VIII. Fejezet
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK, JOGORVOSLAT
Visszafizetési és megtérítési
kötelezettség
Tny. 84. § (1) Az, aki nyugellátást
jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a
felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott
idő elteltével a jogalap nélkül felvett nyugellátást attól lehet
visszakövetelni, akinek a nyugellátás felvétele felróható.
Tny. 85. § (1) A foglalkoztató és
egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást,
ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az
ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a
következménye, és a nyugellátást a 84. § alapján visszakövetelni nem
lehet.
(2) Ha nyugellátás jogalap nélküli
megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb
szervet és a nyugellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap
nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek
megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem
állapítható meg, a felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetőleg
visszafizetésre kötelezni.
Tny. 86. § (1) A 84. § (1)
bekezdésében megjelölt határidőn belül a jogalap nélkül felvett
nyugellátással kapcsolatban a foglalkoztató és az egyéb szerv abban az
esetben kötelezhető a megtérítésre, ha
a)
a nyugellátás jogalap nélküli felvevője
meghal, mielőtt visszafizetési kötelezettségének eleget tett, vagy
b)
a nyugellátás jogalap nélküli felvétele
kizárólag a foglalkoztató, illetőleg az egyéb szerv mulasztásának vagy a
valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a
visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett nyugellátás nem
hajtható be.
(2) Ha az nyugellátás jogalap nélküli
megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy
egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett nyugellátás
megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.
(3) A jogalap nélkül felvett
nyugellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított
megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a
visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be,
illetőleg azt mérsékelték, vagy elengedték.
Tny. 86/A. § Az, aki a jogosult
halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles
azt visszafizetni, ha erre őt írásban kötelezték.
Tny. 87. § (1) A foglalkoztató
köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti
hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő
vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelemi szabályzatnak, a
munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainak nem tett
eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót
akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte
elő.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésének
alkalmazása során a foglalkoztató alatt a Munka Törvénykönyve 193/C.
§-ának c) pontjában meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.
Tny. 88. § (1) Aki a nyugellátásra
jogosult megrokkanásáért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt
nyújtott nyugellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan
mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.
(2) A felelősség megállapítására a
Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló
felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel,
hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha a nyugellátásra
jogosultnak vagyoni kára nincs.
(3) A foglalkoztató az általa
foglalkoztatott biztosított üzemi balesetével kapcsolatban az (1)-(2)
bekezdések rendelkezései alapján megtérítésre nem kötelezhető.
Tny. 89. § (1) A 87. §, illetve 88. §
alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen nyújtott nyugellátásért
felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert a megtérítés
alapját képező nyugellátásra jogosultat egyéb címen is megilletné a
nyugellátás.
(2) A megtérítési kötelezettségnek
havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell eleget tenni. A
kötelezett azonban kérheti, hogy a nyugellátásnak az évenkénti
emeléseket tartalmazó összegét évenként előre - minden év március
12-éig, illetőleg évközbeni kötelezés esetén a határozat jogerőre
emelkedését követő harminc napon belül - téríthesse meg. Ha a
megtérítendő ellátás folyósítása az adott naptári hónap vagy év folyamán
megszűnik, akkor a befizetett összeg még hátralévő részét vissza kell
fizetni.
(3) Az ellátás (1) bekezdés szerinti
megtérítésére egyösszegben kerül sor, ha azt
a)
b)
a megtérítésre kötelezett gazdálkodó
szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) a csődeljárásról,
felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolással, illetőleg
végelszámolással jogutód nélkül megszűnik.
A megtérítendő összeget a rokkantsági
nyugdíjnak, baleseti rokkantsági nyugdíjnak, továbbá a szülői nyugdíjnak
a Cstv. szerinti felszámolást, illetőleg végelszámolást elrendelő végzés
közzétételét megelőző hónapban érvényes összege, valamint az ellátásban
részesülő személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig
számított időtartam tizenöt naptári évvel növelt tartama, az árvaellátás
esetében az árva 25. életéve betöltéséig, az özvegyi nyugdíjnál az
özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig számított időtartam
alapulvételével kell meghatározni. A hozzátartozói nyugellátások
megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket a baleseti hozzátartozói
nyugellátások megtérítésénél is alkalmazni kell.
