V. Fejezet
Az intézményi jogviszony
I. cím
Általános szabályok
Az ellátás igénybevételének módja
93. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó
szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve
törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.
(2) Ha az ellátást igénylő személy
cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt - az érintett személy
véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője
terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét,
indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy - ha e
tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan
terjesztheti elő.
(3) Ha a törvényes képviselő ideiglenes
gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a
gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges.
94. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó
szociális intézményi jogviszony keletkezését
a)
a lakóhely szerint illetékes települési
önkormányzat képviselő-testületének határozata,
b)
a bíróság ideiglenes intézkedést
tartalmazó végzése,
c)
a bírói ítélet,
d)
az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett
gyermek esetében a gyámhivatal határozata (a továbbiakban a)-d)
pont alattiak együtt: beutaló határozat),
e)
az intézményvezető intézkedése,
f)
a 94/D. § szerinti esetben a
megállapodás
alapozza meg.
(2) Pszichiátriai betegek ellátását
biztosító bentlakásos intézményi szolgáltatás bíróság általi kötelező
elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha
a)
a pszichiátriai beteg további
fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és saját lakóhelyére nem
bocsátható vissza, mivel önmaga ellátására nem képes, ellátására
alkalmas családtagja nincs, illetve
b)
a korábban szociális vagy egészségügyi
ellátásban részesült személy esetében tartós bentlakásos intézményi
elhelyezés indokolt.
(3) Amennyiben az intézményi elhelyezés
soron kívüliséget igényel, a bíróság a külön jogszabályban meghatározott
feltételek fennállása esetén soron kívüli elhelyezésről is dönthet.
94/A. §
(1) Az állami fenntartású intézmény
esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti
kérelemről
a)
a települési önkormányzat által
fenntartott alap-, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény
esetében az intézményvezető,
b)
a megyei, fővárosi önkormányzat által
fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó
önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az
intézményvezető,
c)
a települési önkormányzat - ide nem
értve a fővárosi önkormányzat - által fenntartott tartós bentlakásos
intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete
eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,
d)
az Egészségügyi, Szociális és Családügyi
Minisztérium által fenntartott szociális intézmény esetén az
intézményvezető
dönt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az
intézményvezető írásban értesíti döntéséről az ellátást igénylőt,
illetve törvényes képviselőjét.
(3) Ha az ellátást igénylő, illetve
törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2) bekezdés szerinti
döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított
nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó
(önkormányzati intézmény esetén az önkormányzat képviselő-testülete)
határozattal dönt a beutalás kérdéséről.
(4) A tartós bentlakásos intézménybe
történő beutaló határozat tartalmazza
a)
az ellátást nyújtó intézmény
megjelölését,
b)
az intézményi ellátás időtartamát
(határozott vagy határozatlan idejű megjelölését),
c)
egyszeri hozzájárulás megfizetésének
kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét.
A beutaló határozat egy példányának
megküldésével az ellátást nyújtó intézmény vezetőjét is értesíteni kell.
94/B. §
(1) Az állami fenntartású intézmény
esetén az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az
ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt,
kivéve, ha az ellátás biztosítása a bíróság kötelező intézeti
elhelyezést kimondó döntésén alapul. Az intézményvezető a megállapodást
tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti
megállapodás tartalmazza
a)
az intézményi ellátás időtartamát (a
határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),
b)
az intézmény által nyújtott
szolgáltatások formáját, módját, körét,
c)
a személyi térítési díj megállapítására,
fizetésére vonatkozó szabályokat,
d)
egyszeri hozzájárulás megfizetésének
kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak
beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó
szabályokat.
(3) Az átmeneti szállást igénybe vevő
hajléktalan személlyel megállapodást akkor kell kötni, ha az ellátás
időtartama a 30 napot meghaladja.
94/C. §
(1) Az intézményvezető - a 20/A. §-ban
foglaltak szerint - az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az
ellátást igénylők elhelyezéséről.
(2) Az intézmény vezetője az ellátást
igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron
kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó
igényt a kérelemben, illetve a beutaló határozatban fel kell tüntetni.
(3) Több soron kívüli elhelyezésre
vonatkozó kérelem, illetve beutaló határozat esetén az intézményvezető
az igény kielégítésének sorrendjéről az intézmény orvosának és a
fenntartó képviselőjének bevonásával dönt.
94/D. §
Nem állami fenntartású intézmény esetén
a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről az
intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást
igénylő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt. A megállapodás
a 94/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza még az ellátás
a)
kezdetének időpontját,
b)
megszüntetésének módjait.
A személyes gondoskodást nyújtó
szociális intézményekben ellátottak jogai
94/E. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó
szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van
szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a
szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint
egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni
ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alap- és nappali ellátásban
részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben
meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell.
(2) A szociális szolgáltatások
biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az
ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve
törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott
esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni.
(3) Az ellátást igénybe vevőnek joga van
az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb
adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője
évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az
intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén
szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató
tartalmazza
a)
az intézmény működési költségének
összesítését,
b)
az intézményi térítési díj havi
összegét,
c)
az egy ellátottra jutó havi önköltség
összegét.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó
szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon
végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető
alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására,
különös figyelemmel
a)
az élethez, emberi méltósághoz,
b)
a testi épséghez,
c)
a testi-lelki egészséghez
való jogra.
(5) Az ellátást igénybe vevőt megilleti
személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos
titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell
fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult
személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani
továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi
állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival
kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra
illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az
ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére.
(6) Az intézmény nem korlátozhatja az
ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi
használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott
azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők
testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét, ezen tárgyak
birtoklásának feltételeit, illetve ellenőrzését a házirend szabályozza.
A korlátozás azonban nem érintheti a mindennapi használati tárgyakat.
(7) Az intézményvezetőnek gondoskodnia
kell az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak,
személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és - szükség esetén -
biztonságos elhelyezéséről. Az intézmény a házirendben szabályozhatja -
figyelemmel a raktározási és elhelyezési lehetőségekre -, hogy az egyes
ellátást igénybe vevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az
intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy
intézménybe történő bevitelére jogosultak. Ezen kívül a vagyon- és
értékmegőrzés nem korlátozható arra való hivatkozással, hogy az
intézmény nem tud megfelelő feltételeket kialakítani a megőrzésre.
