III. Fejezet
GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK
Cst. 19. § A gyermeket nevelő szülő,
nevelőszülő, a gyám megélhetése alapjául - havi rendszerességgel járó -
gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban
együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult. A nagyszülő
gyermekgondozási segélyre a szülő jogán szerezhet jogosultságot.
Gyermekgondozási segély
Cst. 20. § (1) Gyermekgondozási
segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásában
nevelt
a)
gyermek 3. életévének betöltéséig,
b)
ikergyermekek esetén a tankötelessé
válás évének végéig,
c)
tartósan beteg, illetve súlyosan
fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
(2) Amennyiben ikergyermekek esetén a
tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása
során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.
Cst. 20/A. § (1) A 20. §-ban
megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett
a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak
együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a
gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek
a)
az első életévét betöltötte, továbbá
b)
gondozása, nevelése a szülő
háztartásában történik, valamint
c)
szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy
a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a
gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.
(2) A gyermekkel nem közös
háztartásban élő szülő (1) bekezdés c) pontja szerinti egyetértő
nyilatkozatát - kérelemre - a gyámhatóság pótolhatja.
(3) Ha a szülő az egyetértő
nyilatkozatát visszavonja és azt a (2) bekezdés alapján a gyámhatóság
nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozási segélyre való
jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés visszavonását
tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását
követő hónap utolsó napjától kell megszüntetni.
(4) A nagyszülő részére a
gyermekgondozási segélyre való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt
feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha
a)
ő maga megfelel az ellátásra való
jogosultság feltételeinek, és
b)
a szülő esetében is fennállnak - ide nem
értve a keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt - a
jogosultsági feltételek.
(5) A nagyszülő gyermekgondozási
segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró
körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi
igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának
elvesztését vonná maga után.
(6) Ha a szülő a gyermek után
gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő
gyermekgondozási segélyre vonatkozó jogosultságát nem érinti.
Vhr. 19. § (1) A gyermekgondozási
segélyre vonatkozó igény benyújtása - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak
kivételével - az 1. számú melléklet szerinti Igénybejelentés
családtámogatási ellátásokra című formanyomtatvány és a 2. számú pótlap
kitöltésével történik.
(2) A gyermekgondozási segélynek a Cst.
20/A. §-ában foglaltak szerinti nagyszülő általi igénylése az 1. számú
melléklet szerinti Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra című
formanyomtatvány és a 3. számú pótlap kitöltésével történik.
(3) Ha a gyermekgondozási segély
továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik illetékessé, a
jogosultsági feltételek változatlan fennállása esetén az előző
igényelbíráló szerv az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki
az ellátásra jogosultnak. Az ellátás továbbfolyósítását az igazolásnak
az új igényelbíráló szervhez való benyújtásával kell igényelni.
(4) Az új igényelbíráló szerv a (3)
bekezdés szerinti igazolás benyújtását követően megkeresi az előző
igényelbíráló szervet a Gyermekgondozási segély folytatólagos
igénylésére jogosító igazolás beszerzése végett. A megkeresett szerv az
igazolást, valamint a jogosultságot megalapozó iratokat - az azokról
készített másolatok megőrzésével - a megkereséstől számított 8 napon
belül köteles megküldeni.
(5) Ha az (1) bekezdés szerinti igény
benyújtása olyan gyermekre tekintettel történik, aki után más személynek
már folyósítottak gyermekgondozási segélyt, az igényelbíráló szerv a (4)
bekezdés szerint jár el.
(6) Az igényelbíráló szerv az
igénybejelentéssel egyidejűleg a gyermek születési anyakönyvi
kivonatának hátoldalára rávezeti a Gyermekgondozási segélyt igényelt
szöveget, aláírja és bélyegzőlenyomatával látja el.
(7) Tartósan beteg, illetve súlyosan
fogyatékos gyermek esetén, amennyiben reá tekintettel családi pótlékot
még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön
jogszabály szerinti igazolást.