(4) A (2)-(3) bekezdésnek a baleseti
rokkantsági nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit a baleseti járadék
megtérítésére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az
egyösszegű megtérítés meghatározásánál az Eb. 58. §-a (1) bekezdésének
a) pontjában említett baleseti járadék esetében legfeljebb az Eb.
57. § (2) bekezdése szerinti időtartamot kell alapul venni.
(5) A fizetési kötelezettség
teljesítésének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a
kötelezett a Polgári Törvénykönyv 301. §-ának (1) bekezdésében foglaltak
alapján, az ott meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.
A követelés érvényesítése
R. 76/A. § (1) A Tny. 89. §-a (3)
bekezdésének rendelkezéseit az egyösszegű megtérítés iránti
követelésekre akkor kell alkalmazni, ha azt a csődeljárásról, a
felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény (a továbbiakban: Cstv.) vonatkozó rendelkezései nem zárják ki.
(2) A Tny. 89. §-ának (3) bekezdése
alkalmazásánál a megtérítendő összeget az ellátásban részesülő személyre
a felszámolást, illetőleg a végelszámolást elrendelő végzés közzététele
hónapjában irányadó öregségi nyugdíjkorhatár és az akkori életkora
figyelembevételével kell meghatározni.
R. 76/B. § A Tny. 87-88. §-a alapján
megtérítésre kötelezett helyett a gépjármű üzembentartójának kötelező
felelősségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet alapján
a biztosító áll helyt azzal, hogy e kötelezettségének átalányösszegben
is eleget tehet. Az évenkénti átalányösszeg mértékét, az elszámolás
ügyviteli rendjét az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság a
biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével minden év július
31-ig megállapodásban rendezi.
R. 76/C. § A Tny. 85. §-ának
rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nyugellátás
jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása a foglalkoztató
vagy egyéb szerv jogellenes intézkedésének a következménye.
R. 77. § (1) A Tny. 93. §-a (3)
bekezdésének a) pontja szerinti azonnali beszedési megbízás
érvényesítése céljából a fizetésre kötelezett 15 napon belül köteles a
pénzforgalmi bankszámlaszámát (bankszámlaszámait) - a Tny. 97. §-a (1)
bekezdésében foglaltak alapján - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
felhívására közölni.
(2) Az azonnali beszedési megbízás a
kötelezett bármely pénzforgalmi bankszámlája ellen benyújtható. A
bankszámlát vezető hitelintézet a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
azonnali beszedési megbízását a fizetésre kötelező jogerős határozat,
illetőleg a jogerős fizetési meghagyás egyidejű csatolásával teljesíti.
(3) A nyugdíjfolyósító szerv a jogosult
halálának hónapját követően a belföldi hitelintézetnél vezetett
átutalási számlára, bankszámlára (a továbbiakban együtt: bankszámla)
átutalt jogalap nélküli ellátás megtérülése érdekében - a Tny. 93. §-a
(1)-(2) bekezdésének alkalmazásával - a hitelintézet terhére történő
fizetési meghagyás kibocsátásával intézkedik, feltéve, hogy a bankszámla
feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a
számla terhére megtörténhet. Amennyiben a bankszámla feletti
rendelkezésre jogosult személye ismert, vele szemben a nyugdíjfolyósító
szerv fizetésre kötelező határozat kibocsátásával érvényesíti a
követelését akkor is, ha az elhalt bankszámlájáról a jogalap nélkül
kiutalt ellátás felvétele még nem történt meg.
