeltségével ún. együttműködési tervet kell készíteni az intenzív álláskeresésben történő részvételről. E tervben rögzítik, hogy a munkanélküli egyedi helyzetéhez igazodóan mit kell tennie elhelyezkedése érdekében, milyen speciális szolgáltatásokat pl. tanácsadás, álláskeresési módszerek elsajátítása, stb. vehet igénybe. A támogatást megállapító határozat tartalmazza, hogy ehhez kapcsolódóan milyen költségeit téríti meg a munkaügyi központ. A támogatás időtartama éves szinten nem haladhatja meg a három hónapot.

Támogatásként megtéríthető pl. a munkahelykereséssel kapcsolatos helyi tömegközlekedés költsége, az álláskeresés időtartamára szóló bérlet ára, a legfeljebb 5 napig tartó álláskeresési tréningen való részvételhez kötődő szállás, étkezés és a helyi közlekedés költsége. (A munkanélküli részére a helyközi utazási költséget az Flt. 31. §-a alapján kell megtérítenie a kirendeltségnek.) Az utazási költségtérítés mértéke havonta nem haladhatja meg a munkanélküli járadék alsó határának 30%-át, az álláskeresési tréninggel összefüggő költségek együttes összege pedig nem haladhatja meg havonta a minimum munkanélküli járadék 50%-át. A támogatás kifizetése - az utazási bérlet kivételével - utólag történik.

Munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése

15. § Az, aki munkanélküli járadékban részesül, és a munkaügyi központ továbbra sem tud részére a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet felajánlani, vállalkozóvá válása esetében a következő támogatásokat kérheti:

a) vállalkozói tevékenységre vonatkozó hatósági igazolás bemutatásával a munkanélküli járadék összegének megfelelő támogatás folyósítását, legfeljebb további hat hónapig,

b) a vállalkozói tevékenység igazolásával igénybevett, a munkaügyi központ által ajánlott szaktanácsadás költségei legfeljebb 50%-ának megtérítését,

c) a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés költségeinek legfeljebb 50%-os megtérítését,

d) hitel felvétele esetén a hitelfedezeti biztosítás költségeinek legfeljebb 50%-os megtérítését, legfeljebb egy éves időtartamra.

A munkanélküliek vállalkozóvá válása során a munkanélküli önmaga foglalkoztatását oldja meg azáltal, hogy egyéni vagy társas vállalkozásba kezd, vagy ahhoz csatlakozik, és a munkaügyi központ ezt támogatja.

- A támogatás alanya és nyújtásának feltételei

A támogatást csak munkanélküli járadékban részesülő személy kérheti, tehát időben, még a járadékfolyósítás időtartama alatt kell eldöntenie a munkanélkülinek azt, hogy akar e vállalkozó lenni és milyen fajta támogatást kíván igénybe venni. A támogatás iránti kérelmét még a járadék folyósításának időtartama alatt kell benyújtania.

- Támogatható vállalkozási formák

- egyéni vállalkozás beindítása,

- őstermelői tevékenység megkezdése,

- társas vállalkozás létrehozása, vagy ahhoz csatlakozás.

- A támogatás formái

- a munkanélküli járadékkal megegyező összeg további folyósítása, legfeljebb 6 hónapig,

- a munkaügyi központ által ajánlott szaktanácsadás költségeinek maximum 50%-os megtérítése, melyhez a vállalkozói tevékenységet igazolni kell,

- a vállalkozáshoz szükséges tanfolyami képzés költségeinek maximum 50%-os megtérítése,

- hitel felvétele esetén a hitelfedezeti biztosítás költségeinek legfeljebb 50%-os megtérítése, legfeljebb egy évig.

Az Flt. 15. § a) pontban meghatározott munkanélküli járadék továbbfolyósítása szempontjából, a vállalkozás kezdő napjának a módosított 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 10. § (1) bekezdése alapján (1997. július 1-jétől), az alábbi időpontokat kell figyelembe venni

- egyéni vállalkozás esetén a vállalkozói igazolvány átvételének napját,

- mezőgazdasági őstermelői tevékenység esetén az őstermelői igazolvány kiállításának napját,

- minden más vállalkozás esetén az aláírt alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály, illetve ezek módosításának napját.

A támogatással kapcsolatos eljárás a munkaügyi központok kirendeltségeinek hatásköre, határozatukat mérlegelési jogkörben hozzák, ellene az Flt. 56. § (3) bekezdése alapján csak kivételes esetben van helye jogorvoslatnak.

A vállalkozási tevékenység gyakorlását a munkaügyi központok munkaerőpiaci ellenőrei vizsgálhatják, amennyiben megállapítják, hogy a vállalkozó tevékenységét a támogatás folyósítása alatt nem végzi, vagy a szaktanácsadáson, képzésben nem vesz részt, akkor a támogatást egyrészt meg kell szüntetni, másrészt a jogtalanul felvett kifizetéseket a jegybanki alapkamattal növelt összegben vissza kell követelni.

Az egyéni vállalkozást az 1990. évi V. törvény, a társas vállalkozásokat a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szabályozza, valamint az Flt. szabályozásában, a kereső tevékenységgel összefüggésben lásd az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pontját.

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások

16. § (1) A munkaadó részére a munkavállaló munkabére 50-100 százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható legfeljebb egy évi időtartamra, ha

a) vállalja a legalább hat hónapja - pályakezdő esetében legalább három hónapja - munkanélkülinek a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, továbbá azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a folyósítás és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt munkaviszonya megszüntetésére a b) pontban meghatározott módon nem kerül sor,

b) a támogatott munkanélküli alkalmazását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá

c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a munkanélküli alkalmazása idején nem kerül sor.

(2)

(3)

A foglalkoztatás bővítését szolgáló ún. bértámogatási forma a munkaadóknak adható. E konstrukció azzal kívánja ösztönözni a munkáltatókat munkanélküliek, pályakezdők alkalmazására, hogy foglalkoztatásukhoz bértámogatást ad, azaz a munkabér 50-100%-át, maximum egy évig megtéríti.