(8) Ha az ikergyermekek után járó
gyermekgondozási segély igénylése nem az anyasági támogatás iránti igény
benyújtásával egyidejűleg vagy nem ugyanannál az igényelbíráló szervnél
történik, az igénylőnek a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának
bemutatásával vagy benyújtásával külön kell igazolnia, hogy
ikergyermekeket nevel.
(9) A Cst. 20. §-a (2) bekezdésének
alkalmazása során
a)
a gyermek tankötelessé válásának
időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell
érteni;
b)
a jogosult köteles benyújtani az
igényelbíráló szervhez az iskola igazgatója azon döntésének másolatát,
amelyben a jogosult gyermeke tankötelezettségének kezdetét a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. §-ának (2)-(4)
bekezdésében foglaltaktól eltérően határozza meg.
Cst. 21. § A gyermekgondozási
segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt -
keresőtevékenységet
a)
a gyermek másfél éves koráig nem
folytathat;
b)
a gyermek másfél éves kora után napi 4
órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül,
ha a munkavégzés az otthonában történik.
Cst. 21/A. § A gyermekgondozási
segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves
kora után a 21. § b) pontban meghatározott feltételek mellett
folytathat.
Cst. 22. § Az egészségügyi, szociális
és családügyi miniszter méltányossági jogkörben eljárva - a törvény 27.
§-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével - a gyermekgondozási
segélyre való jogosultságot
a)
megállapíthatja a gyermeket nevelő
személynek, ha
aa)
a gyermek szülei a gyermek nevelésében
három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak,
ab)
az egyedülálló szülő kereső
tevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható;
b)
megállapíthatja, illetőleg
meghosszabbíthatja
ba)
a gyermek általános iskolai
tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének
betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását
biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem gondozható,
bb)
a tartósan beteg, illetve súlyosan
fogyatékos gyermek 14. életévének betöltéséig.
Vhr. 23. § (1) Ha az igénylő a
gyermekgondozási segély megállapítását, illetve meghosszabbítását a Cst.
22. §-a alapján kéri az egészségügyi, szociális és családügyi
minisztertől (a továbbiakban: miniszter), az igényt az 1. számú
melléklet szerinti Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra című
formanyomtatvány és a megfelelő pótlap kitöltésével az igénylő
lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Igazgatósághoz nyújtja
be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igényléshez
csatolni kell
a)
a Cst. 22. §-ának aa) alpontjában
megjelölt esetben a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való
akadályoztatásukról;
b)
a Cst. 22. §-ának ab) alpontjában
megjelölt esetben a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről
szóló nyilatkozatot;
c)
a Cst. 22. §-ának ba) alpontja
szerinti esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy
gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek
gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható,
nevelhető;
d)
a Cst. 22. §-ának bb) alpontjában
megjelölt esetben a tartós betegségről, illetőleg a súlyos fogyatékosság
tényéről a külön jogszabályban meghatározott orvosi igazolást.
(3) A (2) bekezdés d) pontja
szerinti orvosi igazolás kiadásának rendjére a magasabb összegű családi
pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.
19.) ESzCsM rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni. Nem kell az
orvosi igazolást az igénybejelentéshez csatolni, ha a tartósan beteg,
illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel az igénybejelentés
időpontjában az igényelbíráló szerv magasabb összegű családi pótlékot
folyósít.
(4) Az Igazgatóság a méltányossági
jogkörben megállapítható gyermekgondozási segélyre irányuló igényt
megvizsgálja, és amennyiben szükséges a kérelmezőt hiánypótlásra
felszólítja. Az Igazgatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot
megfelelően előkészíti és azt megküldi a miniszternek.
(5) Ha a miniszter a méltányossági
kérelemnek helyt ad, úgy az erről szóló jogerős határozat egy példányát
- a gyermekgondozási segély folyósítása céljából - megküldi az
Igazgatóságnak.