R. 78. § (1) A tartozás Tny. 93. §-a (3)
bekezdésének b) pontja szerinti közvetlen letiltásáról a fizetési
meghagyást (fizetésre kötelező határozatot) kibocsátó illetékes
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv akkor intézkedik, ha a fizetésre
kötelezett személy a jogerős fizetési meghagyással (fizetésre kötelező
határozattal) megállapított tartozását az előírt teljesítési határidőre
nem fizette meg, és
a)
A társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-ában említett
jogviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik,
b)
nyugdíjban vagy nyugdíjszerű rendszeres
szociális ellátásban részesül,
c)
egyéb kifizetőtől járó rendszeres
járandóságban vagy kifizetésben részesül, [a továbbiakban az a)-c)
pontok együtt: jövedelem].
(2) Az illetékes nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti jövedelem letiltása esetén
három példányban Letiltási rendelvény-t állít ki. Ennek első példányát a
fizetésre kötelezett foglalkoztatójának vagy a jövedelmet folyósító
szervnek, kifizetőnek (a továbbiakban együtt: munkáltató) tértivevénnyel
küldi meg, második példányát pedig a követelést megalapozó iratokhoz
csatolja. A Letiltási rendelvény harmadik példányát a fizetésre
kötelezett személynek kell tértivevénnyel megküldeni.
(3) A munkáltató - a Letiltási
rendelvény kézhezvétele után - a jövedelemből levont összeget köteles a
kifizetés esedékességekor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által
megjelölt - a Magyar Államkincstárnál vezetett - számlára befizetni,
vagy nyolc napon belül értesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervet arról, ha
a)
a letiltás foganatosításának valamilyen
akadálya van (így különösen: a jövedelmet már letiltották, lefoglalták,
a fizetésre kötelezett személy munkavégzésre irányuló jogviszonya,
illetőleg a nyugdíjra vagy egyéb járandóságra, kifizetésre való további
jogosultsága megszűnt), illetve
b)
a letiltás foganatosítása aránytalanul
hosszú időt venne igénybe.
(4) A munkáltató (3) bekezdésben
meghatározott értesítési kötelezettsége a letiltás később felmerülő
akadálya esetén is fennáll.
(5) A letiltásra egyebekben a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
61-79. §-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
R. 78/A. § (1) Amennyiben
valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a
nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv biztosítási intézkedésként
elrendeli a pénzkövetelés biztosítását.
(2) Biztosítási intézkedés akkor
rendelhető el, ha a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv
a)
fizetési kötelezettséget megállapító
határozata még nem végrehajtható, vagy
b)
fizetési kötelezettséget megállapító
határozata végrehajtható, de az abban meghatározott teljesítési határidő
még nem telt le.
(3) A biztosítandó pénzkövetelés
összegének meghatározásakor a Tny. 89. §-ának (3)-(4) bekezdésében
foglaltak alkalmazásával kell eljárni.
(4) Az 1. fokozatú baleseti járadék
megtérítése tekintetében biztosítási intézkedés megtételére nem kerülhet
sor.
(5) A biztosítási intézkedést az a
nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv rendeli el, amelyik a fizetési
kötelezettséget megállapító határozatot hozta.
(6) A biztosítási intézkedés ellen
végrehajtási kifogásnak van helye, amelynek a biztosítási intézkedésként
foganatosított végrehajtási cselekményre nincs halasztó hatálya. A
végrehajtási kifogásról az (5) bekezdésben említett nyugdíj-biztosítási
igazgatási szerv vezetője 15 napon belül határoz.
(7) A pénzkövetelés biztosítására hozott
határozatot a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresésére az
állami adóhatóság területileg illetékes szerve hajtja végre. A
pénzkövetelés biztosítására hozott határozat visszavonása esetén a
biztosítási intézkedést fel kell oldani, amelyet a nyugdíj-biztosítási
igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság területileg
illetékes szerve hajt végre.