A támogatás alanya az Flt. 58. § (5) bekezdése c) pontja szerinti munkaadó, mely lehet jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély, és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat.

Tekintettel arra, hogy a támogatás munkaadóknak, és kifejezetten munkabér megtérítésére irányul, a támogatás csak a munkanélküli, munkaviszonyban [illetve az Flt. 58. § (5) a) alá tartozó munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszonyban] történő foglalkoztatása esetén adható.

A támogatás közvetett alanyának nevezhetjük a munkanélküli, illetve a pályakezdő munkanélküli státusú személyeket. Ezzel az eszközzel a tartósan munka nélkül lévők elhelyezkedését preferáltan támogatja a munkaügyi szervezet, hiszen csak a hat, illetve három hónapja munkanélküli, pályakezdő személyek után vehető igénybe. Ezen időtartam meglétének vizsgálatakor nemcsak a járadékos időszakokat kell figyelembe venni, hanem minden olyan időtartamot, amely alatt az illető a munkaügyi központ nyilvántartásában regisztrált munkanélküliként, pályakezdőként szerepelt.

A munkanélküli, illetve a pályakezdő fogalmát az Flt. 58. § értelmező rendelkezési határozzák meg.

A támogatott munkabérbe beletartozik az alapbér (órabér, havibér), az alapilletmény, a bérpótlékok, az illetménykiegészítés, a le nem dolgozott időre járó kiegészítő fizetés.

Nem tartozik a támogatott munkabérbe a bérköltségbe tartozó egyéb tétel például a jutalom, prémium, helyettesítési díj, valamint a munkabérbe nem tartozó egyéb juttatások például az étkezési hozzájárulás, ruhapénz, szerszámhasználati díj.

A támogatás nyújtásának feltételeit az Flt. 16. § (1) a)-c) pontok rögzítik. Az Flt. 16. § (1) a) pont 1998. január 1-jei hatállyal módosításra került, tekintettel arra, hogy a korábbi megfogalmazás pontatlansága miatt nem volt egyértelmű a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének időtartama. A támogatás tehát maximum egy évre adható, ebben az esetben a munkáltatót terheli egy év foglalkoztatási kötelezettség a támogatás folyósításának ideje alatt, illetve legalább egy év továbbfoglalkoztatási kötelezettség.

A kirendeltség úgy is meghatározhatja a foglalkoztatási kötelezettséget, hogy viszonylag rövidebb támogatotti időszakot (pl. 1 hónapot, 3 hónapot) követően kell ugyanilyen időtartamú továbbfoglalkoztatást teljesíteni, így nagyobb a garancia arra, hogy a munkáltató a vállalt foglalkoztatást teljes egészében megvalósítsa.

További feltételeket a módosított 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (1997. július 1-jétől hatályba lépett) 11. §-a tartalmaz. Ilyen újonnan hatályba lépő kritérium például, hogy a munkáltató a megjelölt munkakörben eleget tett-e munkaerőigény bejelentési kötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban, továbbá kizárt olyan munkáltató támogatása, akit az 1996. LXXV. tv. alapján munkaügyi bírsággal sújtottak és ennek jogerőre emelkedésétől egy év még nem telt el.

További feltételeket a módosított 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 11. §-a tartalmaz, amely az elmúlt években folyamatosan kiegészült. A támogatás nyújtásának új kritériuma, hogy a munkáltató a megjelölt munkakörben eleget tegyen munkaerőigény bejelentési kötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban, továbbá 2003. január 1-jétől kizárt olyan munkáltató támogatása, akit a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. tv. 3. § (1) bekezdésének a), d), i)-n) pontjaiban felsorolt szabályok megsértése miatt munkaügyi bírsággal sújtottak és ennek jogerőre emelkedésétől egy év még nem telt el.

A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 2003. január 1-jétől hatályos módosítása tovább szűkíti a támogatható munkáltatók körét, mivel csak a munkanélkülit ténylegesen alkalmazó és foglalkoztató munkaadó lehet a támogatás alanya. A rendelet kimondja ugyanis, hogy nem nyújtható támogatás olyan foglalkoztatáshoz, amely a Munka tv. 106. §-ában meghatározott kirendelésen, a Munka tv. 150. §-a szerinti más munkáltatónál történő munkavégzésen, vagy a Munka tv. 193/C. §-a szerinti munkaerő-kölcsönzésen alapul. E munkavégzések időtartama nem számít bele továbbá az Flt. 16. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamába sem.

A támogatás odaítélésről a munkaügyi központ kirendeltsége, mérlegelési jogkörben dönt, határozata ellen jogorvoslatnak az Flt. 56. § (3) bekezdése alapján csak kivételes esetben van helye. A támogatás folyósításának részletes feltételeit megállapodás rögzíti.

A támogatás havi igénylésével kapcsolatos iratokat, elszámolásokat a kirendeltségek intézik, a bértámogatás havonta utólag kerül folyósításra.

Amennyiben a munkáltató a jogszabályban előírt, illetve a határozatban és a megállapodásban meghatározott kötelezettségeit megszegi, a támogatást az Flt. 21. § (4) bekezdése szerinti kamattal növelt összegben kell visszafizetni.

Közhasznú munkavégzés támogatása

16/A. § (1) A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb hetven százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható, ha

a) a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében,

b) a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja, munkaviszony keretében úgy, hogy

c) ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak létszámát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest bővíti, és

d) a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül.

(2) A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egy évi időtartamra állapítható meg. A munkavállaló ezen munkaviszonya megszűnését, illetve megszüntetését követő két éven belüli ismételt, bármely munkaadónál történő foglalkoztatásához az (1) bekezdés alapján támogatás abban az esetben nyújtható, ha a közhasznú munkára történő közvetítés időpontjában nem jogosult munkanélküli járadékra. Az (1) bekezdés c) pontjában említett megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámba nem számít be az a munkavállaló, akinek foglalkoztatása az (1) bekezdésben meghatározott támogatással történt.

