Hajléktalanság.hu   
Kezdőlap Fórum Szakirodalom Jogszabályok Linkek Képek Honlaptérkép Kapcsolat

Olvasási problémák?
Kattinson ide, és tudja meg, hogyan lehet gyermeke sikeresebb a tanulásban!

www.varazsbetu.hu

Minden, ami a

papírboltban van...

www.iratkapocs.hu

Ön sem talál megfelelő méretet?
A Nagyruha.hu oldalán a legkisebb méret az XXL.

www.nagyruha.hu

Kazal Kolos
szociálpolitikai szakértő
hajléktalan személyek szociális ellátása tevékenységi kör
87/482-155, 30/277-06-91
kazalk@hajlektalansag.hu

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról,
egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló
223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelettel

Vissza Fel Tovább

III. Fejezet

GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK

Cst. 19. § A gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, a gyám megélhetése alapjául - havi rendszerességgel járó - gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult. A nagyszülő gyermekgondozási segélyre a szülő jogán szerezhet jogosultságot.

Gyermekgondozási segély

Cst. 20. § (1) Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásában nevelt

a) gyermek 3. életévének betöltéséig,

b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,

c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

(2) Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.

Cst. 20/A. § (1) A 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek

a) az első életévét betöltötte, továbbá

b) gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint

c) szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.

(2) A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő (1) bekezdés c) pontja szerinti egyetértő nyilatkozatát - kérelemre - a gyámhatóság pótolhatja.

(3) Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a (2) bekezdés alapján a gyámhatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés visszavonását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását követő hónap utolsó napjától kell megszüntetni.

(4) A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

a) ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és

b) a szülő esetében is fennállnak - ide nem értve a keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt - a jogosultsági feltételek.

(5) A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után.

(6) Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozási segélyre vonatkozó jogosultságát nem érinti.

Vhr. 19. § (1) A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igény benyújtása - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. számú melléklet szerinti Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra című formanyomtatvány és a 2. számú pótlap kitöltésével történik.

(2) A gyermekgondozási segélynek a Cst. 20/A. §-ában foglaltak szerinti nagyszülő általi igénylése az 1. számú melléklet szerinti Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra című formanyomtatvány és a 3. számú pótlap kitöltésével történik.

(3) Ha a gyermekgondozási segély továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik illetékessé, a jogosultsági feltételek változatlan fennállása esetén az előző igényelbíráló szerv az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki az ellátásra jogosultnak. Az ellátás továbbfolyósítását az igazolásnak az új igényelbíráló szervhez való benyújtásával kell igényelni.

(4) Az új igényelbíráló szerv a (3) bekezdés szerinti igazolás benyújtását követően megkeresi az előző igényelbíráló szervet a Gyermekgondozási segély folytatólagos igénylésére jogosító igazolás beszerzése végett. A megkeresett szerv az igazolást, valamint a jogosultságot megalapozó iratokat - az azokról készített másolatok megőrzésével - a megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.

(5) Ha az (1) bekezdés szerinti igény benyújtása olyan gyermekre tekintettel történik, aki után más személynek már folyósítottak gyermekgondozási segélyt, az igényelbíráló szerv a (4) bekezdés szerint jár el.

(6) Az igényelbíráló szerv az igénybejelentéssel egyidejűleg a gyermek születési anyakönyvi kivonatának hátoldalára rávezeti a Gyermekgondozási segélyt igényelt szöveget, aláírja és bélyegzőlenyomatával látja el.

(7) Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén, amennyiben reá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály szerinti igazolást.

(8) Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély igénylése nem az anyasági támogatás iránti igény benyújtásával egyidejűleg vagy nem ugyanannál az igényelbíráló szervnél történik, az igénylőnek a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával vagy benyújtásával külön kell igazolnia, hogy ikergyermekeket nevel.

(9) A Cst. 20. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során

a) a gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni;

b) a jogosult köteles benyújtani az igényelbíráló szervhez az iskola igazgatója azon döntésének másolatát, amelyben a jogosult gyermeke tankötelezettségének kezdetét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglaltaktól eltérően határozza meg.

Cst. 21. § A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - keresőtevékenységet

a) a gyermek másfél éves koráig nem folytathat;

b) a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Cst. 21/A. § A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után a 21. § b) pontban meghatározott feltételek mellett folytathat.

Cst. 22. § Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter méltányossági jogkörben eljárva - a törvény 27. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével - a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot

a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha

aa) a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak,

ab) az egyedülálló szülő kereső tevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható;

b) megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja

ba) a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem gondozható,

bb) a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 14. életévének betöltéséig.

