II. Fejezet
Pénzbeli ellátások
I. cím
Az ellátások formái
25. §
(1) A jogosult részére jövedelme
kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.
(2)
(3) A települési önkormányzat szociális
rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult
számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt,
lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg
e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott
feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól
függő pénzbeli ellátások).
(4) Az e törvényben szabályozott
rendszeres pénzellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság
megállapítása és felülvizsgálata, illetve két felülvizsgálat közötti
időszakban a jogosult családjában az egy főre jutó jövedelem a
jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt legfeljebb tíz
százalékkal haladja meg. E bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a
rendszeres pénzellátásra való jogosultság felülvizsgálata során.
26. §
A települési önkormányzat a rendeletében
meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak
részére az e törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat
kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.
II. cím
27-31. §
III. cím
Szociális rászorultságtól függő
pénzbeli ellátások
32. §
(1) A szociális rászorultságtól függő
pénzbeli ellátások iránti kérelmet - ha e törvény másként nem
rendelkezik - a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési
önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében
meghatározott önkormányzati szervnél kell előterjeszteni.
(2) A szociális rászorultságtól függő
pénzbeli ellátásokról szóló határozatot a bíróság nem változtathatja
meg.
(3) Ha e törvény másként nem
rendelkezik, az önkormányzat rendeletben szabályozza az önkormányzati
pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának,
valamint ellenőrzésének szabályait.
32/A. §
Időskorúak járadéka
32/B. §
(1) Az időskorúak járadéka a megélhetést
biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére
nyújtott támogatás. A települési önkormányzat időskorúak járadékában
részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt
betöltött személyt, akinek
a)
havi jövedelme, valamint
b)
saját és vele együtt lakó házastársa,
élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme
nem haladja meg az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt reá
irányadó nyugdíjkorhatár alatt a Tny. 7. § (4)-(5) bekezdésében
szabályozott nyugdíjkorhatárt kell érteni.
(3) A települési önkormányzat időskorúak
járadékában részesíti a 3. § (3) bekezdésének b) pontjában
meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek
megfelel.
(4) Nem állapítható meg az időskorúak
járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy
a)
előzetes letartóztatásban van, elzárás,
illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;
b)
3 hónapot meghaladó időtartamban
külföldön tartózkodik;
c)
a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és
tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül
lejárt, illetve engedélyét visszavonták.
32/C. §
(1) Az időskorúak járadékának havi
összege
a)
jövedelemmel nem rendelkező jogosult
esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a,
egyedülálló esetén 95%-a;
b)
jövedelemmel rendelkező jogosult esetén
az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a
különbözete.
(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja
szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult
részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell
megállapítani.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem
minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó
tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 40%-át nem éri el.
(4) Az időskorúak járadékára való
jogosultság feltételeit a települési önkormányzat két évente legalább
egyszer felülvizsgálja.
32/D. §
(1) A hajléktalan személy részére
megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozat
egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyző (a továbbiakban:
főjegyző) részére.
(2) A főjegyző az időskorúak járadékában
részesülő hajléktalanról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti,
és gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által
meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.
(3) Ha a hajléktalan személy a (2)
bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékát három hónap
időtartamon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a főjegyző
szünetelteti, és erről a tényről a járadékot megállapító önkormányzatot
tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve
megszüntetéséről.
(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy
részére két vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejűleg kellene
járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított járadék folyósítható.
Ilyen esetben a főjegyző tájékoztatja a járadékot korábban megállapító
önkormányzatot az általa megállapított ellátás folyósításának
megszüntetéséről.
(5) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés
szerint folyósított időskorúak járadékának összegét a Belügyminisztérium
megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.
32/E. §
A fővárosban - ha a fővárosi
önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a
hajléktalanok számára nyújtott időskorúak járadékának megállapítása a
fővárosi önkormányzat feladata.
33-37. §
BH2002. 16.
A házastársi tartásdíj megállapításánál
a jogosult rászorultsága körében sem a szociális járadékot, sem a
szociális segélyt nem lehet figyelmen kívül hagyni [Csjt. 21. § (1)
bek., 1993. évi III. tv. 37/A. §, 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM 22 §].