(6) Az Igazgatóság az egy évnél hosszabb
időtartamra megállapított gyermekgondozási segély jogosultsági
feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során
megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozási segély - méltányossági
alapon történő megállapításának - jogosultsági feltételei már nem állnak
fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja a minisztert.
Vhr. 20. § A gyermekgondozási segélyben
részesülő személy tartós, legalább 30 nap időtartamú betegsége alatt a
gyermekgondozási segély folyósítása - kérelemre - a táppénzre vonatkozó
szabályok alkalmazása okán szünetel.
Gyermeknevelési támogatás
Cst. 23. § Gyermeknevelési
támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját
háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb
gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.
Vhr. 21. § (1) A gyermeknevelési
támogatásra vonatkozó igény benyújtása - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak
kivételével - az 1. számú melléklet szerinti Igénybejelentés
családtámogatási ellátásokra című formanyomtatvány és a 4. számú pótlap
kitöltésével történik.
(2) Ha a gyermeknevelési támogatás
továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik illetékessé, a
jogosultsági feltételek változatlan fennállása esetén az előző
igényelbíráló szerv az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki
az ellátásra jogosultnak. Az ellátás továbbfolyósítását az igazolásnak
az új igényelbíráló szervhez való benyújtásával kell igényelni.
(3) Az új igényelbíráló szerv a (2)
bekezdés szerinti igazolás benyújtását követően megkeresi az előző
igényelbíráló szervet a Gyermeknevelési támogatás folytatólagos
igénylésére jogosító igazolás beszerzése végett. A megkeresett szerv az
igazolást, valamint a jogosultságot megalapozó iratokat - az azokról
készített másolatok megőrzésével - a megkereséstől számított 8 napon
belül köteles megküldeni.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti igény
benyújtása olyan gyermekre tekintettel történik, aki után más személynek
már folyósítottak gyermeknevelési támogatást, az igényelbíráló szerv a
(3) bekezdés szerint jár el.
Cst. 24. § A gyermeknevelési
támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem
haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a
munkavégzés otthonában történik.
A gyermekgondozási támogatási formák
közös szabályai
Cst. 25. § (1) A gyermekgondozási
támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe
veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről -
kérelemre - a gyámhatóság dönt.
(2) Amennyiben a szülők egyidejűleg
több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik
vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az
egyik szülő részére lehet megállapítani.
Cst. 26. § (1) A gyermekgondozási
támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén
egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
(2) A gyermekgondozási segély havi
összege ikergyermekek esetén - függetlenül a gyermekek számától - azonos
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ával.
Cst. 27. § (1) Nem jár
gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki
a)
az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i)
pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül,
ide nem értve
aa)
a gyermekgondozási támogatást, valamint
a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső
tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt;
ab)
a gyermekgondozási segélyre való
jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást;
b)
olyan gyermek után igényli a támogatást,
akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy
tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan
szociális intézményben helyeztek el;
c)
- kormányrendeletben meghatározott
kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben
[Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezi el;
d)
előzetes letartóztatásban van, illetve
szabadságvesztés büntetését tölti.
Vhr. 22. § (1) A gyermekgondozási
támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni
ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy
a)
a gyermek másfél évesnél idősebb, és az
intézményi elhelyezés a napi 4 órás időtartamot nem haladja meg, vagy
b)
a gyermekgondozási támogatásra jogosult
közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul,
illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy
c)
az intézményi elhelyezés az óvodai
nevelés keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítést
szolgálja.
(2) A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének
b) pontja alkalmazásában nem minősül szociális intézményi
elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú
foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése.
(3) Ha a gyermeket napközbeni ellátást
biztosító intézményben helyezik el - ide nem értve az (1)-(2)
bekezdésben megjelölt esetet - úgy az ellátás folyósítása szünetel.
(2)
Cst. 28. § Amennyiben a
gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek
halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás
folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap
múlva kell megszüntetni.
|