(3) A statisztikai állományi létszám bővítésére vonatkozó, (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásától rendkívül indokolt esetben el lehet tekinteni.

A közhasznú munkavégzés támogatása a munkáltatók egy speciális részének biztosít támogatást, akkor ha az Flt. 16/A. § (1) bekezdés a) pontjában részletezett közhasznú munkát szervez és e tevékenység ellátására munkanélkülieket alkalmaz.

Az (1) bekezdés a) pontjának 2000. február 1-jétől hatályos módosítása kibővítette a támogatható, közhasznúnak minősülő tevékenységek körét, így e foglalkoztatási forma keretében várhatóan több munkanélkülit tudnak majd foglalkoztatni. A jövőben a közhasznú munka támogatásának lehetősége nemcsak közfeladat, hanem az önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetőleg a települést érintő feladat ellátása vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében is biztosított.

A közfeladat fogalmát az Flt. 58. § (5) bekezdése a Ptk. 74/G. §-ára utalva határozza meg.

E szerint közfeladatnak minősül azaz állami, vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásról - jogszabály alapján - az államnak, vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § alapján önkormányzati közfeladatnak tekinthető

- a településfejlesztés, településrendezés,

- a környezet védelme,

- a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés, csatornázás,

- a lakásgazdálkodás, lakásfenntartás,

- a köztemető fenntartása,

- helyi tömegközlekedés,

- településtisztaság fenntartása,

- a helyi közbiztonsági, tűzvédelmi feladatok ellátása,

- egészségügyi, szociális alapellátás biztosítása,

- közművelődési, művészeti, sporttevékenység támogatása,

- nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása,

- foglalkoztatási feladatokban való közreműködés,

- az egészséges életmód szervezeti és közösségi feltételeinek biztosítása.

A közhasznú tevékenység alatt az Flt. 58. § (5) bekezdésének o) pontja alapján a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) pontjában meghatározott tevékenységeket értjük. Ezek a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő - a szervezet létesítő okiratában szereplő - cél szerinti tevékenységek

1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,

2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

3. tudományos tevékenység, kutatás,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

5. kulturális tevékenység,

6. kulturális örökség megóvása,

7. műemlékvédelem,

8. természetvédelem, állatvédelem,

9. környezetvédelem,

10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,

11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

12. emberi és állampolgári jogok védelme,

13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,

15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás,

16. fogyasztóvédelem,

17. rehabilitációs foglalkoztatás,

18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,

19. euroatlanti integráció elősegítése,

20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások;

21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység,

22. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.

A támogatás mértéke

- általánosságban a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek 70%-a,

- megyei decentralizált forrás esetén a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács meghatározhatja azokat a feltételeket, és településeket, ahol a közvetlen költség 90%-a téríthető meg,

- központi forrás esetén a MAT a támogatás mértékét 90%-ra emelheti, és a támogatás időtartamát is 2 évre növelheti.

A foglalkoztatásból eredő közvetlen költségeit a módosított 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (1997. júl. 1-jétől hatályos) 15. § újból rendezi, melyek a következők

- a munkavállaló munkabére, és annak járulékai,

- a munkaruha és az egyéni védőeszköz költségei,

- a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költség,

- a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költségei (melyet előzetesen a munkaügyi központ kirendeltségével egyeztetni kell),

- a munkaalkalmassági vizsgálat költségei [a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet szerinti]

- a többletlétszám foglalkoztatásából eredően az irányításban felmerülő költségek.

A munkaadó kérelmére e költségekre havonta előleg folyósítható.

A támogatás nyújtásának feltételeit az Flt. 16/A. § (1)-(4) bekezdés, valamint a már hivatkozott 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 12-15. §-ai tartalmazzák.

E szerint a támogatásnak további feltétele, hogy a munkaadó a támogatással érintett, vagy ahhoz hasonló munkakörben, a támogatás folyósítását megelőző három hónapban működési körében felmerült okból rendes felmondással (felmentéssel) nem szüntetett meg munkaviszonyt, és vállalja, hogy a támogatás folyósításának időtartama alatt erre nem is kerül sor.

2003. január 1-jétől nem nyújtható támogatás olyan foglalkoztatáshoz, amely a Munka tv. 106. §-ában meghatározott kirendelésen, az Munka tv. 150. §-a szerinti más munkáltatónál történő munkavégzésen, vagy a Munka tv. 193/C. §-a szerinti munkaerő-kölcsönzésen alapul.

Felhívjuk a figyelmet arra a lényeges kritériumra, hogy a munkáltató a közhasznú foglalkoztatással nyújtott szolgáltatásért más szervtől díjazásban nem részesülhet.

Az Flt. 16/A. § (2) bekezdés 1999. január 1-jétől hatályos módosítása révén a közhasznú támogatásban résztvevők körét kívánta a jogalkotó bővíteni azáltal, hogy a támogatás feltételeit részben megváltoztatta. A korábbi jogszabályok ugyanis lehetőséget adtak arra, hogy (rövid, egy-két napos megszakítással) ugyanazon személy akár több évig is támogatott közhasznú munkahelyen dolgozhatott.

Az új szabályok alapján ugyanazon munkavállaló közhasznú munkásként történő foglalkoztatása csak akkor támogatható a korábbi közhasznú foglalkoztatásának megszüntetését, illetve megszűnését követő két éven belül ismételten, ha a közhasznú munkára történő kiközvetítés időpontjában nem jogosult munkanélküli járadékra. A járadékra való jogosultság önmagában elegendő ahhoz, hogy az illető munkanélkülit a kérdéses két éven belül ne lehessen közhasznú munkára kiközvetíteni (és nem szükséges, hogy ténylegesen folyósításra kerüljön a munkanélküli járadék).