Rendszeres szociális segély
37/A. §
(1) A települési önkormányzat rendszeres
szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki
a)
a 18. életévét betöltötte és aktív korú,
továbbá
aa)
munkaképességét legalább 67%-ban
elvesztette, vagy
ab)
vakok személyi járadékában részesül,
illetőleg
ac)
fogyatékossági támogatásban részesül,
b)
aktív korú nem foglalkoztatott,
feltéve, hogy megélhetése más módon nem
biztosított.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor
nem biztosított a megélhetése
a)
az (1) bekezdés a) pontjában
megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy
főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 80%-át,
b)
az (1) bekezdés b) pontjában
megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át, valamint családjában az
egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 80%-át
és vagyona sem neki, sem családjának
nincs.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja
alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki
a)
a munkanélküli-járadék, illetőleg a
jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette, és
álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
b)
számára a munkanélküli járadék
folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő
lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az
Flt. alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy
c)
a rendszeres szociális segély iránti
kérelem benyújtását megelőző kettő évben a megyei, fővárosi munkaügyi
központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ), illetőleg annak
kirendeltségével vagy a lakóhely szerint illetékes települési
önkormányzattal a 37/D. § (2) bekezdése szerint legalább egy év
időtartamig együttműködött
és keresőtevékenységet nem folytat, ide
nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és
az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.
(4) A családi jövedelemszámításnál a
rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását
megelőzően folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatás,
illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék összegét
figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A rendszeres szociális segély iránti
kérelem a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a
munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján
folyósított munkanélküli-járadék, vagy álláskeresést ösztönző juttatás
időtartamának kimerítésétől, a (3) bekezdés b) pontjában foglalt
esetben pedig a kereső tevékenység megszűnésétől számított tizenkettő
hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély
igénybevétele esetében harminchat hónap.
(6) A települési önkormányzat az aktív
korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása
érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a
rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek
foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség
közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az
önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával
teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama
legalább harminc munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott
személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi
munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történő foglalkoztatásra
abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás első napjától
számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a
harminc munkanapot. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat
másik önkormányzattal létrehozott társulás vagy más szerv útján is
végezheti.
(7) A (6) bekezdés alkalmazásában
közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem
minősülő állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni,
amelynek teljesítéséről - jogszabály alapján - a települési önkormányzat
gondoskodik.
(8) A közcélú munkára való felkészítés
érdekében az önkormányzat betanítást szervezhet, amelynek időtartama nem
haladhatja meg a foglalkoztatási napok számának 20%-át, és nem lehet
több, mint 40 munkanap. A betanítás a közcélú munkavégzés időtartamába
beszámít.
(9) Közcélú munka keretében
foglalkoztatható
a)
a rendszeres szociális segélyt kérelmező
igényjogosult,
b)
a rendszeres szociális segélyben
részesülő,
c)
a (3) bekezdés c) pontjában
foglaltak szerint a települési önkormányzattal együttműködő
aktív korú nem foglalkoztatott személy.
(10) A települési önkormányzat a
rendszeres szociális segély megállapítása előtt köteles az aktív korú
nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálni.
Ha az önkormányzat a kérelmező foglalkoztatását harminc napon belül
biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése
közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének
időarányos része jár. Ha az önkormányzat a segélyre irányuló kérelem
benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmező foglalkoztatását
nem tudja biztosítani, úgy - a jogosultsági feltételek fennállása esetén
- a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt
állapít meg részére.
(11) Az aktív korú nem foglalkoztatott
személy akkor köteles a települési önkormányzat által a (6) bekezdés
szerint felajánlott, valamint a munkaügyi központ kirendeltsége által
felajánlott munkát elfogadni, ha
a)
a munka a szakképzettségének, illetőleg
iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű
végzettségnek, valamint az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b) és
d) pontjának megfelel, és
b)
a várható havi kereset eléri a
mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,
c)
a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a
munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás
ideje az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott
időtartam felét nem haladja meg és várható havi keresete legalább az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét eléri.
BH2002. 16.
A házastársi tartásdíj megállapításánál
a jogosult rászorultsága körében sem a szociális járadékot, sem a
szociális segélyt nem lehet figyelmen kívül hagyni [Csjt. 21. § (1)
bek., 1993. évi III. tv. 37/A. §, 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM 22 §].