Amennyiben az ellátást igénybe vevőt korlátozzák a személyes tárgyainak
bevitelében, erről az igénybevételhez kapcsolódó megállapodásban is
rendelkezni kell.
(8) Ha az ellátást igénybe vevő
vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés szempontjából speciális
feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani az
ellátást igénybe vevő részére a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak
igénybevételéhez vagy eléréséhez.
(9) Az ellátást igénybe vevőnek joga van
az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel
a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az intézmény házirendje
meghatározza az intézményből történő távozás és visszatérés rendjét. Az
ellátást igénybe vevőnek az igénybevételi eljárás során részletes és
pontos tájékoztatást kell adni az intézményen belüli és az eltávozás
esetére kialakított szabályokról.
(10) Az ellátást igénybe vevőnek joga
van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására.
Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon rendelkezhet a
látogatás rendjéről, és meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a
látogatók látogatási időn kívül is kapcsolatot tarthatnak az ellátást
igénybe vevővel. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az
intézményben élő más személyek nyugalmára.
(11) Az intézményvezető a házirendben
szabályozott módon és esetekben intézkedhet a látogatás rendjét
szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben.
(12) Amennyiben az intézményben ellátott
személy betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során
figyelemmel kell lenni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
(a továbbiakban: Eütv.) betegek jogait szabályozó rendelkezéseire.
(13) Amennyiben az ellátást igénybe vevő
egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem
képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget
nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy
az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges
segítségnyújtás céljából.
(14) Az intézményvezető tizenöt napon
belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának
eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik,
vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés
kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat
jogorvoslattal.
Az egyes ellátotti csoportok
speciális jogai
94/F. §
(1) Az egyes szociális intézmények
ellátását igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az
ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk
megismerésére. Az intézmény vezetője a felülvizsgálatot megelőzően,
valamint a felülvizsgálatot követően írásban tájékoztatja az ellátást
igénybe vevőt - annak állapotát figyelembe véve -, illetve törvényes
képviselőjét a felülvizsgálat céljáról, folyamatáról, valamint annak
eredményéről.
(2) A fogyatékos személyek jogainak
érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen
a)
az akadálymentes környezet
biztosítására,
b)
az információkhoz, az ellátottat érintő
legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására,
c)
a képességek, készségek fejlesztésére,
illetve az állapotfenntartás vagy -javítás lehetőségeinek
megteremtésére,
d)
az önrendelkezés elvére, a fogyatékos
személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására,
e)
társadalmi integrációjukhoz való jogra,
más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra,
valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére.
94/G. §
(1) A pszichiátriai betegeket ellátó
bentlakásos intézményben, ha a gondozott személy veszélyeztető, vagy
közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, az Eütv. vonatkozó
rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A korlátozó intézkedés, eljárás -
amely elsődlegesen a pszichés megnyugtatás, kivételesen a szabad
mozgásban történő korlátozás, illetve farmakoterápia, valamint az
intézményen belüli elkülönítés, vagy ezen eszközök komplex alkalmazása -
nem lehet büntető jellegű, és csak addig tarthat, illetve az adott
helyzethez igazodóan csak olyan mértékű és jellegű lehet, amely a
veszély elhárításához feltétlenül szükséges.
(3) A korlátozó intézkedés, eljárás
alkalmazásának elrendelésére az intézmény orvosa, az orvos
elérhetőségének hiányában a vezető ápoló jogosult. Ez utóbbi esetben az
orvost azonnal értesíteni kell a korlátozó intézkedés, eljárás
alkalmazásáról, és azt az intézmény orvosának jóvá kell hagynia. A
döntést a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazását megelőzően, ha ez
nem lehetséges, az intézkedés megtételét követően azonnal a külön
jogszabályban meghatározott írásos formában dokumentálni kell. Az
intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető vagy közvetlen
veszélyeztető állapot tart.
(4) Az intézmény orvosa a korlátozó
intézkedés, eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét.
Az intézményvezető feladata az intézkedéshez szükséges feltételek,
illetve szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása. Az
intézményvezető negyvennyolc órán belül köteles tájékoztatni az
ellátottjogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tényéről.
Amennyiben az ellátást igénybe vevő cselekvőképtelen, intézménybe
történő felvételkor az intézményvezető külön jogszabályban meghatározott
írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve
törvényes képviselőjét a korlátozó intézkedés esetén az ellátottjogi
képviselő megkeresésének szükségességéről.
(5) E törvény alkalmazásában
veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátott pszichés állapotának
zavara következtében saját vagy mások életére, egészségére, testi
épségére jelentős veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére
tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt.
(6) E törvény alkalmazásában közvetlen
veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátott pszichés állapotának
akut zavara következtében saját vagy mások testi épségére, egészségére,
életére közvetlen és súlyos veszélyt jelent.
(7) A korlátozó intézkedés, eljárás
alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője
panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A panasz kivizsgálásához és
a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz
igénybe.
(8) A 94/G. § rendelkezéseit kell
alkalmazni a fogyatékos személyeket, illetve a szenvedélybetegeket
ellátó bentlakásos intézmények esetében is.
94/H. §
(1) A hajléktalan személyeket ellátó
bentlakásos intézményben elhelyezett személyek esetében különös
figyelemmel kell lenni az emberi méltóság védelmére. Az intézmény
vezetője a lehetőségek figyelembevételével köteles olyan feltételeket
biztosítani, ahol a hajléktalan személyek alapvető tisztálkodási,
pihenési feltételei nyugodt körülmények között adottak.
(2) A hajléktalan személy intézményi
szolgáltatásának igénybevétele nem tehető függővé olyan információktól,
mely korábbi életvitelével, előéletével kapcsolatos.
(3) A hajléktalan személyeket ellátó
intézmény vezetője az ellátott személyek részére köteles postacímet
biztosítani, és a részükre szóló küldeményt átadni.
94/I. §
A szenvedélybetegeket ellátó bentlakásos
intézményben különös figyelmet kell fordítani az ellátottak adatainak,
személyiségi jogainak védelmére. A szenvedélybeteg személy - amennyiben
indokolt - terápiás, illetve rehabilitációs jelleggel foglalkoztatási
programban részt vehet, azonban kötelező munkavégzésre nem
kényszeríthető.
94/J. §
A gondnokság alatt álló jogosult
érdekeinek védelmében az intézményvezető köteles kezdeményezni új
gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően
látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével
végzi ezen feladatokat.