R. 79. § (1) A Tny. 93. §-a (4)
bekezdése alapján a behajtási eljárás lefolytatására irányuló
megkeresésben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a
továbbiakban: Art.) 161. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túl fel
kell tüntetni a behajtást kérőnek a Magyar Államkincstárnál vezetett
számlája számát és a megkereséshez csatolni kell a jogerős fizetési
meghagyás (fizetésre kötelező határozat) egy, az eredetivel megegyező
hitelesített példányát, valamint az azonnali beszedési megbízásnak vagy
a munkabérből, egyéb rendszeres járandóságból, illetőleg kifizetőtől
járó kifizetésből történő közvetlen letiltásnak az eredménytelenségét
igazoló okmány(ok) másolati példányát. A behajtási eljárás során az
adóhatóság és a behajtást kérő egyebekben az Art. 161. § (3)-(9)
bekezdéseinek rendelkezései szerint jár el.
(2)
(3) Az adóhatóság a követelés (tartozás)
megtérült összegét a megtérüléstől számított 15 napon belül átutalja a
behajtást kérő által - a behajtásra irányuló megkeresésben - megjelölt,
a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára. Az adóhatóság a behajtási
eljárás befejezését követő 15 napon belül köteles értesíteni a behajtást
kérőt a tartozás behajthatatlanságának tényéről és a behajthatatlan
tartozás összegéről.
(4) A behajtást kérő köteles a
végrehajtási eljárás megindítása után is minden olyan körülményt az
illetékes első fokon eljáró állami adóhatóság tudomására hozni, amely a
követelés fennállására, annak megszűnésére, vagy csökkentésére
vonatkozik. E tájékoztatás elmulasztásából eredő esetleges kárért a
behajtást kérő felel.
(5) A behajtási eljárást kezdeményező
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a jogerősen megállapított
tartozást törölnie kell, ha
a)
a fizetésre kötelezett személy meghalt
és a tartozásáért helytállni kötelezettek mindegyikével szemben
lefolytatott behajtási eljárás nem vezetett eredményre,
b)
a végrehajtási jog elévült,
c)
a tartozást a Tny. 94. § (1) bekezdése
alapján az arra jogosult méltányosságból elengedte,
d)
a tartozásért helytállni kötelezettek
mindegyikével szemben lefolytatták a behajtási eljárást, de az nem
vezetett eredményre, illetve
e)
a tartozás összege nem haladja meg az
5000 forintot.
(6) A behajthatatlanság szempontjából
behajtási eljárásnak kell tekinteni a felszámolási és egyszerűsített
felszámolási eljárásokat is.
(7) Az (5) bekezdés e) pontjának
rendelkezéseit a Tny. 80. §-ának (1) bekezdésében meghatározott
késedelmi kamat vonatkozásában is alkalmazni kell azzal, hogy az ötezer
forintot meg nem haladó késedelmi kamatnak a Tny. 80. § (2)-(4)
bekezdése szerinti megtéríttetése iránt intézkedni nem kell.
(8) Az (5) bekezdés a) és d)
pontja szerinti behajtási eljárásra az Art. 35. §-a (2) és (4)
bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
R. 79/A. § A tartozás 79. § (5)
bekezdésének b) pontja szerinti végrehajtáshoz (behajtáshoz) való
jog elévülésére az Art. 164. §-a (6)-(8) bekezdésének rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni.
R. 80. § (1) A Tny. 84. §-ának (1)
bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség az arról szóló határozat
kibocsátásától visszamenőleg számított kilencven napon belül jogalap
nélkül felvett ellátásra vonatkozik.
(2) Ha az ellátás helytelen
megállapítása miatt túlfizetés (ellátás jogalap nélküli felvétele)
keletkezik, az ellátást megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
a határozatát a Tny. 78. §-a alkalmazásával módosítja vagy visszavonja.