37/B. §
(1) Nem állapítható meg rendszeres
szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni
annak
a)
a személynek, aki
aa)
egyéb rendszeres pénzellátásban részesül
[4. § (1) bek. i) pont], kivéve, ha annak összege nem éri el az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 37/A. § (1)
bekezdésének a) pontjában megjelölt személy esetében a 80%-át, a
37/A. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt személy esetében
pedig a 70%-át,
ab)
előzetes letartóztatásban van, elzárás
büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
ac)
a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és
tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül
lejárt, illetve engedélyét visszavonták;
b)
az aktív korú nem foglalkoztatott
személynek, aki
ba)
a rendszeres szociális segély iránti
kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló
támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi
központtal nem működött együtt,
bb)
a rendszeres szociális segély
megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama
alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is, ha az önkormányzat
által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással
szüntette meg,
bc)
katonai szolgálatot teljesít,
bd)
az Flt. szerint a munkanélküli járadék
megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
be)
kereső tevékenységet folytat, ide nem
értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való
részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,
bf)
közoktatási, illetőleg felsőoktatási
intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,
vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban
részesül.
(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott
személy részére megállapított rendszeres szociális segély a
megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve az
(1) bekezdés bb) pontja szerinti megszüntetési esetet -
ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra
való jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való
jogosultság jövedelmi feltételei [37/A. § (2) bek. b) pont]
egyébként fennállnak.
37/C. §
Szünetel a rendszeres szociális segély
folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy a települési
önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem
értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.
37/D. §
(1) Az aktív korú nem foglalkoztatott
személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának
feltételeként a települési önkormányzattal, és/vagy az általa kijelölt
szervvel együttműködni köteles.
(2) Az (1) bekezdésben előírt
együttműködés azt jelenti, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott
személy
a)
a települési önkormányzatnál
nyilvántartásba véteti magát, és
b)
a segélyre való jogosultság
feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik, továbbá
c)
a települési önkormányzat, illetőleg a
munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott és számára megfelelő
munkalehetőséget elfogadja, vagy
d)
a szociális helyzetéhez és mentális
állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében szabályozott
programban részt vesz.
(3) A (2) bekezdés a) pontja
szerinti nyilvántartás a 18. §-ban foglaltakon túl az aktív korú nem
foglalkoztatott személy iskolai végzettségét és szakképzettségét
tartalmazza.
(4) A települési önkormányzat az aktív
korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülő
személy számára abban az esetben írhat elő a munkaügyi központ
kirendeltségével történő - a (2) bekezdés c) pontja szerinti -
együttműködési kötelezettséget, ha erről a települési önkormányzat és a
munkaügyi központ megállapodott.
(5) Ha a települési önkormányzat a
rendszeres szociális segélyben részesülő személyt a munkaügyi központ
kirendeltségével történő együttműködésre kötelezi, erről a segélyt
megállapító határozatban vagy a segély felülvizsgálata során
rendelkeznie kell.
(6) A települési önkormányzat rendelete
az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres
szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként
a)
a családsegítő szolgálattal, vagy
b)
a kijelölt szociális intézménnyel, vagy
c)
a munkaügyi központ kirendeltségével
való - (2) bekezdés d) pontja
szerinti - együttműködési kötelezettséget írhat elő, amennyiben az
önkormányzat rendelkezik az ehhez szükséges intézményi feltételekkel,
illetőleg a c) pontban megjelölt esetben a települési
önkormányzat és a munkaügyi központ erről megállapodást kötött. Az
együttműködésre kijelölt családsegítő szolgálat, szociális intézmény
vagy munkaügyi központ kirendeltsége és a segélyben részesülő személy
írásban megállapodik az együttműködés tartalmáról.
(7) A (6) bekezdés szerinti
együttműködési programnak a rendszeres szociális segélyben részesülő
személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és
fejlesztésére kell irányulnia. Együttműködési program különösen az
egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló csoportos
foglalkoztatáson, tanácsadáson való részvétel, a munkavégzésre történő
felkészülési programokon való részvétel.
(8) A települési önkormányzat
rendeletben szabályozza a 37/D. § (2) bekezdésének d) pontja
szerinti együttműködés eljárási szabályait, továbbá az együttműködési
programok típusait és az együttműködési kötelezettség megszegésének
következményeit.