A támogatással kapcsolatos eljárás a munkaügyi központok kirendeltségeinek hatáskörébe tartozik, döntésüket mérlegelési jogkörben hozzák, határozatuk ellen az Flt. 56. § (3) bekezdése alapján csak kivételes esetben van helye jogorvoslatnak. A támogatás részletes feltételei ez esetben is megállapodásban nyernek rögzítést.

A havonta igényelt és folyósított támogatás felhasználását a munkaerőpiaci ellenőrök rendszeresen ellenőrzik, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni.

BH2004. 36. Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmének vizsgálata egy éven túl benyújtott ügyészi óvás elbírálása során (1972. évi V. tv. 14. §, 1991. évi IV, tv. 16/A. §, 1992. évi XXIII. tvr. 2. §)

EBH2003. 902. Közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztatottakra az Flt. alapján az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni, ezért az ilyen személyt műszakpótlék, illetve pihenőnapi munkavégzés után járó pótlék megilletheti [1991. évi IV. törvény (Flt.) 16/A. § (1) bekezdés b) pont, Mt. 146. §, az ügyben irányadó 148. § (1) bekezdés]

(4) A közhasznú társaság részére az (1) bekezdésben meghatározott támogatás abban az esetben nyújtható, ha a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatására - foglalkoztatottai számának, a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyított bővítésével - nem üzletszerű gazdasági tevékenységében kerül sor.

(5) Ha a közhasznú munka támogatásának anyagi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének

a) a megyében történő felhasználásra elkülönített pénzügyi kerete szolgál, a munkaügyi tanács meghatározhatja azokat a feltételeket, valamint települések körét, ahol a támogatás a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 90 százalékáig nyújtható;

b) központi kerete szolgál, a MAT a közhasznú munka támogatásának mértékét a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 90 százalékában, időtartamát legfeljebb két évben határozhatja meg.

(6)

(7)

Munkanélküliek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának támogatása

16/B. § Támogatás nyújtható annak a közhasznú társaságnak, amely

a) a létesítő okirata szerint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-a c) pontjának 18. alpontjában meghatározott tevékenységet folytat, és

b) a munkaügyi központtal való együttműködés keretében munkaerő-kölcsönzés céljából a külön jogszabályban meghatározott létszámú munkanélkülivel,

c) a külön jogszabályban meghatározott időtartamra munkaviszonyt létesít, és

d) a munkanélküli részére a munkaügyi központtal egyeztetett képzésről gondoskodik, amennyiben a c) pont szerinti időtartam alatt foglalkoztatását nem tudja biztosítani.

Önfoglalkoztatás támogatása

17. § Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható

a)-b)

c) annak a munkanélkülinek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik, továbbá annak a személynek, aki e törvény alapján munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban részesül.

A munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatásához, valamint a korszerű munkahelyek teremtéséhez adható támogatási formák - melyeket az a)-b) pont tartalmazott - 2000. január 1-jétől megszűntek.

Tájékoztatásul jelezzük, hogy a foglalkoztatás elősegítéséhez, a munkahelyteremtéshez a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium adhat támogatást. A támogatás nyújtásának részletes feltételeit az aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló, a 8/2000. (III. 3.) GM rendelettel módosított 21/1999. (IV. 28.) GM rendelet tartalmazza.

Az előirányzatból új munkahelyek teremtéséhez, a meglévők megőrzéséhez, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérésére az alábbi jogcímeken nyújthatók támogatások

- magas minőségű, korszerű termékek gyártására, valamint szolgáltató tevékenység végzésére alkalmas beruházással olyan új munkahelyek teremtésére, ahol tartós foglalkoztatás biztosítható (munkahelyteremtés),

- új profilt, tevékenységet eredményező beruházással, csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók ugyanannál vagy más munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatásának biztosítására (munkahelymegőrzés),

- az fenti pontok szerint megvalósított beruházás eredményeként létrehozott, illetve megőrzött munkahelyeken foglalkoztatott vagy továbbfoglalkoztatott munkavállalók képzésére, átképzésére és betanítására (képzés).

Az előirányzatból foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatás nyújtható foglalkoztatást elősegítő programok, projektek működtetésére, valamint foglalkoztatási célú kutatások, rendezvények, konferenciák, képzések és tapasztalatszerzés finanszírozására (foglalkoztatás-fejlesztési program). E támogatásban közhasznú szervezetek is részesíthetők.

A támogatás alanyai lehetnek belföldi székhelyű gazdasági társaságok, egyesülések, közhasznú társaságok, szövetkezetek, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény szerinti egyéni vállalkozók. A támogatás nyújtásának részletes feltételeit a 21/1999. (IV. 28.) GM rendelet tartalmazza.

A joghely c) pontjához

E támogatás a munkanélküli státusú, vagy a munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban részesülő (Flt. 15. §) munkanélkülinek, pályázat útján adható újfajta támogatás, melyre vonatkozó részletes szabályokat a fentiekben hivatkozott 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 17/A-B. § rendezik.

A támogatási cél megvalósulása érdekében a jogszabály kimondja, hogy csak az a munkanélküli részesülhet e támogatásban, aki az Flt. 58. § (5) bek. d) pontjában meghatározott munkanélküli, és e státusa a pályázat benyújtását megelőző három hónapban folyamatosan fennállt. Ezzel azt a réteget kívánja a jogalkotó kiszűrni, akik netán csak a támogatás érdekében váltak munkanélkülivé.

A támogatás célja, hogy a munkanélküli önmaga foglalkoztatását, munkaviszonyon kívüli tevékenységgel oldja meg. Így az támogatható, aki

- egyéni vállalkozást indít (vagy az Flt. 15. § alapján folytat),

- társas vállalkozást indít, vagy ahhoz csatlakozik (és a társaság tevékenységében személyesen közreműködik),

- az Szja tv.-ben meghatározottak szerinti mezőgazdasági őstermelőként, vagy ehhez kapcsolódó szolgáltatási tevékenység keretében, továbbá

- szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyt.