Az ellátottjogi képviselő
94/K. §
(1) Az ellátottjogi képviselő a
személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító
intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő
részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel
van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII.
törvény rendelkezéseire.
(2) Az ellátottjogi képviselő feladatai
a)
megkeresésre, illetve saját
kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő
legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és
az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról,
b)
segíti az ellátást igénybe vevőt,
törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák
megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az
ellátott között kialakult konfliktus megoldásában,
c)
segít az ellátást igénybe vevőnek,
törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti
annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál,
d)
a jogviszony keletkezése és megszűnése,
továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással
kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra
illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján -
képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét,
e)
az intézmény vezetőjével történt
előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben
foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok
érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során,
f)
intézkedést kezdeményezhet a
fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére,
g)
észrevételt tehet az intézményben
folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél,
h)
amennyiben az ellátottak meghatározott
körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét
kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé,
i)
a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra
vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja.
(3) Az ellátottjogi képviselő e célra
létrehozott szervezet keretében működik.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó
szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az
ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az
ellátottjogi képviselő elérhetőségéről.
(5)-(6)
(7) Az ellátottjogi képviselő munkaköre
pályázat alapján tölthető be, külön jogszabályban meghatározott
felsőfokú iskolai végzettséggel.
(8) Az ellátottjogi képviselő jogosult
a)
a szociális szolgáltató vagy intézmény
működési területére belépni,
b)
a vonatkozó iratokba betekinteni,
c)
a szolgáltatást végző dolgozókhoz
kérdést intézni.
(9) Az ellátottjogi képviselő köteles az
ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot
megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó
jogszabályok szerint kezelni.
A szociális szolgáltatást végzők
jogai
94/L. §
(1) A szociális ágazatban
foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében
biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést
megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi
jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő
munkavégzési körülményeket biztosítson számukra.
(2) Közfeladatot ellátó személynek
minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy:
a)
a házi segítségnyújtást végző szociális
gondozó, ideértve a vezető gondozó,
b)
a családgondozó,
c)
a támogató szolgálatot, a pszichiátriai
betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző
szociális gondozó,
d)
a hajléktalan személyek ellátását végző
szociális segítő és utcai szociális munkás,
e)
az előgondozással megbízott személy.
(3) A bentlakásos intézménynek
rendelkeznie kell - a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme
érdekében - az ellátást igénybe vevők részéről esetlegesen felmerülő
veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással.
Tájékoztatási kötelezettség
95. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó
szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt
tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az
intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti.
(2) A bentlakásos intézményi ellátás
esetén az (1) bekezdés szerinti értesítés, illetőleg tájékoztatás
tartalmazza
a)
az igénybevétel megkezdésére fenntartott
legalább nyolcnapos határidőt, továbbá az annak elmulasztása esetén
követendő eljárást;
b)
az intézménybe való felvételre, az
intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokra, személyes
használati tárgyakra, hozzátartozói nyilatkozatokra, a személyes
megjelenésre vonatkozó szabályokat és más, jogszabályban meghatározott
feltételeket.
(3) Ha a jogosult a bentlakásos
intézménybe az igénybevételre biztosított időtartamon belül nem költözik
be, és ennek okáról az intézmény vezetőjét nem értesíti, az intézmény
vezetője megkeresi a jogosult lakóhelye (tartózkodási helye) szerint
illetékes jegyzőt.
(4) A jegyző a (3) bekezdés szerinti
megkeresésre tájékoztatást ad
a)
a jogosult tartózkodási helyéről;
b)
a beköltözés elmaradásának indokairól;
c)
az intézményi ellátás igénybevételének
várható időpontjáról.
(5) Ha a jegyző tájékoztatása szerint a
jogosult az intézményi ellátást neki fel nem róható okból nem tudta
megkezdeni, az intézményvezető az akadályoztatásra okot adó körülmény
megszűnését követő 30 napon belül lehetőség szerint gondoskodik az
érintett elhelyezéséről. Egyéb esetben kezdeményezi a beutalás
megszüntetését.
96. §
(1) Az intézménybe való felvételkor az
intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára
a)
az intézményben biztosított ellátás
tartalmáról és feltételeiről;
b)
az intézmény által vezetett
nyilvántartásokról;
c)
a bentlakásos intézményi elhelyezéskor a
jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a
látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről;
d)
panaszjoguk gyakorlásának módjáról;
e)
az intézményi jogviszony megszűnésének
eseteiről;
f)
az intézmény házirendjéről;
g)
a fizetendő térítési díjról, teljesítési
feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről;
h)
a jogosult jogait és érdekeit képviselő
társadalmi szervezetekről.
(2)
(3) A jogosult és hozzátartozója az
intézménybe való felvételkor köteles
a)
nyilatkozni az (1) bekezdésben
meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben
tartásáról;
b)
adatokat szolgáltatni az intézményben e
törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz;
c)
nyilatkozni arról, hogy a szociális
ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli
hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat
haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével.
96/A. §
(1) A tájékoztatási kötelezettség
teljesítése érdekében a megyei, fővárosi módszertani intézmény
ismertetőt készít a megye, főváros területén működő szociális
intézményekről. Az esetleges intézményi változások ismeretében évente
elvégzi az adatok szükség szerinti módosítását. Az ismertető az
intézmény székhelyét, telephelyeit, a szolgáltatások körét, az
intézménybe történő felvétel, illetve az elhelyezés körülményeire,
valamint az ellátottjogi képviselő személyére, elérhetőségére vonatkozó
adatokat tartalmazza.
(2) A szociális intézmény a módszertani
intézmény feladatának teljesítéséhez közli az (1) bekezdésben
meghatározott adatokat. Az esetleges változásokat azok keletkezésétől
számított 30 napon belül közli a módszertani intézménnyel.
A jogosultak érdekvédelme
97. §
Az intézményvezető az ellátás
igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy
példányát átadja a jogosultnak. Egyébként a házirendet az intézményben
jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy
az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára
folyamatosan hozzáférhető legyen.
98. §
99. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó
szociális intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi
jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló
fórum (a továbbiakban: érdekképviseleti fórum) megalakításának és
tevékenységének szabályait.