37/E. §
(1) A rendszeres szociális segély havi
összege
a)
jövedelemmel nem rendelkező jogosult
esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, aktív
korú nem foglalkoztatott személy esetén 70%-a;
b)
jövedelemmel rendelkező jogosult esetén
az a( pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a
különbözete.
(2) Ha a rendszeres szociális segélyben
részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják,
köteles az alkalmi munkavállalói könyvet legkésőbb a tárgyhót követő
hónap első munkanapján bemutatni a települési önkormányzat jegyzőjének.
(3) A települési önkormányzat a
tárgyhóra járó rendszeres szociális segély összegét a segély
szüneteltetésének időtartamára jutó, valamint az alkalmi munkavállalási
napokra jutó segély összegével csökkenti.
37/F. §
A települési önkormányzat a rendszeres
szociális segélyre való jogosultságot évente felülvizsgálja. Ha a
segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálata nyomán
megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az
önkormányzat a segélyt tovább folyósítja. Az aktív korú nem
foglalkoztatott személy részére a segély akkor folyósítható tovább, ha -
az általános jogosultsági feltételek fennállta mellett - a 37/D. § (2)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően a települési önkormányzattal,
illetőleg az általa kijelölt szervvel együttműködött.
37/G. §
(1) A hajléktalan személy részére
megállapított rendszeres szociális segély esetén az erről rendelkező
határozat egy példányát meg kell küldeni a főjegyzőnek.
(2) A főjegyző a rendszeres szociális
segélyben részesülő hajléktalanokról a 18. §-ban szabályozott
nyilvántartást vezeti és gondoskodik a rendszeres szociális segélynek a
hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre
történő folyósításáról.
(3) Ha a hajléktalan személy a (2)
bekezdés szerint folyósított rendszeres szociális segélyt három hónapi
időtartamon keresztül nem veszi át, a segély folyósítását a főjegyző
szünetelteti és erről a tényről a segélyt megállapító önkormányzatot
tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve
megszüntetéséről.
(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy
részére két vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejűleg kellene
rendszeres szociális segélyt folyósítani, csak az utóbb megállapított
segély folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző tájékoztatja a segélyt
korábban megállapító önkormányzatot az általa megállapított ellátás
folyósításának megszüntetéséről.
(5) A hajléktalan aktív korú nem
foglalkoztatott személynek a 37/D. §-ban előírt együttműködési
kötelezettsége azzal a települési önkormányzattal áll fenn, amelynek
határozata alapján a főjegyző a rendszeres szociális segélyt folyósítja.
Amennyiben a rendszeres szociális segélyt a (7) bekezdés szerint a
fővárosi önkormányzat állapította meg, a hajléktalan aktív korú nem
foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettsége a fővárosi
önkormányzattal áll fenn.
(6) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés
szerint folyósított rendszeres szociális segély, valamint a közcélú
munka szervezéséhez a foglalkoztatási támogatás összegét a
Belügyminisztérium megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.
(7) A fővárosban - ha a fővárosi
önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a
hajléktalanok rendszeres szociális segélyezése a fővárosi önkormányzat
feladata.
Lakásfenntartási támogatás
38. §
(1) A lakásfenntartási támogatás a
szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás
vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos
rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési
önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt
a)
az e törvényben meghatározott feltételek
szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási
támogatás),
b)
az adósságkezelési szolgáltatásban
részesülő személynek,
c)
az önkormányzat rendeletében
meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi
lakásfenntartási támogatás).
(2) Normatív lakásfenntartási
támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre
jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert
havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át meghaladja.
(3) A normatív lakásfenntartási
támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert
lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az
egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2004. évben 400 Ft. A
2004. évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség
összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény - a várható
energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg.
(4) A normatív lakásfenntartási
támogatás esetében elismert lakásnagyság
a)
ha a háztartásban egy személy lakik 35
nm,
b)
ha a háztartásban két személy lakik 45
nm,
c)
ha a háztartásban három személy lakik 55
nm,
d)
ha a háztartásban négy személy lakik 65
nm,
e)
ha négy személynél több lakik a
háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden
további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult által lakott
lakás nagysága.