A támogatás elnyeréséhez saját forrással, valamint anyagi biztosítékkal is kell rendelkeznie a pályázónak. A saját forrás meglététől akkor tekinthet el a munkaügyi központ, ha a pályázó már működő társasvállalkozáshoz kíván csatlakozni, vagy az Flt. 15. § szerinti vállalkozó. A munkaügyi központ a fentieken túlmenően további feltételeket is meghatározhat, melyeket a pályázati felhívásban kell rögzítenie.

A támogatás mértéke

- 2003. január 1-jétől (a korábbi egymillió forint helyett) 3 millió forintig terjedő, visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás, valamint

- e tevékenységhez szükséges szaktanácsadás költségei is megtéríthetők.

A támogatás visszafizetése legkésőbb a támogatás folyósításának befejezését követő 13. hónap kezdetétől számított legfeljebb 60 hónap alatt kell teljesíteni, a munkaügyi központ által meghatározott egyenlő részletekben.

A támogatással kapcsolatos ügyintézés a munkaügyi központ központi szervezeti egységeinek feladata.

Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása

18. § Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében.

E szakasz 2002. január 1-jén lép hatályba. A munkahelyteremtés, a munkahely megőrzésének támogatására azonban eddig is volt lehetőség, de az erre a célra felhasználható keretösszeg éves nagyságrendjét jogszabály határozta meg. Az Flt. 39. § (5) bekezdése alapján e célra a Munkaerőpiaci Alapon belül célelőirányzatot kellett elkülöníteni, mely az éves költségvetési törvényben nyert jóváhagyást. Az Flt. 39. § (5) bekezdésének, valamint az Flt. 39/A. § (8) bekezdése adott rendelkezésének 2001. július 1-el történő hatályon kívül helyezése révén megszűnt a célelőirányzat elkülönítésére vonatkozó kötelezettség. Ezáltal a munkahelyteremtés és a munkahelymegőrzés közvetlenül a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből lesz támogatható.

Az illetékes miniszter az 1/2002. (I. 25.) GM rendelettel módosította a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletet. A módosítás tartalmazza a munkahelyteremtés és a munkahelymegőrzés támogatására vonatkozó részletszabályokat, amelyek 2002. január 26-án léptek hatályba.

Ennek alapján vissza nem térítendő támogatás adható olyan új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, amelyek a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosítanak. A támogatás alanya lehet jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, aki rendelkezik az előírt feltételekkel. A támogatásról az illetékes miniszter dönt.

Munkahelymegőrzés támogatásához vissza nem térítendő támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni. A támogatás feltétele például, hogy a munkáltató ne álljon csőd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt, az érintett munkavállalót, aki után a támogatást igényli legalább hat hónapja foglalkoztassa, és vállalja, hogy a támogatás folyósítása alatt, valamint azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező ideig továbbfoglalkoztatja. Támogatásként az érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének 25-75%-a, illetve 50-90%-a adható azzal a megkötéssel, hogy a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a minimálbér 150%-át. A támogatás maximum 1 évig folyósítható.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása

18/A. § (1) Támogatásként a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egy évi időtartamra.

(2) Támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki AM könyvvel rendelkező munkanélküli foglalkoztatását vállalja.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása jelentős mértékben csökkenti a munkáltató foglalkoztatással kapcsolatos költségeit. A munkáltatónak adható támogatás nyújtásának részletes szabályait a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet tartalmazza. E támogatásban azok a munkáltatók részesülhetnek, akik munkanélküli foglalkoztatását vállalják. Lényeges odafigyelni arra, hogy a támogatás már megkezdett foglalkoztatáshoz nem adható, a kérelmet tehát a foglalkoztatás megkezdése előtt kell benyújtani. A támogatás legfeljebb 200 napra folyósítható. Ez az időtartam elegendő arra, hogy ha a munkavállaló esetleg ezt követően ismét munkanélkülivé válik, akkor sikerül megszereznie a munkanélküli járadék folyósításához szükséges minimális jogszerző időt, az Flt. 25. § (1) bekezdésében előírt 200 napot, mely alapján 40 nap járadékfolyósításra válik jogosulttá.

Támogatás nyújtható továbbá olyan munkáltatónak is, aki alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyvvel) rendelkező munkanélkülit foglalkoztat az 1997. évi LXXIV. törvény alapján. Az AM könyvvel történő foglalkoztatás előnye, hogy viszonylag alacsony napi munkabérért foglalkoztatott (1200-4000 Ft/nap kifizetett bér) munkavállalók esetében a munkáltatónak nem a szokásos módon kell eleget tenni járulékbevallási, befizetési kötelezettségének, hanem ezeket úgy teljesíti, hogy az AM könyvbe ún. közteherjegyet ragaszt be. A fenti napi bértételekhez igazodó közteherjegy értéke: 500-1500 Ft/nap.

A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 18/C. §-a (amely 2002. szeptember 1-jétől hatályos) alapján a munkaadó oly módon részesülhet az Flt. 18/A. § (2) bekezdése szerinti támogatásban, azaz akkor jogosult az 1997. évi LXXIV. törvény melléklete szerinti csökkentett mértékű közteherjegy lerovására, ha olyan AM könyvvel rendelkező személyt alkalmaz, akit a munkaügyi központ kirendeltsége munkanélküliként nyilvántart. A csökkentett mértékű befizetendő közteherjegy értéke: 200-800 Ft/nap, tehát kb. fele az egyébként fizetendő közteherjegynek. A munkanélküli státusz nyilvántartásának megtörténtéről az AM könyvvel foglalkoztatni kívánt munkavállalónak kell nyilatkoznia a munkaadó felé ahhoz, hogy a munkaadó a csökkentett értékű közteherjegyet fizesse meg. A munkaadónak a naptári évet követő január 15-éig kell a székhelye szerint illetékes kirendeltségnek adatot szolgáltatnia munkanélküli AM könyvvel történő foglalkoztatásáról.

Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a munkaadó jogosulatlanul élt a csökkentett összegű közteherjegy lerovásával azért, mert nem a kirendeltség által nyilvántartott munkanélküli személy AM könyvvel történő foglalkoztatásához vette igénybe a kedvezményt, akkor köteles a csökkentett mértékű, illetve az általános mértékű közteherjegy különbözetének visszafizetésére. Nem kötelezhető visszafizetésre az a munkaadó, aki a foglalkoztatás megkezdése előtt alapos okkal feltételezte, hogy az alkalmazni kívánt személyt a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartja, és ezt az előírt nyilvántartásban rögzített adatokkal igazolja.

Korábban a (2) bekezdés alapján csak a magánszemély munkáltató részesülhetett e támogatásban. A 2001. július 1-től hatályos módosítást az indokolta, hogy AM könyvvel már nemcsak magánszemély munkáltató foglalkoztathat munkavállalókat, hanem a Munka tv. 73. §-ában, a Ktv. 1. §-ában, a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatók, így e módosításhoz igazodva pontosításra került a támogatásban részesíthető munkáltatók köre. A támogatásnak már nem feltétele, hogy jövedelempótló támogatásban részesülő, vagy részesült munkanélküli AM könyvvel történő foglalkoztatása után igényeljék, mivel e szociális ellátási forma már megszűnt. A támogatás az AM könyvvel foglalkoztatott munkanélküli után igényelhető.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

19. § (1) A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatás nyújtható megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, valamint külön rendeletben meghatározott, beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez.

(2) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében foglalkoztatásuk támogatására e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg, továbbá meghatározhatja a támogatások és szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos eljárást.

A különböző alapok összevonása révén jött létre az egységes Munkaerőpiaci Alap, melyen belül létezik a rehabilitációs alaprész. Ezen alaprészből kizárólag a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítéséhez adható támogatás, olyan munkahelyek létrehozásához, felújításához, tárgyi eszközök bővítéséhez, amelyek

- normál üzemi körülmények között létesít rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahelyet, vagy a már meglévő ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését, szinten tartását célozza, vagy

- védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére és szinten tartására irányul, vagy

- megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerűsítését biztosítja.

A támogatás alanya lehet magánszemély, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházáshoz, fejlesztéshez, tárgyi eszközbeszerzéshez saját erővel is hozzájárul és a megváltozott munkaképességű személy munkaviszonyban történő foglalkoztatását saját maga valósítja meg. A támogatás feltétele tehát megváltozott munkaképességű személyek meghatározott ideig történő foglalkoztatása. Munkaviszonnyal esik egy tekintet alá az Flt. 58. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott valamennyi jogviszony.

A támogatás részletes feltételeit meghatározó 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletnek az 1999. október 3-tól hatályos módosítása - a támogatás jogszerű, valós felhasználása érdekében - kimondja, hogy a foglalkoztatási kötelezettség időtartamába nem számítanak be azok az időtartamok, amelyet a munkavállaló nem a támogatásban részesülő foglalkoztatónál tölt el munkaviszonyban, hanem pl. kirendelés alapján valójában más munkáltatónál dolgozik.

Az Flt. 58. § (5) bekezdésének m) pontjához képest a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet pontosítja ki tekinthető megváltozott munkaképességűnek, és ezáltal kinek a foglalkoztatásához igényelhetőek a fenti támogatási formák.

A rendelet alapján (e támogatás vonatkozásában) az tekinthető megváltozott munkaképességű személynek, akinél a munkaképesség csökkenésének mértéke - az orvos szakértői intézet igazolása szerint - legalább a negyven százalékot eléri, vagy aki ilyen igazolással nem rendelkezik, de a foglalkozás-egészségügyi szakorvos véleménye alapján megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatta csökkentek.

A támogatás formái

- vissza nem térítendő, vagy

- visszatérítendő.

A támogatás egyéb feltételeit a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 19-21. § rögzítik.

A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 1999. október 3-tól hatályos módosítása új támogatásra nyújt lehetőséget. Eszerint a támogatás révén létrejött rehabilitációs munkahelyen történő munkavégzés megkezdésekor a megváltozott munkaképességű munkavállalók 3-6 havi munkabérének megfelelő összegű támogatás adható, ún. munkabér támogatás. Gyakran előfordult ugyanis, hogy a beruházás elkészült, de a vállalt létszám foglalkoztatása azért nem indult el, mert a munkavégzés megkezdésekor a munkáltató nem tudta volna az első néhány havi bért kifizetni. Ezen segít a jelenlegi módosítás.

Bértámogatásban az a munkaadó részesülhet, aki az új támogatásra irányuló kérelem benyújtását megelőző két évben rehabilitációs munkahely létesítéséhez támogatásban részesült, a támogatással összefüggésben vállalt kötelezettségének eleget tett, és a korábban vállalthoz képest csekély mértékű többletlétszám foglalkoztatását vállalja. (Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalóinak létszáma a 10 főt nem haladja meg 2 fővel, egyéb esetben legalább 20%-kal kell növelni a rehabilitációs foglalkoztatotti létszámot.)

E támogatás visszatérítendő formában adható, mely összeget a támogatás folyósítását követő egy éven belül kell visszafizetni.

A támogatásról annak a munkaügyi központnak a központi szervezeti egysége dönt, amely a rehabilitációs munkahely létrehozása érdekében adott támogatásról szóló megállapodást kötötte.

A munkanélküliek között jelentős azoknak a száma, akiket megváltozott munkaképességük miatt nehéz ismét munkába helyezni, bár egészségromlásuk nem olyan mértékű, hogy rehabilitációjuk reménytelen volna. Elhelyezkedésük elősegítése érekében, a kedvezőbb támogatási konstrukciók bevezetése ösztönzőleg hathat a munkáltatók foglalkoztatási szándékára, melyet a 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet tartalmaz.

