I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
Cst. 1. § E törvény célja, hogy a
családok szociális biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés anyagi
terheinek csökkentése érdekében meghatározza az állam által nyújtandó
családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások
jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és
folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási
szabályokat.
A törvény hatálya
Cst. 2. § E törvény hatálya kiterjed
- amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - az ellátás
igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén élő
a)
magyar állampolgárra,
b)
bevándorlási vagy letelepedési
engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóság által menekültként
elismert személyekre,
c)
a munkavállalók Közösségen belüli szabad
mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben, valamint - az anyasági
támogatás (IV. fejezet) kivételével - a szociális biztonsági
rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló
1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó
személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes
tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
Alapelvek
Cst. 3. § (1) A családnak mint a
társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet
biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása az állam egyik
legfontosabb feladata.
(2) A gyermek otthoni gondozásához,
neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus
fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése.
(3) A családnak nyújtott ellátások az
állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család
és a gyermekvállalás fontosságát - jövedelmi helyzettől függetlenül - a
gyermeket nevelő szülőt illetik meg.
(4) A többgyermekes, a gyermeket
egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos
gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából,
továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási
rendszer egyes elemei differenciáltak.
Értelmező rendelkezések
Cst. 4. § E törvény alkalmazásában
a) egyedülálló:
az a személy, aki hajadon, nőtlen,
özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa;
b) családtámogatási kifizetőhely:
a legalább 100
társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztató
munkáltatónál létesített társadalombiztosítási kifizetőhely [1998. évi
XXXIX. tv. 9. § (1) bek.];
c) tanköteles:
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény rendelkezése értelmében az a gyermek, akit az iskola igazgatója
tankötelesnek nyilvánított;
d) kereső tevékenység:
munkaviszonyban, közalkalmazotti,
közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati
jogviszonyban, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati
jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá
szövetkezet tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas
vállalkozás tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő -
tevékenység;
e) szociális intézmény:
a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban:
Szt.) szabályozott ápolást-gondozást, rehabilitációt, valamint átmeneti
elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény;
f) tartósan beteg, illetve
súlyosan fogyatékos személy:
fa)
az a tizennyolc évesnél fiatalabb
gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve
fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra
szorul,
fb)
az a tizennyolc évesnél idősebb személy,
aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább
67%-ban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag
legalább egy évig fennáll;
g) nevelőszülő:
az a személy, aki nevelőszülői
jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős
határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett
gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet;
h) hivatásos nevelőszülő:
az a személy, aki speciális
foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a
gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós
nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal
felnőttet;
i) jövedelem:
az a személyi jövedelemadóról szóló
törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy
külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege
meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét;
j) rendszeres jövedelem:
a legalább három egymást követő
hónapban keletkezett jövedelem;
k) saját háztartásban nevelt,
gondozott gyermek: az a
gyermek, aki a szülővel, nevelőszülővel, gyámmal életvitelszerűen együtt
él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni
időszakra kerül ki.
Családtámogatási ellátási formák
Cst. 5. § A családtámogatási
ellátások a következők:
a)
családi pótlék (6. §);
b)
gyermekgondozási támogatás
ba)
gyermekgondozási segély (20. §),
bb)
gyermeknevelési támogatás (23. §);
c)
anyasági támogatás (29. §).
|