Olvasási problémák?
Kattinson ide, és tudja meg, hogyan lehet gyermeke sikeresebb a tanulásban!

www.varazsbetu.hu

Minden, ami a

papírboltban van...

www.iratkapocs.hu

Ön sem talál megfelelő méretet?
A Nagyruha.hu oldalán a legkisebb méret az XXL.

www.nagyruha.hu

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya, az ellátást igénybe vevők jogainak védelme

1. § A rendelet hatálya kiterjed valamennyi személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásra. Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nem állami és egyházi szerv által nyújtott szociális ellátásokra is.

2. § E rendelet alkalmazásában személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátáson az Szt. 57. §-a szerinti személyes gondoskodást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) kell érteni.

3. § (1) A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet kialakításáról és működtetéséről.

(2) Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, a házigondozó, a személyi segítő illetőleg az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, az egészségügyi vagy más szociális intézménnyel.

Általános tárgyi feltételek

4. § A személyes gondoskodást nyújtó intézményt úgy kell kialakítani, hogy

a) az tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető legyen,

b) épületeinek építészeti megoldásai tegyék lehetővé az akadálymentes közlekedést,

c) bútorzata és berendezési, felszerelési tárgyai, az életvitelhez szükséges körülmények feleljenek meg az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának.

Általános működési feltételek

5. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménynek rendelkeznie kell

a) ha költségvetési intézmény, alapító okirattal,

b) működési engedéllyel,

c) szervezeti és működési szabályzattal,

d) házirenddel,

e) szakmai programmal,

f) a foglalkoztatottak munkavégzésére vonatkozó munkaköri leírásokkal.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) az alapellátást nyújtó intézménynek az 1. számú melléklet I.1., II.3., valamint a III. pontjában meghatározott,

b) a szakosított ellátást nyújtó intézménynek az 1. számú mellékletben meghatározott valamennyi

szabályzattal rendelkeznie kell.

(3) A bentlakásos szociális intézmény belső életének rendjét a házirend tartalmazza. A házirendben kell szabályozni különösen

a) az együttélés szabályait,

b) az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét,

c) az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait,

d) az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét,

e) az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait,

f) a ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendjét,

g) az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait,

h) az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat,

i) az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és térítési díját.

5/A. § (1) A szociális intézmény szakmai programjának - az időszakos férőhely engedélyezése iránti kérelemhez csatolt szakmai program kivételével - tartalmaznia kell

a) a szolgáltatás célját, feladatát,

b) az ellátottak körét,

c) a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét,

d) az ellátás igénybevételének módját,

e) alap- és nappali ellátás esetén a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módját,

f) bentlakásos intézmény esetén az ápolási, gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellegét, tartalmát,

g) az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat,

h) az intézmény szervezetére vonatkozó szakmai-szervezeti információkat, így a szervezeti egységek feladatköreinek megjelölését, létszámát és szakképzettség szerinti megoszlását,

i) integrált szervezeti formában működő intézmény esetén az integráció formáját, az ellátási típusok együttműködésének rendjét, a helyettesítések rendszerét és a szervezeti ábrát.

(2) A szakmai programhoz mellékletként csatolni szükséges

a) az Szt. 94/B., illetve 94/D. §-ai szerinti megállapodások tervezetét,

b) a szolgáltatás bevételeinek, kiadásainak - már működő intézmény esetén a tárgyévi - tervezett alakulását,

c) szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény esetében a házirend tervezetét, már működő intézmény esetén a házirendet.

(3) A szakmai programot az (1) bekezdés szerinti elemeinek változása esetén módosítani kell.

Általános személyi feltételek

6. § (1) Az alapellátást biztosító intézményben az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó dolgozók legalább ötven százalékának, a szakosított ellátást biztosító intézményben legalább nyolcvan százalékának szakképzettnek kell lennie.

(2) A személyes gondoskodás egyes formáinak szakmai létszámnormáit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A (2) bekezdés szerinti szakmai létszámnorma - a szolgáltatások biztosítása érdekében - a szociális intézményben kötelezően alkalmazandó létszámot jelenti.