Fiatal munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása

19/A. § A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről, képzettségük, szakmai felkészültségük javítását, munkatapasztalat szerzését lehetővé tevő támogatás nyújtásával kell gondoskodni. Ennek részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg, amely a foglalkoztatás támogatására e törvény szabályainál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.

A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről a 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet szól, melyet a 39/1997. (III. 5.) Korm. rendelet módosított.

A pályakezdők korábbi segélyezését szabályozó Flt. 32-35. §-ai 1996. július 1-jétől hatályukat vesztették, helyette a kormányrendelet szerinti, munkába helyezésüket, képzésüket elősegítő támogatások léptek életbe.

Az Flt. 58. § (5) bekezdésének k) pontja konkrétan meghatározza, ki tekinthető pályakezdő munkanélkülinek.

A munkaügyi központok kirendeltségei a pályakezdők egyéni adottságainak megfelelő, azt teljes mértékben figyelembe vevő szolgáltatásokat nyújtanak. Ennek keretében a pályakezdő

- adatait rögzítik,

- részére tájékoztatást nyújtanak,

- közreműködésével együttműködési tervet készítenek.

A munkaügyi központ a pályakezdők részére, szolgáltatásai keretében munkaközvetítést, álláskeresési felkészítésen való részvételt biztosít, lehetővé teszi pályaválasztási, pályamódosítási programban való bevonásukat.

A pályakezdő munkanélküli a munkaügyi központtal köteles együttműködni, mely azt jelenti, hogy

- az együttműködési tervben foglaltakat betartja,

- a munkaügyi központtal rendszeresen kapcsolatot tart,

- a felajánlott képzési lehetőségeket mérlegeli,

- megfelelő munkahely felkutatásában maga is aktívan részt vesz,

- a saját maga által talált, vagy a munkaügy központ által felajánlott megfelelő munkahelyet elfogadja.

A pályakezdő részére az alábbi támogatási formák ajánlhatók fel

- munkatapasztalat szerzés támogatása (melynek során a munkaadó számára megtéríthető a pályakezdő részére kifizetett munkabér 50-100%-a)

- foglalkoztatást elősegítő képzés

- foglalkoztatási támogatás (mely a munkaadónak adható támogatás, ha a nála legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült pályakezdő foglalkoztatását, szakképzettségének megfelelő munkakörben vállalja, legalább napi hat órás időtartamban. A támogatás mértéke az adott munkáltatóra érvényes kötelező legkisebb havi munkabér fele.)

A fenti támogatásokhoz kötődő részletes szabályokat a 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet 7-9. § rögzíti.

A pályakezdők támogatásának ügyintézésére a munkaügyi központok kirendeltségei jogosultak.

Munkaerő-piaci programok támogatása

19/B. § (1) A Munkaerőpiaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott programok keretében a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevő munkanélküli számára a különböző jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól - a 20. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon - a támogatást nyújtó szerv eltekinthet.

(3) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit.

A munkaerő-piaci programok támogatásának részletes feltételeit a 4/2000. (IV. 12.) SzCsM rendelettel módosított 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 26/A-26/G. §-ai tartalmazzák.

Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása

19/C. § Támogatás nyújtható a részmunkaidős, valamint olyan foglalkoztatáshoz, amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz felhasználásával történik.

A foglalkoztatást elősegítő támogatások közös szabályai

20. § (1) A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14-18/A. §-ban, a 19/A. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből, a 19/B-19/C. §-okban meghatározott támogatások a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészéből nyújthatók.

(2) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter - a MAT véleményének meghallgatásával - rendeletben határozza meg a 14-19. §-ban, valamint a 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 45. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a rendeletnek a 14. §-ban meghatározott támogatásra vonatkozó szabályát az oktatási miniszter véleményének figyelembevételével állapítja meg.

(3)

(4) Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása - jogszabály alapján - a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást - annak teljes időtartama alatt - a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, akkor az azt követő időszakra a munkaügyi központ - a munkaadó kérelmére - a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.

Az Flt. 20. § (1) bekezdésének 2003. január 1-től hatályos módosítása konkrétan meghatározza, hogy mely foglalkoztatást elősegítő támogatások finanszírozhatók a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből, továbbá kimondja, hogy a munkaerőpiaci programok, valamint az egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatására a foglalkoztatási és a rehabilitációs alaprészből kerülhet sor.

Az Flt. a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó ún. keretszabályokat határozza meg, a végrehajtást segítő részletszabályokat kormányrendelet, illetve miniszteri rendeletek tartalmazzák. A rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazást az Flt. III. fejezete több helyen is rögzíti.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény alapján (hatályos: 2002. május 27-től) létrejött a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, illetve az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, továbbá módosult az Oktatási, valamint a Gazdasági Minisztérium feladatköre, ezért a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó rendeletalkotási jogkörök is megváltoztak.

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletalkotási jogköre az Flt. 20. § (2) bekezdésében felsorolt támogatásra terjed ki, melyek a következők: a képzés, az intenzív álláskeresés támogatása, a vállalkozóvá válás, a bértámogatás, a közhasznú munkavégzés, az önfoglalkoztatás, munkahelyteremtés és munkahely megőrzés, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása, a munkaerőpiaci programok támogatása, egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása, továbbá felhatalmazást kapott a miniszter, hogy un. hátrányos helyzetben lévő rétegek számára (45. életévüket betöltöttek, roma származásúak) az Flt.-ben foglaltakhoz képest kedvezőbb szabályokat állapítson meg.

A képzések támogatására vonatkozó szabályok a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az oktatási miniszter véleményének figyelembe vételével állapítja meg.

A fiatal (pályakezdő) munkanélküliek foglalkoztatásának támogatását kormányrendelet szabályozza.

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó legfontosabb végrehajtási jogszabályok a következők:

- a 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet, mely a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítését szabályozza,

- a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet, mely a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó részletszabályokat tartalmazza,

- a 11/1998. (VI. 29.) MüM rendelet, mely a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szól,

- a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet, mely a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokat részletezi.