(5) Az adósságkezelési szolgáltatásban
részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási
támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban
részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem
jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív
lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A normatív lakásfenntartási
támogatás egy hónapra jutó összege
a)
a lakásfenntartás elismert havi
költségének 20%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi
jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének 50%-át,
b)
az a) pont szerinti mértéket
meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert
havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM)
szorzata,
de nem kevesebb, mint 2500 forint. A
támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(7) A (6) bekezdés b) pontja
szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
TM = 0,2- |
J-0,5 NYM
|
x 0,1, |
|
NYM |
|
ahol a J a jogosult háztartásában egy
főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(8) A normatív lakásfenntartási
támogatást egy évre kell megállapítani.
(9) A települési önkormányzat
rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatás
jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait és a támogatás összegét. A
helyi lakásfenntartási támogatást a települési önkormányzat a normatív,
illetve az (5) bekezdésben meghatározott lakásfenntartási támogatás
kiegészítéseként és/vagy önálló ellátásként nyújtja. Az önálló
ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás esetében
a)
a lakásfenntartási támogatásra való
jogosultságnak a háztartásban az egy főre számított havi jövedelmi
határát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet
jogosultsági feltételként nem írhat elő,
b)
a lakásfenntartás havi költségének a
háztartás havi összjövedelméhez viszonyított arányát úgy kell
szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete a jövedelem 30%-át meghaladó
költséghányadot jogosultsági feltételként nem írhat elő,
c)
a támogatás összegét úgy kell
szabályozni, hogy annak az egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb
2500 forintnál,
d)
az igénylés menetét úgy kell
szabályozni, hogy a kérelem évente legalább két alkalommal benyújtható
legyen,
e)
a lakásfenntartási támogatás
megállapításánál figyelembe vett költséget úgy kell szabályozni, hogy az
önkormányzat
ea)
az egy négyzetméterre jutó helyben
elismert havi költség összegét határozza meg a (10) bekezdésben szereplő
- a településen jellemző - költségek figyelembevételével, vagy
eb)
tételesen határozza meg a költség
típusait, melynek során legalább a (10) bekezdésben szereplő költségeket
figyelembe kell venni.
(10) Költségeken a helyi
lakásfenntartási támogatás esetében lakbért vagy albérleti díjat, a
lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a
távhő-szolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatornahasználati
díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz- és
gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni.
BH1995. 153.
A lakbér összegének bírósági módosítása
[Ptk. 201. § (2) bek., 241. §, 1990. évi LXXXVII. tv. 7. § és B jelű
melléklete, 1993. évi III. tv. 38-39. §, 45/1982. (X. 7.) MT. r. 9. §
(2) bek.].
39. §
(1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon
lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő
személyek és háztartások számától.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön
lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói
határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(3)
(4)
Ápolási díj
40. §
Az ápolási díj a tartósan gondozásra
szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére
biztosított anyagi hozzájárulás.
EBH2002. 832.
Ápolási díj igénylésére a Ptk. 685. § b)
pontjában fel nem sorolt gondnok nem jogosult [1993. évi III. tv. 40. §,
41. § (1) bek.].
BH1999. 237.
A mérlegelési jogkörben hozott határozat
jogszabálysértő, ha a bizonyítékokat nem okszerűen mérlegelte, a
tényállást nem tisztázta [Áe. 26. § (1) bek., 43. § (1) bek. c) pont,
1993. évi III. tv. 40-41. §].
41. §
(1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes
kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pont], ha önmaga
ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló
a)
súlyosan fogyatékos, vagy
b)
tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.
(2)
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során
a)
súlyosan fogyatékos személy az, akinek
aa)
segédeszközzel vagy műtéti úton nem
korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként
minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó -
halló - életmód folytatására képes,
ab)
hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a
beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására
segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd
érthető ejtése elmarad,
ac)
értelmi akadályozottsága genetikai,
illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá
tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt
középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől
függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban
szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy
középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
ad)
mozgásszervi károsodása, illetőleg
funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban
meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli,
vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy
végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes
és állandó ápolásra, gondozásra szorul;
b)
tartósan beteg az a személy, aki a
fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy illetékes szakrendelő
intézet arra jogosult szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás
alapján a háziorvos szakvéleménye szerint előreláthatólag három hónapnál
hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(4) A települési önkormányzat
rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díj állapítható meg
annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg
személy gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából
figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az
önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak
150%-ánál alacsonyabb nem lehet.