(4) A gazdasági, pénzügyi feladatok ellátására a 2. számú mellékletben megállapított létszám ajánló jellegű.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben foglalkoztatottak képesítési előírásait a 3. számú melléklet tartalmazza. A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre felmentést adhat, ha

a) a munkakört betölteni kívánó személy a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy

b) az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges képesítés megszerzését.

(6) Vezető családgondozói, intézményvezetői, alapszolgáltatási központvezetői, módszertani osztályvezetői beosztást (a továbbiakban együtt: vezetői beosztás)

a) az öt vagy annál több szakmai munkát végző személyt foglalkoztató családsegítő szolgálatnál,

b) a tíz vagy ennél több szakmai munkát végző személyt foglalkoztató alapszolgáltatási központnál,

c) az ötven férőhely feletti bentlakásos szociális intézménynél,

d) a módszertani feladatok ellátására kijelölt szociális intézménynél

betöltő személyek - a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - szociális szakvizsga letételére kötelezettek.

(7) A (6) bekezdésben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben magasabb vezetői, vezetői beosztást betöltő személy,

a) amennyiben a magasabb vezetői, vezetői megbízást 2004. január 1-jét megelőzően kapta 2005. december 31-ig,

b) amennyiben 2004. január 1-jével vagy azt követően kap, illetve kapott magasabb vezetői, vezetői megbízást, a megbízást követő két éven belül

köteles a szociális szakvizsgát letenni. E határidőt követően szociális szakvizsgával nem rendelkező személy magasabb vezetői, vezetői beosztásban nem foglalkoztatható.

(8) Mentesül a szakvizsga letételének kötelezettsége alól az, aki a szociális szakképesítéshez kapcsolódó szakterületen tudományos fokozatot vagy doktori cselekmény alapján doktori címet szerzett, továbbá az, akinek 2001. január 1-jét követően öt vagy öt évnél kevesebb időtartam van hátra a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.

(9) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy feladatait az intézmény szervezeti és működési szabályzatában és a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi.

(10) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja] az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt - illetve annak megszűnésétől számított egy évig - nem köthet.

(11) A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére munkaruhát kell biztosítani. A munkaruha-juttatás feltételeit a munkáltató állapítja meg. Az alap- és a szakellátást biztosító intézményekben az ellátást igénybe vevőkkel közvetlenül foglalkozó személyek részére szükség esetén védőruhát is kell biztosítani. Az ellátást igénybe vevőkkel közvetlenül foglalkozó személyek alatt a 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének I. „Ágazatspecifikus munkakörök a szociális területen” cím alatt megjelölt munkakörökben foglalkoztatottakat kell érteni.

(12) Azt a személyt, aki a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól felmentést kapott, a felmentés ideje alatt a 2. számú mellékletben meghatározott létszámnormák teljesítése szempontjából szakképzettnek kell tekinteni.

Általános szakmai feltételek

7. § (1) Gondozási tervet kell készíteni

a) a szakosított intézményi ellátásban részesülő személyre vonatkozóan,

b) az átmeneti elhelyezést biztosító intézményi ellátásban részesülő személyre vonatkozóan abban az esetben, ha az ellátást legalább hat hónap időtartamra veszi igénybe,

c) az alapellátásban részesülő személyre vonatkozóan akkor, ha azt e rendelet kötelezővé teszi.

(2) A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni.

(3) A gondozási terv típusai

a) az egyéni gondozási terv,

b) az egyéni rehabilitációs program,

c) az egyéni fejlesztési terv.

(4) Az egyéni gondozási terv - a fogyatékos személyek otthona kivételével - az ápolást, gondozást nyújtó intézményben elhelyezett, a nappali intézményi ellátásban részesülő, valamint az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alapellátásban részesülő személy ellátásához kapcsolódó, az e rendeletben meghatározott feladatokat rögzíti.

(5) Az egyéni rehabilitációs program - a fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye kivételével - a rehabilitációs intézményben elhelyezett személy számára nyújtott életvezetési, pszichés, mentális, szociális, a foglalkoztatáshoz való segítségnyújtást tartalmazó dokumentáció.