(2) Az érdek-képviseleti fórum a
személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel intézményi
jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni
hivatott szerv, mely a házirendben meghatározott feltételek és eljárás
szerint működik. Az érdek-képviseleti fórum megalakítását a székhelyen,
illetve telephelyenként kell biztosítani.
(3) Az érdek-képviseleti fórum tagjai
a)
választás alapján, az intézményi
ellátást igénybe vevők közül
aa)
kettőszáz férőhelyig kettő fő,
ab)
kettőszáz férőhely felett négy fő;
b)
választás alapján, az ellátottak
hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül egy fő;
c)
választás alapján, az intézmény
dolgozóinak képviseletében egy fő;
d)
kijelölés alapján, az intézményt
fenntartó szervezet képviseletében egy fő.
(4) Az érdek-képviseleti fórum
a)
előzetesen véleményezi az intézmény
vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső
életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves
munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat,
b)
megtárgyalja az intézményben élők
panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével
és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez
az intézményvezető felé,
c)
tájékoztatást kérhet az
intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás
szervezésével kapcsolatos feladatokban,
d)
intézkedés megtételét kezdeményezheti a
fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé,
amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló
jeleket észlel.
(5) Az érdekképviseleti fórum
működésének és választásának részletes szabályait a házirend
tartalmazza.
99/A. §
Az intézményi jogviszony megszűnése
100. §
Az intézményi jogviszony megszűnik
a)
az intézmény jogutód nélküli
megszűnésével,
b)
a jogosult halálával,
c)
a határozott idejű intézeti elhelyezés
esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény
rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.
101. §
(1) Az állami fenntartású intézményi
jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője
kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője
kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt
megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti
időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik
meg.
(2) Az intézményvezető az intézményi
jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult
a)
másik intézménybe történő elhelyezése
indokolt,
b)
a házirendet súlyosan megsérti,
c)
intézményi elhelyezése nem indokolt.
(3) Az intézmény vezetője az ellátás
megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban
értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a
megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet,
az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény
fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan
feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve
a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.
(4) Ha az intézményi jogviszonyt beutaló
határozat alapozza meg, a jogviszony megszüntetésére az (1)-(2)
bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, azonban a
jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg.
102. §
A nem állami fenntartású intézmény
esetén az intézményi jogviszony a 100. §-ban meghatározott eseteken túl
a megállapodás bármelyik fél részéről történő felmondásával is
megszűnik. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti
időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik
meg.
103. §
Az intézményi jogviszony megszűnése
esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes
képviselőjét
a)
a személyes használati tárgyak és a
megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről,
rendjéről és feltételeiről;
b)
az esedékes, illetve hátralékos térítési
díj befizetési kötelezettségéről;
c)
az intézménnyel, illetve a jogosulttal
szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és
rendezési módjáról.
104. §
Ha a jogosult korlátozottan
cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, a 95-100. §-ban szabályozott, jogi
következményekkel járó cselekmények és jognyilatkozatok tekintetében a
hozzátartozóra vonatkozó rendelkezéseket a törvényes képviselőre kell
alkalmazni.
II. cím
Egyes intézményekre vonatkozó külön
szabályok
A bentlakásos szociális intézményekre
vonatkozó külön szabályok
105. §
(1)
(2) A jogosult kérelmére, legfeljebb hat
hónapi időtartamig ideiglenesen is beutalható. Ideiglenes beutalás
esetén a jogosultnak a fennálló lakásbérleti jogviszonya nem szüntethető
meg.
(3)-(4)
106. §
A bentlakásos szociális intézmény
vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az
általa megjelölt hozzátartozóját
a)
a jogosult állapotáról, annak lényeges
változásáról;
b)
az egészségügyi intézménybe való
beutalásáról;
c)
az ellátás biztosításában felmerült
akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről;
d)
az áthelyezés kezdeményezéséről,
illetőleg kérelmezéséről;
e)
a díjfizetési hátralék
következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett
intézkedéséről.
107. §
108. §
(1) Ha az állami fenntartású bentlakásos
szociális intézményben az elhelyezés határozott időre szól, annak
lejárta előtt az intézményvezető, a beutaló önkormányzat
képviselő-testülete megvizsgálja, hogy az elhelyezés feltételei továbbra
is fennállnak-e. Ennek eldöntéséhez a jogosult kezelőorvosának
szakvéleményét is ki kell kérni.
(2) A 3. § (3) bekezdésének a)
pontja szerinti személy a bentlakásos szociális intézményben határozott
időre, a tartózkodási engedély érvényességének időtartamára helyezhető
el. Ha a tartózkodási engedély érvényessége meghosszabbításra kerül, az
elhelyezést - amennyiben annak jogszabályi feltételei továbbra is
fennállnak - a tartózkodási engedélyben megjelölt időtartamnak
megfelelően meg kell hosszabbítani.
(3) Ha az intézményi elhelyezés
feltételei nem állnak fenn, az intézményvezető, a beutaló önkormányzat
képviselő-testülete az elhelyezést megszünteti és erről a jogosultat,
valamint a tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozót értesíti.
(4) Ha az intézményi elhelyezés
feltételei továbbra is fennállnak, az intézményvezető, a beutaló
önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést további egy évvel
meghosszabbíthatja vagy a jogosultat más, az állapotának megfelelő
intézménybe helyezi át.
(5) Ha az intézményi jogviszonyt az
intézményvezető intézkedése keletkezteti és a jogosult, illetve
törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2)-(4) bekezdésben
meghatározott intézkedésével nem ért egyet, az erről szóló értesítés
kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához
fordulhat.
109. §
(1) Ha az állami fenntartású bentlakásos
szociális intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól vagy
határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt
el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, törvényes
képviselője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti.
(2) Az intézmény vezetője az áthelyezést
különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult
a)
egészségi állapotának megváltozása miatt
indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került
elhelyezésre,
b)
az adott intézményben állapotára
tekintettel tovább nem rehabilitálható,
c)
a házirendet többször, súlyosan megsérti
és emiatt az érdek-képviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja.
(3) Ha az intézményi jogviszonyt
a)
beutaló határozat alapozza meg, az
áthelyezésről a beutaló önkormányzat képviselő-testülete határozattal
dönt,
b)
az intézményvezető intézkedése
keletkezteti, az áthelyezéshez a jogosult, illetve törvényes képviselője
és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges.
