I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Alapelvek
Tny. 1. § (1) A kötelező
társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az
állam feladata. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség,
megrokkanás, megrokkanással járó baleset esetén a biztosított részére,
elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján
nyugellátást biztosít.
(2) Államközi egyezmény hatálya alá
tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai
szerint kell alkalmazni.
(3) A fegyveres erők és rendvédelmi
szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állományú tagjainak nyugellátásával kapcsolatos eltérő szabályokról
külön törvény rendelkezik.
(4) A nyugdíjbiztosítás szervezetéről
külön törvény rendelkezik.
Tny. 2. § (1) A társadalombiztosítási
nyugdíj fedezetére, a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései szerint járulékot
kell fizetni.
(2) Az állam a társadalombiztosítási
nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási
Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap
tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a
különbség összegét előirányzatként biztosítja.
(3) A társadalombiztosítási
nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem
összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik.
(4) Az, aki szolgálati idejének
legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett
tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra jogosultságot szerzett, a
kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra (a továbbiakban:
nyugellátás) jogosultakhoz képest eltérő mértékű társadalombiztosítási
nyugdíjra jogosult.
(5) Ha a biztosított élt a Tbj.-ben
biztosított azon jogával, hogy a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerben, valamint a magánnyugdíjrendszerben is részt vesz, és
ennek megfelelően a magánnyugdíjrendszerben tagdíjat fizetett, illetőleg
azt a foglalkoztató a keresetéből, a jövedelméből levonta, majd ennek
összegét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára a biztosított
döntése alapján átutalták, akkor nyugellátását, baleseti rokkantsági
nyugdíját úgy kell megállapítani, mintha biztosítási idejének teljes
tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett.
Tny. 3. § (1) Az 1997. december 31-én
hatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságot megszüntetni,
illetőleg korlátozni nem lehet.
(2) A nyugellátással összefüggő jogot
vagy kötelezettséget érintő intézkedéssel szemben jogorvoslatnak van
helye.
(3) A nyugdíjbiztosítási feladatokat
ellátó igazgatási szerv a jogszabályban meghatározott hatáskörébe
tartozó ellátások iránti igények érvényesítéséhez segítséget nyújt, az
igénylőt tájékoztatja jogairól és kötelezettségeiről.
Alapfogalmak
Tny. 4. § (1) E törvény
alkalmazásában
a)
saját jogú nyugellátás és a
hozzátartozói nyugellátás: olyan keresettől, jövedelemtől függő
rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése
esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának
jár;
b) öregségi nyugdíj:
meghatározott életkor elérése és
meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás;
c) rokkantsági nyugdíj:
megrokkanás mellett meghatározott
szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás;
d) baleseti rokkantsági nyugdíj:
üzemi baleset (foglalkozási
betegség) következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől
függetlenül járó nyugellátás;
e) özvegyi nyugdíj:
az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban
nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy
házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint
elvált házastársának járó nyugellátás;
f) árvaellátás:
az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban
nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy
gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek
esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás;
g) szülői nyugdíj:
az elhunyt biztosított (nyugdíjas)
szülőjének, nagyszülőjének, meghatározott feltételek fennállása esetén
nevelőszülőjének járó ellátás;
h) szolgálati idő:
az az időszak, amely alatt a biztosított
nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján
nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség
nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat e törvény külön határozza
meg;
i) nyugdíj alapjául szolgáló havi
átlagkereset: a biztosított
nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségének külön törvényben meghatározott
alapját képező keresetnek, jövedelemnek az e törvény rendelkezései
szerint számított átlaga.
(2) A biztosítottak és foglalkoztatók
körével, továbbá a járulékfizetéssel összefüggő fogalommeghatározásokra
a Tbj. rendelkezései az irányadók.