(6) Az egyéni fejlesztési terv a fogyatékos személyek rehabilitációs intézményében, valamint a fogyatékos személyek otthonában, illetve a lakóotthonban elhelyezett személy részére az egyénre szabott bánásmód leírását, az önellátási képesség fejlesztését tartalmazó dokumentáció. Az egyéni fejlesztési terv az ellátott személyről készített (gyógy)pedagógiai, egészségi és mentális állapotra vonatkozó jellemzés alapján készül.

(7) Ha a rehabilitációs intézményben, a pszichiátriai betegek otthonában, valamint a fogyatékos személyek otthonában ellátott személynek az Szt. 112. § (3) bekezdésében meghatározott szakértői bizottság más szociális intézménybe történő áthelyezését javasolja, az ellátott részére ezen intézménytípusra előírt gondozási tervtípust kell elkészíteni.

8. § (1) A gondozási terv elkészítéséről és az abban meghatározott feladatok teljesítéséről tartós bentlakásos, illetve átmeneti intézményi ellátásban részesülő személy esetén az intézmény vezetője gondoskodik.

(2) A gondozási tervet, annak módosítását az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni. A gondozási terv eredményességének feltétele az ellátást igénybe vevő aktív közreműködése.

(3) A gondozási terv kidolgozását munkacsoport végzi, amelyben az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember, valamint az intézményvezető által kijelölt szakemberek vesznek részt (pl. orvos, gyógypedagógus, foglalkoztatás vezető, mentálhigiénés szakember).

(4) A gondozási terv orvosszakmai kérdéseiről az intézmény orvosa pontos és részletes tájékoztatást nyújt az ellátást igénybe vevő részére.

8/A. § A nappali ellátásban, valamint az alapellátásban részesülő személy esetében a gondozási terv elkészítéséről a gondozást végző személy, az abban meghatározott feladatok teljesítésének biztosításáról a szolgáltatás szakmai vezetője gondoskodik. A gondozási terv elkészítésére a 8. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

Az egyéni gondozási terv

9. § (1) Az egyéni gondozási terv tartalmazza

a) az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét,

b) az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését,

c) az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit.

(2) Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri és elősegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. Az egyéni gondozási tervet kidolgozó munkacsoport, illetve a nappali ellátások és az alapellátások esetében a gondozási tervet készítő személy évente - jelentős állapotváltozás esetén annak bekövetkeztekor - átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet.

10. § (1) Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv az ápoló-gondozó otthonban elhelyezett személy részére nyújtott, e rendeletben meghatározott ápolási feladatok dokumentációja, amely az ápolásra szoruló személy állapotának javítására vonatkozó feladatokat, illetve az alkalmazható technikákat tartalmazza.

(2) Az ápolási terv tartalmazza

a) az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának leírását,

b) az ápolási tevékenység részletes tartalmát,

c) az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet,

d) az ápolás várható időtartamát,

e) szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését (ápolóotthoni elhelyezését, fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezést stb.).

(3) Az ápolási feladatok szakszerű ellátását az intézmény orvosa folyamatosan figyelemmel kíséri.

Az egyéni rehabilitációs program

11. § (1) Az egyéni rehabilitációs program tartalmazza

a) a segítségnyújtás formáit, a rehabilitáció egyes elemeinek meghatározását a segítő folyamatban,

b) a rehabilitációval elérendő rövid és hosszú távú célok meghatározását, a várható eredmények elérésének módját, időtartamát, ütemezését,

c) a hiányzó, vagy korlátozottan meglévő személyes funkciók helyreállítása, pótlása érdekében teendő intézkedéseket,

d) a konfliktushelyzetek kezelésének, megoldásának módjait,

e) szükség esetén az intézményen kívüli élet, vagy a védett környezetben történő életkörülmények kialakításának módjait,

f) az ellátást igénybe vevőnek a társadalomba, a korábbi közösségébe történő visszailleszkedése érdekében szükséges, koordinált intézkedéseket.