(4) A (2) bekezdés a)-b)
pontjában meghatározott esetekben a jogosult kezelőorvosának javaslatát,
valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő
nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha a jogosult, illetve törvényes
képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi
elhelyezést az önkormányzat képviselő-testülete megszünteti.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak az
irányadók akkor is, ha a jogosultat egy intézményen belül másik
szakosított ellátási formában kell gondozni.
110. §
111. §
A rehabilitációs intézményekre
vonatkozó külön
szabályok
112. §
(1) A rehabilitációs intézménybe történő
elhelyezés időtartama nem haladhatja meg az öt évet. Az ötéves időtartam
egy alkalommal, legfeljebb három évvel meghosszabbítható. A
meghosszabbítás feltételei:
a)
az ötéves időtartam alatt a
rehabilitációs programban meghatározott eredményeket nem sikerült
elérni, de a rehabilitációs program kidolgozásában résztvevők
szakvéleménye alapján további ellátással az eredményes rehabilitáció
megvalósítható,
b)
a rehabilitációs programot követő
utógondozás feladatai nem zárultak le,
c)
az ellátott önálló életvitelére
vonatkozó képességeinek, készségeinek fejlesztése további segítséget
igényel.
(2) A meghosszabbításról az ellátás
igénybevételéről döntést hozó szerv határoz, figyelembe véve a
rehabilitációs program kidolgozásában és végrehajtásában részt vevő
intézményi dolgozók szakvéleményét.
(3) A rehabilitációs intézmény keretei
között a teljes körű ellátáson túlmenően - szükség esetén - biztosítani
kell az ellátást igénybe vevő fejlesztő felkészítését, képzését,
foglalkoztatását, vagy a foglalkoztatáshoz történő hozzájutását, továbbá
az utógondozást. A rehabilitációs intézményben - külön jogszabályban
meghatározott feltételek alapján - az ellátottak részére kötelező
előtakarékossági rendszert kell működtetni.
(4) A hajléktalanok rehabilitációs
intézményében a teljes körű ellátás tartalmát az intézményvezető
állapítja meg, figyelemmel az ellátott rehabilitációs státuszára. A
teljes körű ellátás körében legalább a lakhatást, textíliával való
ellátást, illetve mentális gondozást biztosítani kell. A teljes körű
ellátás pontos tartalmát - a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat
eredményére figyelemmel - az ellátottal kötött megállapodásba kell
foglalni.
(5) A rehabilitációs intézmény
fenntartója az ellátást igénybe vevő foglalkoztatása érdekében az
intézmény szervezeti kereteihez kapcsolódóan, vagy önállóan
foglalkoztatási tevékenységet biztosító szervezetet hozhat létre. Ebben
a szervezetben munkajogi jogviszony alapján foglalkoztatható az ellátást
igénybe vevő.
(6) A rehabilitációs intézmény
legfeljebb két évig gondoskodik az ellátott utógondozásáról. Az
utógondozás időtartama alatt az intézményi jogviszony nem szűnik meg,
függetlenül attól, hogy nem az intézményben látják el az ellátást
igénybe vevőt. Az utógondozás keretében fogyatékos személyek és
pszichiátriai betegek esetében - amennyiben a külön jogszabályban
meghatározott feltételek teljesülnek - külső gondozó vagy külső
intézményi férőhely, szenvedélybetegek és hajléktalan személyek esetében
külső intézményi férőhely igénybevételét is lehet alkalmazni. A külső
gondozónál vagy külső intézményi férőhelyen elhelyezett ellátottak
intézményen belüli férőhelye betölthető, ezért a működési engedélyben
meghatározott férőhelyszám - a működési engedély módosításával -
legfeljebb 15%-os mértékben túlléphető. A külső gondozó és a külső
intézményi férőhely nyilvántartásba vételét és az ebben a formában
végzett utógondozás ellenőrzését a megyei, fővárosi közigazgatási
hivatal végzi.
(7) Külső gondozó az a személy, aki - az
utógondozás ideje alatt - a rehabilitációs intézményi ellátást igénybe
vevő részére saját lakásában teljes körű ellátást biztosít, illetve
segíti az ellátottat önálló életvitelének kialakításában, a szükséges
készségek, képességek elsajátításában, gyakorlati megvalósításában.
(8) Az intézményi külső férőhely a
rehabilitációs intézményi ellátást igénybe vevő részére az utógondozás
ideje alatt biztosított olyan lakhatási forma, ahol a korábban ellátást
biztosító rehabilitációs intézmény segítségével lehetőség nyílik az
önálló életvitelre. Intézményi külső férőhely különösen a védett
szállás, a védett bérlemény, a tartós albérlet.
(9) A külső gondozóra és a külső
intézményi férőhelyre vonatkozó részletes szabályokat, így különösen
a)
az igénybevétel feltételeit,
időtartamát,
b)
a rehabilitációs intézménnyel való
kapcsolatot,
c)
a szolgáltatás költségének elszámolását,
d)
a speciális személyi, tárgyi
előírásokat, feltételeket,
külön jogszabály határozza meg.
113. §
(1) A rehabilitációs intézménybe történő
bekerülés feltétele a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat elvégzése. A
rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértő megállapítása
alapján azok az ellátást igénylők, akik a vizsgálat időpontjában nem
felelnek meg a rehabilitációs intézménybe történő elhelyezés
feltételeinek, de a rehabilitációra alkalmassá tehetők, ideiglenes
jelleggel legfeljebb egyéves időtartamra elhelyezhetők az intézményben.
(2) Az egyéves időtartam eltelte után a
rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szerv szakértő bevonásával
megállapítja, hogy az elhelyezést igénylő alkalmas-e a rehabilitációs
intézményi elhelyezésre. Amennyiben a rehabilitációs tevékenység nem
lehet eredményes, abban az esetben az ellátott más típusú intézménybe
történő áthelyezését kell kezdeményezni a fenntartónál, aki köteles az
ellátást igénybe vevőt más intézménytípusban elhelyezni.
A pszichiátriai betegek otthonára
vonatkozó külön szabályok
113/A. §
(1) A pszichiátriai betegek otthonában
élő személyek esetében a 113/D. § (6)-(7) bekezdése szerinti szakértői
bizottság az intézményi elhelyezést követően kétévente felülvizsgálja a
jogosult
a)
adott intézményben történő további
ellátásának szükségességét;
b)
más intézménybe történő áthelyezésének
indokoltságát.
