|
|
1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA |
|
Általános rendelkezések 1. § Magyarország: köztársaság. 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. BH2002. 235. II. Az állam mint jogi személy csak mint a vagyoni jogviszonyok alanya lehet polgári jogi szerződés, polgári jogviszony részese. A felek mellérendeltségéből, egyenrangúságából következően reá ugyanúgy kihatnak az állam közigazgatási, közjogi funkciójából fakadó eljárásai, intézkedései, esetleges mulasztásai, mint a jogviszony többi alanyára [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 2. § (1) bek., 9. § (1) bek., 35. §, 37. § (1) bek., 70/A. § (1) bek., Ptk. 1. § (1) bek., 2. § (1) bek., 4. § (4) bek., 7. § (1) bek., 28. § (1) és (3) bek., 198. § (1) és (2) bek., 200. § (1) és (2) bek., 205. § (1) bek., 207. § (1) bek., 219. § (2) bek., 227. § (1) bek., 300. §, 312. § (1) és (2) bek., 313. §, 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 1992. évi LXXXIX. tv. 1. § (1) és (2) bek., 4. §, 157/1995. (XII. 26.) Korm. r., 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 3. § (1) bek., 7. § (1) bek., 9. §, 12. § (2) bek., 12/A. §, 19. §, 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 28. § (1) bek., 31. §, 33. § (1) bek., 35. §, 42. § (1) bek., 151/1996. (X. 1.) Korm. r. 4. §, 1997. évi CXLVI. tv. 34. §]. 2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. (2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek. (2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. (3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be. 4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit. 5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait. 6. § (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől. (2) A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. (4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. BH1984. 187. I Egyesületet alkotmányos joguknál fogva az állampolgárok létesíthetnek. Jogi személy csak az alapszabály külön rendelkezése alapján lehet az egyesület tagja. A polgári jogi társaság és a gazdasági munkaközösség nem jogi személy, egyesület tagja nem lehet [Alkotmány 6. § (1) bek., Ptk. 65. § (1) és (2) bek., 1981. évi 29. sz. tvr. 1. § (1) bek.]. 7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (3) (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható. BH2004. 73. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa azzal, hogy a Regisztrációs Szabályzatában az ügyek meghatározott körére az általa létrehozott - esetinek nevezett, de valójában állandó választottbíróságként működő - választottbíróság kizárólagos hatáskörét kötötte ki, a domain regisztrációt kérőket a törvény által felállított állami bírósághoz való fordulás alkotmányos jogának gyakorlásában akadályozta meg; a felek tehát e választottbíróság eljárását jogszerűen nem köthették ki; a választottbírósági szerződés emiatt semmis, a bíróságnak ezért az érvénytelen választottbírósági szerződés alapján hozott választottbírósági ítéletet érvényteleníteni kellett [1994. évi LXXI. tv. 2. § (1) és (2) bek., 5. § (3) és (4) bek., 6. §, 55. § (1) bek. b) és e) pont, (2) bek. a) és b) pont, 1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 8. § (1) és (2) bek. 57. § (1) bek., Ptk. 200. § (2) bek.]. BH2000. 471. A kiskorú korlátozott cselekvőképessége kuratóriumi taggá történő kijelölését nem zárja ki. Az alapítvány jellegét mérlegelve kell eldönteni, hogy a kiskorú kuratóriumi tagsága életkorának megfelelő tisztség-e [1949. évi XX. tv. 8. § (1)-(2) bek., 67. § (1) bek., Ptk. 11. § (1)-(2) bek., 12. § (1) bek., 14. § (2) bek. a) pont, 21/1996. (V. 17.) AB hat.]. 9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. BH2003. 346. A zajkibocsátási határértéket az épülethez tartozó - pihenést szolgáló - kertben is vizsgálni kell [1959. évi IV. tv. 100. §, Alkotmány 9. §, 30/1994. (X. 6.) KTM r.) BH2002. 235. II. Az állam mint jogi személy csak mint a vagyoni jogviszonyok alanya lehet polgári jogi szerződés, polgári jogviszony részese. A felek mellérendeltségéből, egyenrangúságából következően reá ugyanúgy kihatnak az állam közigazgatási, közjogi funkciójából fakadó eljárásai, intézkedései, esetleges mulasztásai, mint a jogviszony többi alanyára [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 2. § (1) bek., 9. § (1) bek., 35. §, 37. § (1) bek., 70/A. § (1) bek., Ptk. 1. § (1) bek., 2. § (1) bek., 4. § (4) bek., 7. § (1) bek., 28. § (1) és (3) bek., 198. § (1) és (2) bek., 200. § (1) és (2) bek., 205. § (1) bek., 207. § (1) bek., 219. § (2) bek., 227. § (1) bek., 300. §, 312. § (1) és (2) bek., 313. §, 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 1992. évi LXXXIX. tv. 1. § (1) és (2) bek., 4. §, 157/1995. (XII. 26.) Korm. r., 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 3. § (1) bek., 7. § (1) bek., 9. §, 12. § (2) bek., 12/A. §, 19. §, 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 28. § (1) bek., 31. §, 33. § (1) bek., 35. §, 42. § (1) bek., 151/1996. (X. 1.) Korm. r. 4. §, 1997. évi CXLVI. tv. 34. §]. BH1994. 1. Kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult valamely jogszabály alkotmányosságának a felülvizsgálatára, ezért a büntetőeljárás során a bíróságnak valamely konkrét büntetőügy elbírálása során nincs lehetősége annak megítélésére, hogy a cselekmény elkövetése, illetőleg elbírálása során a hatályban levő büntető anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabály ellentétben áll-e a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt rendelkezéssel [Alkotmány 9. § (1) bek., 32/A. § (1) bek., Btk. 324. § (6) bek., Be. 287. § (1) bek., 6/1992. (I. 30.) AB hat.]. BH1991. 428. III. Nincs a büntetés kiszabását befolyásoló jelentősége annak, hogy a vádlott a kárt társadalmi tulajdonban okozta [Alkotmány 9. § (1) bek.]. 10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon. (2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg. 11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak. 12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát. (2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát. BH1999. 566. I. Nem sért jogszabályt, ezért cégbejegyzés megtagadási okaként nem vehető figyelembe a szövetkezeti alapszabálynak az a rendelkezése, amely 13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. BH2002. 206. A kisajátítás közérdekű célja már nem állapítható meg, ha a véderdő céljára történő kisajátítás elrendelését követően lényeges változások következtek be [Alkotmány 13. § (2) bek., 1976. 24 tvr. (Ktvr.) 1. §, 4. §, 1957. évi IV. tv. (Áe.) 72. §]. BH1999. 566. I. Nem sért jogszabályt, ezért cégbejegyzés megtagadási okaként nem vehető figyelembe a szövetkezeti alapszabálynak az a rendelkezése, amely (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. 14. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát. 15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
|