(2) A rehabilitációs program eredményeit a programot kidolgozó munkacsoport félévente értékeli, szükség esetén módosítja a programot, meghatározza a további feladatokat.

Az egyéni fejlesztési terv

12. § (1) Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza

a) az ellátást igénybe vevő állapotának leírását és az abban bekövetkezett változást, az egyéni fejlődést,

b) az egyénileg szükséges külön szolgáltatásokat, pedagógiai, mentális, egyéb segítségnyújtási feladatokat, azok időbeli ütemezését, a foglalkoztatásban való részvételt,

c) szükség szerint az új szolgáltatás vagy az új ellátási forma igénybevételére való felkészítést,

d) a hiányzó, vagy korlátozottan meglévő személyes funkciók helyreállítása, pótlása érdekében teendő intézkedéseket,

e) a konfliktushelyzetek kezelésének, megoldásának módjait.

(2) Az egyéni fejlesztési tervet kidolgozó munkacsoport félévente értékeli az elért eredményeket, és szükség esetén módosítja az egyéni fejlesztési tervet.

Az intézmény szakmai munkájának értékelése

13. § Az állami fenntartó az Szt. 92/B. §-ában meghatározott feladataira figyelemmel, legalább évente egyszer ellenőrzi és ennek alapján átfogóan értékeli a személyes gondoskodást nyújtó intézmény működését. Az értékelés magában foglalja különösen

a) az intézménybe történő felvétel gyakorlatát, a megkötött megállapodások tartalmi vizsgálatát, szakmai szempontú elemzését,

b) az intézmény feladatainak ellátására vonatkozó szakmai program megvalósulását,

c) az intézmény működésének általános feltételeit, a tárgyi, a személyi, a működési, illetve a szakmai feltételeket,

d) bentlakásos intézmény esetén a gondozási tervek hatékonyságát, eredményességét, összhangban az intézményben folyó ápolási-gondozási munkával,

e) az intézmény szerepét a helyi szociális ellátórendszerben, valamint az ellátotti szükségletek alakulásának ismert tendenciáit.

Az intézmények munkájának segítése, az intézmények közötti szakmai koordináció szabályai

A megyei módszertani intézmény kijelölése

14. § (1) Az Szt. 88. § (3) bekezdésében meghatározott megyei, fővárosi módszertani intézmény (a továbbiakban: megyei módszertani intézmény) segíti illetékességi területén általános jelleggel, vagy a kijelölés során meghatározott speciális szakterület vonatkozásában a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátásokat biztosító intézmények szakmai munkáját.

(2) A megyei módszertani intézmény feladatait az az intézmény láthatja el, amely

a) megfelelő módon reprezentálja területének a szociális ellátórendszerét,

b) a külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkezik,

c) legalább öt éve működik,

d)

e) az intézmény vezetője legalább ötéves szakmai gyakorlattal és legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkezik,

f) kapcsolatai a megye területén lévő egészségügyi, szociális alap- és szakosított ellátást nyújtó intézményekkel kiépültek,

g) rendelkezik a módszertani munkára vonatkozó szakmai programmal.

(3) A módszertani feladatokat az intézmény módszertani osztálya látja el. E feladatok ellátásában az intézmény más munkakörben dolgozó alkalmazottjai is közreműködnek.

(4) A megyei módszertani intézmény speciális módszertani feladatok ellátásába, egyes új módszerek modellkísérletének elvégzésébe állandó vagy eseti jelleggel a szociális tevékenységet alapfeladatként ellátó jogi személyt, illetve a megye ellátási területéhez tartozó más szociális intézményt (családsegítő szolgálat, gondozási központ) is bevonhat. Az állandó jellegű munkakapcsolathoz a megyei módszertani intézmény fenntartójának hozzájárulása szükséges.