21. § (1) Ha a 16-18. §-ban, valamint a 18/A. § (1) bekezdésében, továbbá a 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének

a) központi kerete szolgál, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ,

b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége

köt megállapodást a támogatás felhasználására vonatkozóan.

(2) Ha a 19. § (2) bekezdésében, valamint 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének

a) központi kerete szolgál, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége,

b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége

köt megállapodást a támogatás nyújtásának részletes feltételeiről.

(3) A megállapodás tartalmazza a támogatás mértékét, időtartamát, feltételeit és a megállapodás megszegésének következményeit.

(4) Ha a Munkaerőpiaci Alapból nyújtott támogatás jogszabály alapján visszakövetelhető, a támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától, a befizetés napjáig a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 301. §-ának (2) bekezdése szerinti, a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napján hatályos szabályoknak megfelelően kiszámított késedelmi kamat terheli. A támogatást nyújtó szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamatok felszámításától, illetve dönthet a már felszámított kamatok részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá - a munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén - a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.

(5)

(6) Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító szervnek haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokra irányuló kérelem elbírálására az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv mérlegelési jogkörben hozza meg döntését, mely lehet támogató, vagy részben támogató, vagy elutasítást tartalmazó államigazgatási határozat. A mérlegelési jogkörben hozott határozatok ellen az Flt. 56. § (3) bekezdése alapján csak kivételes esetben van helye jogorvoslatnak, akkor ha a kérelem elutasítására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, vagy a határozatot hozó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat megsértette.

A támogatást odaítélő határozat mellett a jelen szakasz (1) és (2) bekezdésében felsorolt támogatások esetén megállapodást is kell kötni a támogatottal, mely a támogatás folyósításának egyik feltételének is tekinthető. A megállapodásban kell rögzíteni a támogatás jogszerű felhasználására vonatkozó részletszabályokat, a támogató és a támogatott jogait és kötelezettségeit. A (3) bekezdés előírja, hogy a megállapodásban meg kell határozni a támogatás mértékét, időtartamát, feltételeit és a megállapodás megszegésének következményeit. Természetesen ezeken az un. kötelező tartalmi elemeken túl egyéb kérdést is rendezni lehet a megállapodásban, pl. a támogatás folyósításának ütemezését, a szerződésszegés eseteit,a visszakövetelés feltételeit, visszatérítendő támogatás esetén annak ütemezését. A megállapodás tartalmi elemeire vonatkozóan az Flt. mellett a végrehajtási rendeletek is tartalmaznak előírásokat.

A támogatás forrása határozza meg, hogy a megállapodás megkötésére mely államigazgatási szerv jogosult, melyet a (2) bekezdés részletez.

A támogatási cél megvalósulását, a támogatás jogszerű felhasználását, a határozatban és a megállapodásban foglalt kötelezettséget teljesítését a munkaügyi központ, illetve a kirendeltségek munkatársai, ellenőrei vizsgálják. Az ellenőrzés munkájának elősegítése érdekében a megállapodásban elő lehet írni, hogy a támogatott milyen rendszerességgel köteles tájékoztatást adni a támogatás felhasználásáról, illetve hogy milyen iratokat, dokumentumokat kell becsatolnia, stb. Emellett a (6) bekezdés alapján a támogatott köteles bejelenteni minden olyan változást az eljáró szervnek, amely a támogatás szempontjából lényeges. Ilyen körülmény lehet például, ha a támogatott vállalkozását megszüntette, vagy a bértámogatással foglalkoztatott munkavállaló munkaviszony megszüntetésre került.

Ha a támogatott az államigazgatási határozatban, vagy a megállapodásban foglaltakat megszegi, akkor mód van a támogatás részben, illetve egészben történő visszakövetelésére. A támogatás visszakövetelhetőségére, valamint a visszakövetelésre alapot adó kötelezettségszegések körét általában a végrehajtási rendeletek tartalmazzák.

Az elmúlt években folyamatosan változott az Flt. 21. § (4) bekezdése, a visszakövetelt összeg után számítandó kamat, továbbá a támogatás elengedésének lehetősége tekintetében.

A támogatást a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig számított jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. 2001. július 1-jétől hatályos szabály, hogy ha a kötelezett az előírt határidőig nem tesz eleget befizetési kötelezettségének, akkor a mulasztás napjától a befizetés teljesítésének napjáig a Ptk. szerinti késedelmi kamatot is meg kell fizetnie. A késedelmi kamat összegének meghatározásához a visszakövetelésről rendelkező határozat napján érvényes kamat mértéket kell figyelembe venni.

A támogatott körülményeiben bekövetkezhetnek olyan kedvezőtlen változások amelyek miatt nem tudja teljesíteni a vállalt kötelezettségét és életkörülményeit a támogatás kamatokkal történő visszafizetése tovább nehezítené. Ezért különös méltánylást érdemlő esetben a törvény lehetőséget biztosít a támogatást nyújtó szerv vezetőjének arra, hogy kérelemre nemcsak a kamatok elengedéséről dönthet, hanem 2003. január 1-jétől a kamatok felszámításától is eltekinthet, illetve a már felszámított kamatot részben, vagy egészben elengedheti. Amennyiben a foglalkoztatást elősegítő támogatást a munkanélküli kapta és nem munkaadó (pl. vállalkozóvá válás, önfoglalkoztatás esetén), akkor nemcsak a kamatoktól, hanem a támogatás összegének visszakövetelésétől is el lehet tekinteni.

BH1997. 208. A munkahely-teremtő program megvalósítására kötött szerződés megszegése esetén a támogatás visszafizetése. A Polgári Törvénykönyv szabályainak alkalmazása közszerződésre [1991. évi IV. tv. 21. §, Ptk. 318. § (2) bek.].

www.varazsbetu.hu

www.oktatoprogram.hu

www.oktatoprogramok.hu

www.kazalkolos.hu

www.hajlektalansag.hu

www.kazalkolos.lapok.hu