(2) Ha a szakértői bizottság
megállapítása szerint a jogosultat egészségi állapota miatt más
intézményben kell gondozni, illetőleg intézményi ellátása a továbbiakban
nem indokolt, kezdeményezi a beutaló szervnél, valamint az intézmény
vezetőjénél a szükséges intézkedések megtételét.
(3) A beutaló szerv, illetve az
intézmény vezetője a szakértői bizottság kezdeményezésének megfelelően
30 napon belül intézkedik.
(4) A felülvizsgálatra vonatkozó
részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
A fogyatékos személyek otthonára
vonatkozó külön szabályok
113/B. §
(1) A fogyatékos személyek otthonába
felvett kiskorú ellátását, valamint gyógypedagógiai fejlesztését
ellenőrizni kell. Ennek keretében a tanulási képességet vizsgáló és
rehabilitációs bizottság - a külön jogszabályban foglaltak szerint -
felülvizsgálja a kiskorú fejlődését. A bizottság megküldi az intézmény
vezetőjének a felülvizsgálat eredményét tartalmazó értékelését, amit a
kiskorú ellátása, fejlesztő foglalkoztatása során figyelembe kell venni.
(2) A kiskorú szülei, illetve törvényes
képviselője - évente legalább egyszer - tájékoztatást kap a gyermek
állapotáról, fejlődéséről, egyéni fejlesztési tervéről. A szülők,
illetve a törvényes képviselő számára biztosítani kell a foglalkozások
látogatásának lehetőségét.
113/C. §
(1) A fogyatékos személyek otthonában
élő felnőtt személy állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A
113/D. § (6)-(7) bekezdése szerinti szakértői bizottság az ápoló,
gondozó otthonban ellátott fogyatékos személy állapotát, annak
változását ötévenként felülvizsgálja. A szakértői bizottság
felülvizsgálatának eredményéről az intézmény vezetője tájékoztatja az
ellátást igénybe vevő személyt, annak hozzátartozóját, törvényes
képviselőjét.
(2) A fogyatékos személy állapotának
vizsgálatát a más intézménybe történő áthelyezése előtt az (1)
bekezdésben meghatározott időtartamtól függetlenül el kell végezni. Az
új intézménybe kerülést követő fél éven belül az intézmény a fogyatékos
személyről részletes gyógypedagógiai felmérést végez és ennek alapján
elkészíti egyéni fejlesztési tervét.
(3) A fogyatékos személyek otthonába,
illetve lakóotthonába történő bekerülést megelőzően - az igénybevételi
eljárás vagy az áthelyezési eljárás során - az ellátást igénylő
fogyatékos személy alapvizsgálatát el kell végezni.
(4) A felülvizsgálatra vonatkozó
részletes szakmai szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
Egyes szociális intézményben
elhelyezettek felülvizsgálatának közös szabályai
113/D. §
(1) A felülvizsgálat az ellátást igénybe
vevők egészségi, fizikai és mentális állapotának, illetve készségeinek,
képességeinek vizsgálata a részükre biztosított ellátási forma, a
kialakított gondozási terv, valamint az egyéni fejlesztés megfelelősége
szempontjából.
(2) A felülvizsgálat elvégzése az
intézményi jogviszonyban álló személy esetében kötelező és
térítésmentes. Az ellátást igénybe vevő (törvényes képviselője) - a
felülvizsgálat esedékességének időpontjától függetlenül - évente egy
alkalommal, külön jogszabályban meghatározott térítési kötelezettség
mellett kérheti a felülvizsgálat elvégzését. A felülvizsgálatot az
ellátást igénybe vevő személyi méltóságának tiszteletben tartásával kell
elvégezni.
(3) A felülvizsgálatot a 113/A-113/C.
§-okban meghatározott intézményeken kívül a rehabilitációs ellátást
nyújtó intézményekben is el kell végezni.
(4) A felülvizsgálat feltételeinek
biztosításáért, a lebonyolításért, valamint az intézményben
elhelyezettek vizsgálatának elvégzéséért az intézményvezető a felelős.
(5) A felülvizsgálat elvégzése a
szakértői bizottság feladata. A szakértői bizottság munkáját a megyei,
fővárosi önkormányzat a módszertani intézmény közreműködésével
koordinálja. A felülvizsgálat, illetve a rehabilitációs alkalmassági
vizsgálat során a módszertani intézmények részt vesznek különösen
a)
a működéshez szükséges tárgyi feltételek
biztosításában;
b)
a működéssel kapcsolatos adminisztratív
feladatok ellátásában;
c)
a bizottság munkáját segítő
szervezetekkel, valamint az intézményekkel történő kapcsolattartásban.
(6) A szakértői bizottság állandó tagjai
a)
a megyei, fővárosi módszertani intézmény
vezetője vagy a módszertani osztályvezető,
b)
a megyei, fővárosi önkormányzat
kijelölése alapján a megyei, fővárosi önkormányzat szakértője.
(7) A szakértői bizottság tagjai a (6)
bekezdésben foglaltakon túl
a)
a fogyatékos személyek otthona,
lakóotthona esetében
aa)
a megyei, fővárosi önkormányzat által
kijelölt, fogyatékos személyek ellátásában jártas pszichológus,
ab)
a megyei, fővárosi önkormányzat által
kijelölt, a fogyatékosság jellege szerinti szakgyógypedagógus;
b)
a pszichiátriai betegek otthona,
lakóotthona esetében
ba)
a megyei, fővárosi pszichiátriai
szakfőorvos, vagy az általa javasolt és a megyei, fővárosi önkormányzat
által kijelölt, pszichiátriai betegek ellátásában elismert szakorvos,
bb)
a megyei, fővárosi pszichiátriai
szakfőorvos által javasolt, és a megyei, fővárosi önkormányzat által
kijelölt klinikai szakpszichológus;
c)
rehabilitációs intézmények esetében
ca)
a megyei, fővárosi
foglalkozás-egészségügyi szakfőorvos, vagy az általa javasolt, és a
megyei, fővárosi önkormányzat által kijelölt rehabilitációban jártas
szakorvos - figyelemmel az egyes intézménytípusokban ellátottakra -,
cb)
a megyei, fővárosi munkaügyi központ
vezetője által kijelölt, vagy az általa felkért, foglalkoztatási
rehabilitációban jártas szakember.