E határozatban utalni kell arra is, hogy a kilencven napon belül jogalap
nélkül felvett ellátás visszafizetésére történő kötelezésről szóló
határozatot a nyugdíjfolyósító szerv, a kilencven napon túli jogalap
nélkül felvett ellátás visszakövetelése vonatkozásában a határozatot
(fizetési meghagyást) pedig a megállapító (elbíráló) szerv hozza meg. A
módosítást (visszavonást) és a visszafizetésre kötelezést illetően abban
az esetben is külön-külön határozatot kell hozni, ha az ellátást
helytelenül megállapító határozatot a nyugdíjfolyósító szervnek kell
módosítania (visszavonnia).
(3) A Tny. 84. §-ának (1) bekezdése
szerinti kilencven napon belül jogalap nélkül felvett ellátás
visszafizetése iránti követelést a nyugdíjfolyósító szerv
visszafizetésre kötelező határozatban érvényesíti az ellátást jogalap
nélkül felvevő személlyel szemben, egyidejűleg a Tny. 84. § (2)
bekezdése szerinti visszakövetelés érvényesítése érdekében értesíti az
ellátást helytelenül megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a
kilencven napon túli jogalap nélkül felvett ellátás összegéről.
(4) A nyugdíjfolyósító szerv értesítése
alapján az ellátást helytelenül megállapító szerv a Tny. 85-86. §-ainak
alkalmazásával a felróhatóságnak megfelelően intézkedik a kilencven
napon túli jogalap nélkül felvett ellátás visszafizettetése,
megtéríttetése érdekében.
(5) A nyugdíjbiztosítási igazgatási
szerv a (4) bekezdés szerinti követelését a nyugellátásban részesülő
személlyel szemben visszafizetésre kötelező határozattal, a
foglalkoztatóval és egyéb szervvel szemben pedig fizetési meghagyással
érvényesíti. Ha a Tny. 85. §-ának (2) bekezdése szerint megállapítható,
hogy a kilencven napon túl jogalap nélkül felvett ellátás
megállapításáért, illetőleg felvételéért a nyugellátásban részesülő
személy és a foglalkoztató vagy egyéb szerv is felelős, a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti követelést a
nyugellátásban részesülő személlyel és a foglalkoztatóval (egyéb
szervvel) szemben egy határozattal érvényesíti.
(6) A nyugdíjfolyósító szerv a Tny.
86/A. §-a szerinti esetben is visszafizetésre kötelező határozatban
érvényesíti a követelését.
(7) A nyugdíjbiztosítási igazgatási
szerv a Tny. 87-88. §-án alapuló megtérítési igényét, valamint az egyéb
jogcímen fennálló követelését fizetési meghagyással, illetőleg az
ellátásnak a Tny. 89. § (3) bekezdése szerinti egyösszegű megtérítését a
felszámolási (végelszámolási) eljárásban hitelezői igényként
érvényesíti.
(8) A Tny. 84. §-ának (2) bekezdése
szerinti felróhatóságot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek kell
bizonyítania.
(9) Az (1)-(7) bekezdések
rendelkezéseitől eltérően a követelés érvényesítése iránti eljárást nem
kell lefolytatni, ha a követelés összege a 79. § (5) bekezdésének e)
pontjában meghatározott összeget nem éri el.
R. 81. § (1) A Tny. 87-88. §-án,
illetőleg a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény 73. §-án alapuló nyugellátás, baleseti nyugellátás,
valamint - a megállapítás kezdő időpontjától függetlenül - a baleseti
járadék megtérítésére irányuló követelést az a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv - a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság -
érvényesíti, amely a megtérítendő ellátást megállapította. A
megtérítendő összeget az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási
szervnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell átutalni,
illetőleg a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnak kell megfizetni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti
megtérítési igényt a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti, a megtérítendő
összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál
vezetett számlájára kell átutalni, a Vasutaknál pedig a MÁV Rt. Nyugdíj
Igazgatóságnak kell megfizetni.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint
érvényesítésre kerülő követelésekkel kapcsolatos nyilvántartások,
elszámolások vezetése a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek - a
Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság - feladatát képezi.