A megyei módszertani intézmény feladatai

15. § (1) A megyei módszertani intézmény alapfeladatai

a) segítséget nyújt új ellátások megszervezésében, új módszerek bevezetésében,

b) információt gyűjt az adott megye szociális ellátórendszerének sajátosságairól, problémáiról, a megye területén alkalmazott módszerek, gondozási tevékenységek ellátásáról,

c) szakértőként közreműködik a szociális intézmények szakmai ellenőrzésében,

d) segítséget nyújt a fenntartó részére új szervezeti formák kialakításában,

e) segíti a kijelölt feladatok tekintetében a megye területén levő szociális intézmények szakmai munkáját, tanácsot ad szakmai kérdésekben, gondozási módszerekben,

f) javaslatot dolgoz ki a hiányzó ellátások megszervezésére, a szociális ellátórendszer fejlesztésére,

g) elvégzi az előgondozást az országos ellátási területtel működő állami, egyházi fenntartású intézmény megkeresésére,

h) évente tájékoztatja a Szociális és Családügyi Minisztériumot a szociális intézmények működése szakmai ellenőrzésének tapasztalatairól,

i) módszertani segítséget nyújt az alapellátási szakreferensen keresztül a települési önkormányzat alapellátási feladatainak megszervezéséhez,

j) együttműködik a szociális területen működő többi módszertani intézménnyel,

k) együttműködik a megyei szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában,

l) véleményezi a szociális szolgáltatások szakmai programját,

m) részt vesz a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat elvégzésében.

(2) Az egyházi módszertani intézményre az (1) bekezdés rendelkezéseit - kivéve a g) pontban meghatározott feladatot - megfelelően alkalmazni kell.

Az országos, illetve regionális hatáskörű módszertani intézmény kijelölése és feladatai

16. § Az országos vagy regionális hatáskörű módszertani intézményi feladatok ellátására - pályáztatás útján - az a szociális intézmény jelölhető ki,

a) amely a külön jogszabályban meghatározott működési engedéllyel rendelkezik,

b) amely legalább öt éve működik,

c) amelynek vezetője legalább ötéves szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkezik,

d) amely rendelkezik a módszertani munkára vonatkozó szakmai programmal.

17. § (1) Országos, illetve regionális hatáskörrel különösen az alábbi feladatok ellátásával összefüggésben jelölhető ki módszertani intézmény

a) a családsegítés,

b) a falugondnoki feladatok ellátása,

c) a fogyatékos személyek ellátása,

d) a pszichiátriai betegek ellátása,

e) szenvedélybetegek ellátása,

f) a hajléktalan személyek ellátása,

g) az új innovatív szolgáltatások (pl. szociális földprogram koordinációja), fejlesztések modellezése, lebonyolítása.

(2) Az országos, illetve regionális hatáskörrel rendelkező módszertani intézmény alapfeladatai körében

a) ellátja a 15. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feladatokat,

b) információt gyűjt a kijelölt feladatok tekintetében a szociális ellátórendszer sajátosságairól, problémáiról, az alkalmazott módszerek, a gondozási tevékenység ellátásáról,

c) segíti a kijelölt feladatok tekintetében a szociális intézmények szakmai munkáját, tanácsot ad szakmai kérdésekben, gondozási módszerekben.

Közös szabályok

18. § (1) A módszertani intézmények valamennyi típusa az ágazat irányításához kapcsolódóan

a) részt vesz a minőségfejlesztési stratégia és standardok kidolgozásában,

b) a kijelölt feladatok tekintetében ajánlásokat készít a személyes gondoskodás feltételeinek fejlesztésére, a hatékonyabb gondozási módszerek alkalmazására,

c) figyelemmel kíséri a szociális ellátásokat érintő tudományos kutatómunka eredményeit, elősegíti azok elterjesztését és gyakorlati alkalmazását,

d) kezdeményezi a szociálpolitikai szakterületen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését,

e) részt vesz a Szociális és Családügyi Minisztérium által szervezett szakmai programok lebonyolításában, megszervezésében, szükség esetén szakértői feladatokat lát el szakmai programok értékelése során.

(2) A módszertani intézmény évente egy alkalommal munkatervet és módszertani feladatai ellátásáról szakmai beszámolót készít a fenntartó és a Szociális és Családügyi Minisztérium részére.