A kijelölés eljárási szabályai
113/E. §
(1) A kijelölés, illetve annak
módosítása - a munkaügyi központ által jelölt tag kivételével - a
megyei, fővárosi önkormányzat közgyűlésének hatásköre.
(2) A kijelölés határozott időre, öt
évre szól. A szakértői bizottsági tagság megszűnik
a)
a határozott időtartam lejártával,
b)
a bizottsági tag lemondásával,
c)
a bizottsági tag halálával,
d)
alkalmatlanság megállapításával,
e)
azon munkaviszony, közalkalmazotti vagy
köztisztviselői jogviszony megszűnésével, amelyre tekintettel a tagot
jelölték.
(3) A szakértői bizottsági tagság
megszűnése esetén hatvan napon belül dönteni kell az új tag személyéről.
(4) A szakértői bizottság tagja
indokolás nélkül lemondhat bizottsági tagságáról, a lemondás határideje
harminc nap.
(5) A szakértői bizottsági taggal
kapcsolatos alkalmatlanság megállapítását a bizottság tagjai, a
jelölésre jogosult személy, a szakértői bizottság munkájával érintett
intézményvezető, vagy az országos érdek-képviseleti szerv vezetője
írásos indokolás benyújtásával kérheti. Az alkalmatlanság
megállapításáról a kijelölésre jogosult szerv dönt.
113/F. §
(1) A szakértői bizottság
a)
szakértői véleményt ad az ellátást
igénybe vevők intézményi elhelyezésének indokoltságára, valamint a
szakmai munkára vonatkozóan;
b)
javaslatot tesz az intézményvezető felé
egyes esetekben a gondozási terv, az egyéni fejlesztés vagy az egyéni
rehabilitációs program felülvizsgálata, módosítása iránt;
c)
javaslatot tesz a fenntartó felé az
ellátás szakmai tartalmára és az ellátórendszer szerkezetére
vonatkozóan.
(2) Az intézményvezető a bizottság
javaslatát követően szükség esetén gondoskodik a gondozási terv
módosításáról.
(3) A fenntartó - amennyiben a szakértői
bizottság által tett javaslat az intézményi férőhelyek tíz százalékát
érintően más típusú intézményi elhelyezést javasol az ellátottak részére
- megvizsgálja az intézményi szolgáltatások átalakításának
szükségességét, részlegek kialakítását vagy más típusú szolgáltatások
létesítését.
(4) A fenntartó - amennyiben a szakértői
bizottság javaslata alapján legalább a férőhelyek tíz százalékban
lakóotthoni elhelyezés indokolt - szakmai programot készít a lakóotthoni
elhelyezés feltételeinek kidolgozására.
A rehabilitációs alkalmassági
vizsgálat
113/G. §
(1) A rehabilitációs intézménybe történő
bekerülést megelőzően az ellátást igénylő rehabilitációs alkalmassági
vizsgálaton vesz részt. A rehabilitációs alkalmassági vizsgálat célja
annak megállapítása, hogy a rehabilitációs intézményi ellátást igénylő
képességei, készségei alapján alkalmasnak tekinthető-e a rehabilitációs
programban való önkéntes részvételre.
(2) A vizsgálatot a megyei, fővárosi
módszertani intézmény végzi, a módszertani intézmény vezetője által
felkért szakértő bevonásával. A megyei, fővárosi módszertani intézmény
által működtetett vizsgáló csoport tagjai a következő személyek:
a)
a módszertani intézmény vezetője által
kijelölt mentálhigiénés munkatárs vagy pszichológus,
b)
a megyei, fővárosi munkaügyi központ
által delegált, a foglalkoztatási rehabilitációban jártas szakember,
c)
a foglalkozás-egészségügyi szakfőorvos
vagy az általa kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakorvos,
d)
pszichiátriai beteg esetében a megyei,
fővárosi pszichiátriai szakfőorvos vagy az általa javasolt és a megyei,
fővárosi önkormányzat által kijelölt, pszichiátriai betegek ellátásában
elismert pszichiáter szakorvos,
e)
szenvedélybeteg esetén a megyei,
fővárosi pszichiátriai szakfőorvos vagy az általa javasolt és a megyei,
fővárosi önkormányzat által kijelölt, pszichiátriai betegek ellátásában
elismert pszichiáter vagy addiktológus szakorvos.
(3) A rehabilitációs alkalmassági
vizsgálat részletes szabályait, így különösen
a)
az alkalmazandó módszereket,
b)
a vizsgálat lebonyolításának szabályait,
c)
a szakértői vélemény tartalmát, formáját
külön jogszabály tartalmazza.
III. cím
Térítési díj
114. §
(1) Ha e törvény másként nem
rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat
kell fizetni.
(2) A térítési díjat az e törvényben
meghatározottak szerint
a)
az ellátást igénybe vevő jogosult,
b)
a szülői felügyeleti joggal rendelkező
törvényes képviselő,
c)
a jogosultnak az a házastársa,
élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó
szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási
kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,
d)
a jogosult tartását szerződésben vállaló
személy,
e)
a jogosult tartására bíróság által
kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt:
tartásra köteles és képes személy)
köteles megfizetni (az a)-e) pont
alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).
(3) Az e törvényben foglalt kivételekkel
a fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki
a)
jövedelemmel nem rendelkezik;
b)
bentlakásos intézményben él,
jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló
készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és
képes hozzátartozója nincs.
115. §
(1) A személyes gondoskodás körébe
tartozó szociális ellátások térítési díját (a továbbiakban: intézményi
térítési díj) az intézményt fenntartó szerv évente kétszer állapíthatja
meg.
(2) A kötelezett által a 116. §,
valamint a 117. § (1)-(2) bekezdés alapján fizetendő térítési díj
összegéről (a továbbiakban: személyi térítési díj) - a 117. § (3)
bekezdésében foglalt kivétellel - az intézmény vezetője az ellátás
igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított 30 napon
belül írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A
személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj
összegét.
(3) A személyi térítési díj összege -
önkormányzati intézmény esetén - a fenntartó rendeletében foglaltak
szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és
vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.
(4) Ha a jogosult a személyi térítési
díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri,
a (2) bekezdésben szabályozott értesítés kézhezvételétől számított nyolc
napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó
határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről.
(5) A személyi térítési díj összege a
megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható
felül és változtatható meg, kivéve ha a kötelezett jövedelme
a)
olyan mértékben csökken, hogy az e
törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud
eleget tenni;
b)
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
(6) A térítési díj felülvizsgálata során
megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a
fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj
megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző
időszakra.