(4) Az egészségbiztosítási pénzellátások
megtérítése során a megtérült követelések elszámolásának módjáról,
valamint az említett ellátások megtérítésével kapcsolatos - külön
jogszabályban megkövetelt, közvetlenül az egészségbiztosítási igazgatási
szervek hatáskörébe tartozó - hozzájárulások, engedélyek beszerzésének
módjáról, a két ágazat igazgatási szervei közötti kapcsolattartás
részletes szabályairól az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és
az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - legkésőbb 2001. március 31-ig
- megállapodást köt.
R. 82. § A Tny. 93. §-a (1) bekezdésében
meghatározott öt évet a határozat, illetőleg a fizetési meghagyás
keltétől kell számítani. A megtérítési követelés az ellátás
kifizetésétől számított öt éven belül érvényesíthető.
R. 83. § A visszafizetésre kötelezett
halála esetén a követelés meg nem térült összegét - az örökség erejéig -
az örököstől be kell hajtani. A hozzátartozó saját jogú vagy
hozzátartozói nyugellátásából - ide nem értve a Tny. 83. §-ának (2)
bekezdése szerint kifizetett összeget - a meg nem térült tartozást
levonni, illetőleg azt a hozzátartozótól behajtani nem lehet.
R. 83/A. §
Késedelmi kamat
Tny. 90. § Ha az illetékes
nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a
határozat kézbesítését követő 15 napon belül nem teljesíti, a késedelmi
pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a késedelmesen
folyósított nyugellátás összege után. A kamatot az említett határidő
lejártát követő naptól kell számítani.
Mulasztási bírság
Tny. 91. § (1) Az a kötelezett, aki
az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási,
adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával
kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti vagy késedelmesen
teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 10 000
forinttól 100 000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt
megállapítása esetén 200 000 forintig terjedő mulasztási bírságot
köteles fizetni.
(2) A vállalkozási tevékenységet
folytató magánszemélyek 100 000, a foglalkoztatók, egyéb szervek 200 000
forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetők, ha
a)
a jogszabályokban előírt bizonylatok,
könyvelések, nyilvántartások, egyéb okmányok hiányában, vagy azoknak az
előírásoktól eltérő vezetésével,
b)
hibás vagy valótlan adatszolgáltatással,
c)
nyilatkozattétel elmulasztásával
(tanúvallomás jogosulatlan megtagadásával)
vagy más módon az ellenőrzést
akadályozzák.
(3) A mulasztási bírság kiszabásánál
a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek mérlegelnie kell a mulasztás
körülményeit, így különösen a mulasztás súlyát, gyakoriságát, továbbá
azt, hogy a mulasztó - a magánszemély, illetve a foglalkoztató; egyéb
szerv esetén annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja,
tagja vagy megbízottja - az adott helyzetben a tőle elvárható
körültekintéssel járt-e el.
(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási
szerv a mulasztási bírságot fizetésre kötelező határozattal érvényesíti
azzal, hogy a határozat elleni jogorvoslatra a 95. § (1) és (3)
bekezdésének rendelkezései az irányadók. A mulasztási bírságot az
illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez kell befizetni.
Tny. 92. §
A követelés érvényesítése
Tny. 93. § (1) A nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv az e törvényen alapuló követelését öt éven belül
érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás jogerős bírói
ítélettel megállapítottan bűncselekmény, a követelés öt éven túl is
érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.
(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási
szerv a követelését fizetésre kötelező határozattal, illetőleg fizetési
meghagyással érvényesíti. A jogerőre emelkedett határozat, illetőleg
fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.
(3) Amennyiben a fizetésre kötelezett
munkáltató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat,
illetőleg a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt
napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a határozatot hozó,
illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó nyugdíjbiztosítási igazgatási
szerv a követelését
a)
a bankszámlával rendelkező kötelezett
esetében azonnali beszedési megbízással,
b)
bankszámlával nem rendelkező kötelezett
személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból,
továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással érvényesíti.