A törvény hatálya
Tny. 5. § E törvény hatálya kiterjed:
a)
a Tbj. szabályai alapján biztosítottnak
minősülő személyekre és a foglalkoztatókra;
b)
az e törvényben meghatározott saját jogú
nyugellátásban, hozzátartozói nyugellátásban részesülő személyekre;
c)
a nyugdíjbiztosítási igazgatási
szervekre [64. § (6) bekezdés], ideértve a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóságot
és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.-t (ez utóbbi a továbbiakban: GYSEV
Rt.).
A nyugdíjszolgáltatások
Tny. 6. § (1) A társadalombiztosítási
nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások
a)
az öregségi nyugdíj,
b)
a rokkantsági nyugdíj,
c)
a baleseti rokkantsági nyugdíj.
(2) A társadalombiztosítási
nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások
a)
az özvegyi nyugdíj,
b)
az árvaellátás,
c)
a szülői nyugdíj,
d)
a baleseti hozzátartozói nyugellátások.
(3) Az, aki egyidejűleg
a)
több saját jogú nyugellátásra, vagy
b)
több hozzátartozói nyugellátásra
is jogosult - ha törvény másként nem
rendelkezik - mind a saját jogú, mind a hozzátartozói nyugellátások
közül a számára kedvezőbbet választhatja azzal, hogy a jogosultra
kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása szüneteltetésre kerül. Ugyanazon
üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés alapján baleseti rokkantsági
nyugdíj és baleseti járadék egyidejűleg nem jár.
(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz,
a bányásznyugdíjra, a korengedményes nyugdíjra, az egyes művészeti
tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjára, a szolgálati nyugdíjra, az
előnyugdíjra, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezőgazdasági
szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok
növelt összegű járadékára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer
keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A tizenharmadik havi nyugdíj
Tny. 6/A. § (1) Tizenharmadik havi
nyugdíjra jogosult az, aki
a)
a tárgyévet megelőző hónap legalább egy
napján, valamint
b)
a (4) bekezdésben esedékes folyósítás
hónapjában
a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásban - ide nem értve a 47. §
(1) bekezdésében említett ideiglenes özvegyi nyugdíjat - részesül.
(2) A tizenharmadik havi nyugdíj
összege megegyezik a tárgyév november hónapra járó nyugellátás
összegének
a)
50 százalékával 2004. évben,
b)
75 százalékával 2005. évben,
c)
100 százalékával 2006 évtől.
(3) A szociálpolitikai (szociális
biztonsági) egyezmény alapján megállapított nyugellátásnál a magyar
jogszabályok szerint elismert szolgálati idő tartamának megfelelő - a
magyar szerződő felet terhelő - arányos részt kell a tizenharmadik havi
nyugdíj kiszámításánál figyelembe venni.
(4) A tizenharmadik havi nyugdíjat a
jogosultak részére évente két részletben - legkésőbb május, illetve
november hónapban - kell folyósítani. Az első részletnek folyósításra
kerülő összege megegyezik a tárgyhavi nyugellátás összegének
a)
25 százalékával 2004. évben,
b)
37,5 százalékával 2005. évben,
c)
50 százalékával 2006 évtől.
A tizenharmadik havi nyugdíj november
hónapban folyósításra kerülő összege megegyezik a (2) bekezdés szerinti
tárgyévi összeg és a május hónapban folyósított részösszeg
különbözetével. Az így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a
tárgyév november havi nyugellátás összegének a (4) bekezdés a)-c)
pontja szerinti mértékénél.
(5) A tizenharmadik havi nyugellátás
megállapításánál a folyósítási hónapra járó nyugellátás összegének
a)
a 47. § (1) bekezdés szerinti ideiglenes
özvegyi nyugdíj,
b)
a nem társadalombiztosítási ellátás,
c)
az egyes személyes szabadságot korlátozó
intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel
összefüggésben járó emelés,
d)
a nemzeti helytállásért elnevezésű
pótlék,
e)
az 1991. évi XII. törvény alapján
megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlék
nélküli összegét kell figyelembe
venni.
|