(7) A személyi térítési díj
felülvizsgálata során a (4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen
alkalmazni kell.
115/A. §
116. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó
szociális alapellátás keretében biztosított szolgáltatás személyi
térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme
vehető figyelembe.
(2) Az étkeztetés intézményi térítési
díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az
étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó
napi összege (a továbbiakban: élelmezési térítés). Az étkeztetésért
fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely
az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata,
nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének
25%-át.
(3) A 63. § szerinti házi
segítségnyújtás keretében biztosított ellátás intézményi térítési díja
az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj. Az
ellátásért fizetendő személyi térítési díj, amely az óradíjnak és a
gondozásra fordított időnek a szorzata, nem haladhatja meg a gondozott
rendszeres havi jövedelmének 20%-át.
(4) Ha a házi segítségnyújtás keretében
étkezést is biztosítanak, a személyi térítési díj együttes összege nem
haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 30%-át.
(5) A támogató szolgálat keretében
biztosított ellátás térítési díja az ellátásra fordított költségek
alapján megállapított óradíj és az ellátásra fordított időnek a
szorzata, valamint - a fogyatékos személy szállítása esetén - a
szállítási kilométerdíj.
(6) A pszichiátriai betegek közösségi
ellátásáért, a szenvedélybetegek közösségi ellátásáért és az utcai
szociális munka, valamint a nappali melegedő keretében végzett
ellátásért térítési díj nem állapítható meg.
117. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó
szakosított ellátások intézményi térítési díjának alapja
a)
nappali ellátást nyújtó intézmények
esetén az élelmezési térítés;
b)
átmeneti, ápolást, gondozást nyújtó,
továbbá rehabilitációs intézmény esetén az egy ellátottra jutó önköltség
napi összege;
c)
lakóotthoni ellátást nyújtó intézmény
esetén az egy ellátottra jutó lakhatási költség napi összege, továbbá
étkezés igénybevétele esetén az élelmezési térítés, valamint
szolgáltatások igénybevétele esetén az egy ellátottra jutó összköltség
napi összege.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott
intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg
a jogosult havi jövedelmének
a)
30%-át a nappali ellátást;
b)
60%-át az átmeneti elhelyezést;
c)
50%-át a lakóotthoni elhelyezést;
d)
80%-át, a c) pont alá nem tartozó
egyéb tartós elhelyezést
nyújtó intézmények esetén.
(3) Ha a (2) bekezdés c) vagy
d) pontjában meghatározott intézményi ellátásban részesülő a havi
jövedelméből nem tudja megfizetni az intézményi térítési díj mértékével
azonos személyi térítési díjat, a fenntartó határozattal állapítja meg a
személyi térítési díjat az alábbiak figyelembevételével:
a)
az ellátásban részesülő havi jövedelme,
b)
az ellátásban részesülő jelentős
készpénz vagy ingatlan vagyona, ezek hiányában
c)
a tartásra köteles és képes személy havi
jövedelme.
(4) Az a készpénz vagy ingatlan vagyon
tekinthető jelentősnek, amelynek összege, illetve forgalmi értéke az
intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy
a térítési díj felülvizsgálatakor, illetve a lekötött készpénzvagyon és
a jelzálogjog értékének módosításakor meghaladja.
117/A. §
(1) A bentlakásos intézményekben -
kivéve a hajléktalan személyek átmeneti szállását és az éjjeli
menedékhelyet - a jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak
részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt
biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki
helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra
köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat ingatlan
vagyona terhére állapították meg. Ha az ingatlan vagyonnal rendelkező
ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a
térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz
havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi
nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál. Legalább a költőpénz összegére
kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.
(2) A bentlakásos intézményben az
ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy
részére legalább az (1) bekezdés szerinti költőpénz visszamaradjon.
(3) Az ellátást igénybe vevő részére az
egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges
alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény - a külön jogszabályban
meghatározottak szerint - térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az
egyéni gyógyszerigények költségét - a külön jogszabályban foglaltak
szerint - az ellátott személy viseli.
117/B. §
(1) Az egészségügyi, szociális és
családügyi miniszter által rendeletben meghatározott, az átlagot jóval
meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat
biztosító tartós bentlakásos intézményben a személyi térítési díj
mellett az intézményi elhelyezéskor egyszeri hozzájárulás, vagy az
intézményi ellátás során személyi térítési díj pótlék is kérhető. Az
egyszeri hozzájárulás összege a bentlakásos és átmeneti elhelyezést
nyújtó intézményi ellátás jogcímen egy ellátott után járó tárgyévi
normatív állami támogatás hétszeresét, a személyi térítési díj pótlék a
havi intézményi térítési díj kétszeresét nem haladhatja meg. Ha a
gondozás öt éven belül - a haláleset kivételével - megszűnik, az
egyszeri hozzájárulásnak a fennmaradó évekre jutó időarányos részét
vissza kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyszeri
hozzájárulás összegének legalább tíz százalékát a fenntartó
elkülönítetten kezeli, az (1) bekezdésben meghatározott visszafizetési
kötelezettség teljesíthetősége érdekében.
(3) Az (1) bekezdés szerinti egyszeri
hozzájárulás összegének legalább harminc százalékát szociális
intézményfejlesztésre, működtetésre, valamint a tárgyi, személyi
feltételek javítására kell fordítani.
118. §
(1) A személyi térítési díj fizetésére
köteles ingatlan tulajdonjogával rendelkező jogosult esetén a térítési
díjat és az intézmény által biztosított költőpénzt jelzálogjog
biztosítja.
(2) A jelzálogjog tényét a térítési
díjat megállapító határozat tartalmazza. A jelzálogjog tényéről az
ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a határozat egy
példányának megküldésével tájékoztatni kell. A földhivatal a
jelzálogjogot az intézményt fenntartó javára az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzi.
119. §
(1) A személyi térítési díjat
a)
a kiskorú és a gondnokság alatt álló
jogosult esetén a törvényes képviselő;
b)
a gondnokság alatt nem álló, magasabb
összegű családi pótlékban részesülő jogosult esetén a családi pótlékra
vagy a családi pótlék felvételére jogosult;
c)
az a)-b) pontban nem szabályozott
esetekben a térítési díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartására
köteles és képes személy
fizeti meg az intézménynek.
(2)
|