(5) Az ápolási díjról az ápolást végző
személy lakóhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete
dönt.
EBH2002. 832.
Ápolási díj igénylésére a Ptk. 685. § b)
pontjában fel nem sorolt gondnok nem jogosult [1993. évi III. tv. 40. §,
41. § (1) bek.].
BH1999. 237.
A mérlegelési jogkörben hozott határozat
jogszabálysértő, ha a bizonyítékokat nem okszerűen mérlegelte, a
tényállást nem tisztázta [Áe. 26. § (1) bek., 43. § (1) bek. c) pont,
1993. évi III. tv. 40-41. §].
42. §
(1) Nem jogosult ápolási díjra a
hozzátartozó, ha
a)
az ápolt személy két hónapot meghaladóan
fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy
bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai,
gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben
részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási
intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
aa)
a közoktatási intézményben eltöltött idő
a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
ab)
az óvoda, a nappali ellátást nyújtó
szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási
intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5
órát nem haladja meg, vagy
ac)
az óvoda, a közoktatási, illetőleg a
felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó
szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy
rendszeres közreműködésével valósítható meg,
b)
rendszeres pénzellátásban részesül, ide
nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának
időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási
jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,
c)
szakiskola, középiskola, illetve
felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
d)
keresőtevékenységet folytat és
munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát
meghaladja,
e)
a közös háztartásban élő gyermek után a
szülők bármelyike terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási
díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.
(2) Az ápolási díjra való jogosultságot
meg kell szüntetni, ha
a)
az ápolt személy állapota az állandó
ápolást már nem teszi szükségessé,
b)
az ápolást végző személy a
kötelezettségét nem teljesíti,
c)
az ápolt személy meghal,
d)
az ápolást végző vagy az ápolt személy
tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül
lejárt, illetve az engedélyt visszavonták,
e)
az (1) bekezdésben megjelölt
jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(3) Az ápolt személy halála esetén az
ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó
napjával kell megszüntetni.
(4)
43. §
(1) Az ápolási díj megállapítása iránti
kérelemhez csatolni kell a háziorvos
a)
igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan
fogyatékos vagy tartósan beteg, és
b)
szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az
ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre,
gondozásra szorul.
(2) A háziorvos az igazolását az
Országos Orvosszakértői Intézet I. fokú orvosi bizottságának
szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, illetőleg a
fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes
szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás
alapján állítja ki. Az ápolási díjat kérelmező, illetve a települési
önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakvélemény
felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
területileg illetékes városi intézetének tisztifőorvosa által kijelölt,
az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől
kérheti.
44. §
(1) A 41. § (1)-(2) bekezdésében
szabályozott esetekben az ápolási díj összege nem lehet kevesebb az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél.
(2) A 41. § (4) bekezdése alapján
megállapított ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 80%-ánál.
(3) Az ápolási díj folyósításának
időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy
az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén
magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési
önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a
társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék
fizetésére kötelezett.
(4) Az ápolási díjra való jogosultság
feltételeit a települési önkormányzat kétévente legalább egyszer
felülvizsgálja.
Átmeneti segély
45. §
(1) A települési önkormányzat
képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli
élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási
gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti
segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő
kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.
(2) Az átmeneti segély esetén az ellátás
megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi
jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy
az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő
esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet.
(3) Az átmeneti segély adható
alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély
gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy
csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is
megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély
jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként,
továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási
formaként is nyújtható.
(4) Elsősorban azokat a személyeket
indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk
létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként
jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi
segítségre szorulnak.
(5) A fővárosban - ha a fővárosi
önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a
hajléktalanok átmeneti segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata.
Temetési segély
46. §
(1) A települési önkormányzat a
rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt
állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről
gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására
köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a
saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság
megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi
családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell
szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegénél, egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet.
(2) Temetési segély nem állapítható meg
annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény
alapján temetési hozzájárulásban részesül.
(3) A temetési segély összege nem lehet
kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de
elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a
kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
|