II. Fejezet

CSALÁDI PÓTLÉK

Cst. 6. § A gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt.

Cst. 7. § (1) Családi pótlékra jogosult

a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám

aa) a még nem tanköteles,

ab) tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,

ac) középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató és a (2) bekezdésben megjelölt életkorú

saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel;

b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, amennyiben az aa)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll;

c) a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel;

d) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.

Vhr. 11. § (1) A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményi elhelyezéskor a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, a vagyonkezelő eseti gondnok, illetőleg a szociális intézmény vezetője a családi pótlékra vonatkozó igényt a 4. számú melléklet szerinti Családi pótlék igénylés intézményi elhelyezés esetén című formanyomtatványon igényli.

(2) Az intézményi jogviszony megszűnéséről - ideértve az intézményi áthelyezést is -, ha az érinti a családi pótlékra jogosult személyt, úgy az intézmény vezetője 15 napon belül értesíti a családi pótlékot folyósító szervet.

(3) Ha az intézményben elhelyezett gyermek, személy egybefüggően harminc napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlékra jogosult (1) bekezdés szerinti személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek, illetőleg a családi pótlékra saját jogon jogosult személynek készpénzben kifizeti.

(2) A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék

a) a 20. életévének betöltéséig jár;

b) 2003. január 1-je és 2003. augusztus 31-e közötti időtartam alatt annak a tanévnek a végéig jár, amely alatt betölti a 21. életévét;

c) 2003. szeptember 1-je és 2004. augusztus 31-e közötti időtartam alatt annak a tanévnek a végéig jár, amely alatt betölti a 22. életévét;

d) 2004. szeptember 1-jétől annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt gyám, illetőleg eseti gondnok a családi pótlékot gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán helyezi el. A szociális intézmény vezetője a jogosult személy után járó családi pótlékot az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást.

Vhr. 11. § (4) A szociális intézményben elhelyezett személy után járó családi pótlék személyre szóló felhasználásának minősül a személyi térítési díjra, a költőpénzre, valamint a személyes szükségletekre történő felhasználás.

(5) A gyermekotthonban nevelt gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek vagyonkezelői joggal felruházott gyámja, illetőleg vagyonkezelő eseti gondnoka kérheti az illetékes gyámhivataltól a családi pótlék zsebpénzre történő felhasználását a külön jogszabályban meghatározott mérték erejéig.

(6) A gyámhivatal a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok (5) bekezdés szerinti kérelmére engedélyezi a családi pótlék zsebpénz biztosítására történő folyamatos felhasználását.

(4) Az (1) bekezdés, valamint a 20. § és 23. § alkalmazása szempontjából saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,

a) aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán;

b) akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el;

c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában [a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 49-51. §] tartózkodik.

Cst. 8. § (1)

Vhr. 9. § (1) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez csatolni kell a külön jogszabály szerinti igazolást.

(2) A Cst. 7. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontja értelmezésében tankötelesnek minősül az a gyermek is, aki tankötelezettségét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §-ának (6) bekezdése értelmében fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni, ezért képzési kötelezettség alá esik.

(2) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.

(3) Családi pótlékra jogosult saját jogán

a) a 7. § (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt személy,

b) a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, a 7. § (2) bekezdésében megjelölt életkorú, nagykorú személy,

ba) akinek mindkét szülője elhunyt,

bb) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,

bc) aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,

bd) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg.

(4) Az után a gyermek után, akire tekintettel 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, az ezt követően utána vagy részére folyósított ellátás havi összege meg kell hogy egyezzen a magasabb összegű családi pótlék mértékével.

Vhr. 12. § Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után - állapotának javulása miatt - a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.

Cst. 9. §

Vhr. 13. § Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag családi pótlékot kell megállapítani.

Vhr. 10. § A Cst. 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetekben a családi pótlékot a saját jogon ellátásra jogosult személy igénylése alapján kell megállapítani és folyósítani.

Vhr. 10/A. § (1) A jogosultsági feltételek teljesülése esetén a szülő részére a családi pótlékot akkor is meg kell állapítani, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti.

(2) Az előzetes letartóztatásban lévő vagy szabadságvesztés-büntetését töltő szülő családi pótlékra jogosultságának megállapítására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti Igazgatóság az illetékes.

(3) A (2) bekezdés szerint eljáró Igazgatóság, a jogosultság megállapítása esetén, haladéktalanul tájékoztatja az igénylő lakóhelye szerint illetékes Igazgatóságot.

Cst. 10. § (1) Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg.

(2)

(3) Ha a gyermek együttélő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

Vhr. 5. § (1) A Cst. 11. §-ának (1) bekezdése szerinti összegben, gyermekenként járó családi pótlékra vonatkozó igény benyújtása - a (2)-(3) bekezdésben, valamint a 11. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az 1. számú melléklet szerinti Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra című formanyomtatvány és az 1. számú pótlap kitöltésével történik.

(2) Ha a családi pótlék továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik illetékessé, az előző igényelbíráló szerv az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki az ellátásra jogosultnak. Az ellátás továbbfolyósítását az igazolásnak az új igényelbíráló szervhez való benyújtásával kell igényelni.