Vhr. 23. § (1) Ha az igénylő a gyermekgondozási segély megállapítását, illetve meghosszabbítását a Cst. 22. §-a alapján kéri az egészségügyi, szociális és családügyi minisztertől (a továbbiakban: miniszter), az igényt az 1. számú melléklet szerinti Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra című formanyomtatvány és a megfelelő pótlap kitöltésével az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Igazgatósághoz nyújtja be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igényléshez csatolni kell

a) a Cst. 22. §-ának aa) alpontjában megjelölt esetben a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;

b) a Cst. 22. §-ának ab) alpontjában megjelölt esetben a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot;

c) a Cst. 22. §-ának ba) alpontja szerinti esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető;

d) a Cst. 22. §-ának bb) alpontjában megjelölt esetben a tartós betegségről, illetőleg a súlyos fogyatékosság tényéről a külön jogszabályban meghatározott orvosi igazolást.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti orvosi igazolás kiadásának rendjére a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni. Nem kell az orvosi igazolást az igénybejelentéshez csatolni, ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel az igénybejelentés időpontjában az igényelbíráló szerv magasabb összegű családi pótlékot folyósít.

(4) Az Igazgatóság a méltányossági jogkörben megállapítható gyermekgondozási segélyre irányuló igényt megvizsgálja, és amennyiben szükséges a kérelmezőt hiánypótlásra felszólítja. Az Igazgatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi a miniszternek.

(5) Ha a miniszter a méltányossági kérelemnek helyt ad, úgy az erről szóló jogerős határozat egy példányát - a gyermekgondozási segély folyósítása céljából - megküldi az Igazgatóságnak.

(6) Az Igazgatóság az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozási segély jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozási segély - méltányossági alapon történő megállapításának - jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja a minisztert.

Vhr. 20. § A gyermekgondozási segélyben részesülő személy tartós, legalább 30 nap időtartamú betegsége alatt a gyermekgondozási segély folyósítása - kérelemre - a táppénzre vonatkozó szabályok alkalmazása okán szünetel.

Gyermeknevelési támogatás

Cst. 23. § Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.

Vhr. 21. § (1) A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igény benyújtása - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. számú melléklet szerinti Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra című formanyomtatvány és a 4. számú pótlap kitöltésével történik.

(2) Ha a gyermeknevelési támogatás továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik illetékessé, a jogosultsági feltételek változatlan fennállása esetén az előző igényelbíráló szerv az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki az ellátásra jogosultnak. Az ellátás továbbfolyósítását az igazolásnak az új igényelbíráló szervhez való benyújtásával kell igényelni.

(3) Az új igényelbíráló szerv a (2) bekezdés szerinti igazolás benyújtását követően megkeresi az előző igényelbíráló szervet a Gyermeknevelési támogatás folytatólagos igénylésére jogosító igazolás beszerzése végett. A megkeresett szerv az igazolást, valamint a jogosultságot megalapozó iratokat - az azokról készített másolatok megőrzésével - a megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti igény benyújtása olyan gyermekre tekintettel történik, aki után más személynek már folyósítottak gyermeknevelési támogatást, az igényelbíráló szerv a (3) bekezdés szerint jár el.

Cst. 24. § A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

A gyermekgondozási támogatási formák közös szabályai

Cst. 25. § (1) A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

(2) Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

Cst. 26. § (1) A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

(2) A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ával.

Cst. 27. § (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki

a) az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve

aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt;

ab) a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást;

b) olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;

c) - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezi el;

d) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

Vhr. 22. § (1) A gyermekgondozási támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy

a) a gyermek másfél évesnél idősebb, és az intézményi elhelyezés a napi 4 órás időtartamot nem haladja meg, vagy

b) a gyermekgondozási támogatásra jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy

c) az intézményi elhelyezés az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítést szolgálja.

(2) A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése.

(3) Ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el - ide nem értve az (1)-(2) bekezdésben megjelölt esetet - úgy az ellátás folyósítása szünetel.

(2)

Cst. 28. § Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.

Vissza Fel Tovább

 

www.varazsbetu.hu

www.oktatoprogram.hu

www.oktatoprogramok.hu

www.kazalkolos.hu

www.hajlektalansag.hu

www.kazalkolos.lapok.hu

www.dislexia.hu www.xxlruha.hu www.nagyruha.hu www.anagyruha.hu www.iratkapocs.hu