(3) Az új igényelbíráló szerv a (2) bekezdés szerinti igazolás benyújtását követően megkeresi az előző igényelbíráló szervet a Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolás beszerzése végett. A megkeresett szerv az igazolást, valamint a jogosultságot megalapozó iratokat - az azokról készített másolatok megőrzésével - a megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti igény benyújtása olyan gyermekre tekintettel történik, aki után más személynek már folyósítottak családi pótlékot, az igényelbíráló szerv a (3) bekezdés szerint jár el.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti igénybenyújtást követően a gyermekek számában változás áll be, úgy ezen változást a 2. számú melléklet szerinti Bejelentés a gyermekszám változásáról című formanyomtatványon kell közölni.

(6) Az igényelbíráló szerv az igénybejelentéssel egyidejűleg a gyermek születési anyakönyvének hátoldalára rávezeti a Családi pótlékot igényel szöveget, aláírja és bélyegzőlenyomatával ellátja.

2003/15. APEH iránymutatás  a családi kedvezmény érvényesítése a családi pótlék 2002-re visszamenőleges hatállyal történő megállapítására tekintettel

(7) A (2) bekezdés családi pótlék folytatólagos igénylésére vonatkozó rendelkezéseit a korábban iskoláztatási támogatás jogcímen folyósított ellátásra is megfelelően alkalmazni kell.

Cst. 11. § (1) A családi pótlék havi összege

(2) A családi pótlék július hónapra járó összege az (1) bekezdésben megjelölt összeg kétszerese.

(3) A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani, folyósítani.

Vhr. 6. § (1) Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell.

(2) Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.

(3) Ha a gyermek gyámja egyben a nevelőszülője is, úgy számára a Cst. 11. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti összegben jár a családi pótlék.

(4) A családi pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés évente legalább egy alkalommal dönt.

Cst. 12. § A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,

a) aki az igénylő háztartásában él, és

aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,

ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,

ac) aki a 8. § (3) bekezdése alapján saját jogán jogosult az ellátásra;

b) aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn.

Vhr. 8. § (1) A Cst. 12. §-ának ab) alpontja szerinti - családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító - gyermek esetében

Vhr. 8. § (1) A Cst. 12. §-ának ab) alpontja szerinti - családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító - gyermek esetében

a) az ellátás igénylésekor, továbbá

b) az ellátás folyósításának időtartama alatt minden év szeptember 30-áig igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.

(2) A Cst. 12. § b) pontja szerinti kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül. Nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt kapcsolattartás teljesítését - a családi pótlékot igénylő kérésére - a szociális intézmény vezetője az ellátás igénylésekor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja. A szociális intézmény vezetője a kapcsolattartás teljesítésének megítélése során mérlegeli a családi pótlékot igénylő körülményeit is.

Cst. 13. § A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is,

a) akinek férje, élettársa sorkatonai, polgári szolgálatot teljesít;

b) aki saját maga vagy házastársa, élettársa

ba) közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,

bb) vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

bc) rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, és nyugdíjának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét és egyéb jövedelme nincs,

bd) nyugellátásban - ide nem értve a bc) pont szerinti nyugellátásokat -, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékénak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs,

be) időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs,

bf) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.

Vhr. 14. § (1) A Cst. 13. §-a szerinti egyedülállóság igazolására a családi pótlék igényléshez csatolni kell

a) sorkatonai szolgálat esetén a katonai szervnek a szolgálat fennálltáról szóló igazolását, polgári szolgálat esetén a megyei, fővárosi munkaügyi központ igazolását;

b) tanulói, hallgatói jogviszony esetén annak fennállásáról a közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény igazolását. Az igazolást továbbá minden év szeptember 30-áig is be kell nyújtani;

c) vakok személyi járadékában részesülés esetén a járadék megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság járadék folyósításáról szóló igazolását;

d) a Cst. 13. §-ának bc)-bd) alpontja szerinti nyugellátás, átmeneti járadék esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről. Az igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani;

e) a Cst. 13. §-ának be) alpontja szerinti szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.

(2) Az (1) bekezdés b) és d)-e) pontokban megjelölt esetben a családi pótlék igényléséhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.

Cst. 14. § (1) Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött gyermeknek, illetve személynek rendszeres jövedelme van, úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

(2) A családi pótlék szüneteltetése a 12. § a) pontja szerinti számítást nem érinti.

Cst. 15. §

Cst. 16-18. §

Vhr. 7. § (1) A közoktatási intézmény vezetője a családi pótlékra való jogosultság megállapításához a 3. számú melléklet szerinti Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról című formanyomtatványon minden tanévben szeptember 30-áig igazolja a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállását, az utolsó tanévben a megszűnés várható időpontját.

(2) A 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt az igényelbíráló szerv küldi meg közvetlenül a családi pótlékra jogosult személynek, egyúttal felhívja a figyelmét az igazolás benyújtásával kapcsolatos kötelezettségre is.

(3) A családi pótlékra jogosult személy a közoktatási intézmény által kiállított igazolást soron kívül, de legkésőbb a kézhezvételtől számított nyolc napon belül benyújtja az igényelbíráló szervhez.

Vhr. 15-18. §

www.varazsbetu.hu

www.oktatoprogram.hu

www.oktatoprogramok.hu

www.kazalkolos.hu

www.hajlektalansag.hu

www.kazalkolos.lapok.hu