(4) Ha a (3) bekezdésben
meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet, vagy előreláthatóan nem
vezetne eredményre, a követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
megkeresésére az állami adóhatóság területileg illetékes szerve ingó- és
ingatlan-végrehajtással hajtja be.
Tartozás mérséklése, elengedése,
fizetési könnyítésének engedélyezése
Tny. 94. § (1) A nyugdíj-biztosítási
igazgatási szerv vezetője a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő -
a nyugellátás visszafizetése, a megtérítés és annak a 89. § (5)
bekezdése szerinti késedelmi kamata címén megállapított - tartozást
(követelést), valamint a mulasztási bírságtartozást méltányosságból
mérsékelheti vagy elengedheti, illetőleg arra fizetési könnyítést
(részletfizetést vagy fizetési halasztást) engedélyezhet, ha azok
megfizetése a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók
megélhetését súlyosan veszélyezteti.
(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási
szerv vezetője kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén, a
foglalkoztató és egyéb szerv (a továbbiakban együtt: kötelezett)
kérelmére, az őt terhelő mulasztási bírságtartozást mérsékelheti vagy
elengedheti, ha a körülményekből megállapítható, hogy a kötelezett,
illetve annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja
vagy megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel
járt el. A mulasztási bírság mérséklésénél vagy elengedésénél az eset
összes körülményeit mérlegelni kell, különösen a mulasztás
keletkezésének körülményeit, annak súlyát, gyakoriságát. Nincs helye a
mulasztási bírság mérséklésének vagy elengedésének, ha a mulasztás a
kötelezett szándékos magatartásának a következménye.
(3) A foglalkoztatót és egyéb szervet
terhelő megtérítés és annak a 89. § (5) bekezdése szerinti késedelmi
kamata címén megállapított követelésre (tartozásra) - a kötelezett
kérelme alapján - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője
fizetési halasztást vagy részletfizetést (a továbbiakban együtt fizetési
könnyítés) engedélyezhet. A fizetési könnyítés abban az esetben
engedélyezhető, ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű, azaz a tartozás
(követelés) későbbi megfizetése a körülményekből valószínűsíthető. A
kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell
venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit. A
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a fizetési könnyítést
engedélyező határozatában a kedvezmény alkalmazását feltételhez is
kötheti. A fizetési könnyítés érvényét veszti és a tartozás - annak
járulékaival együtt - egy összegben esedékessé válik, ha a kötelezett a
fizetési könnyítés engedélyezése során meghatározott feltételeket nem
teljesíti.
(4) Az (1)-(3) bekezdés
rendelkezéseitől eltérően
a)
a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetője
jár el, ha a határozatot, fizetési meghagyást a Nyugdíjfolyósító
Igazgatóság illetékes szakágazati egysége,
b)
a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője
jár el, ha a határozatot, fizetési meghagyást a MÁV Rt. Nyugdíj
Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. Igazgatósága
hozta, illetőleg bocsátotta ki.
(5) A nyugdíjbiztosítási igazgatási
szerv, valamint a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője a (3) bekezdés
szerinti jogkörét csak a 93. § (3) bekezdésében meghatározott
végrehajtási eljárás befejezéséig gyakorolhatja.
Jogorvoslat
Tny. 95. § (1) A nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv vezetője - a vasutas biztosítottakat, illetőleg
hozzátartozóikat illetően a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője - jár
el
a)
a nyugellátásokkal kapcsolatban, továbbá
b)
a jogalap nélkül felvett nyugellátás
visszafizetésére, illetőleg megtérítésére kötelezett és a
nyugdíjbiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között, valamint a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a biztosítási kötelezettség
tárgyában hozott határozatával kapcsolatban felmerült vitás ügyekben.
(2) A méltányossági jogkörben - a
kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés
engedélyezése, valamint 94. § rendelkezései alapján a tartozás
mérséklése, elengedése, illetőleg fizetési könnyítés engedélyezése
tárgyában - hozott intézkedéssel, illetőleg határozattal szemben
jogorvoslatnak nincs helye.
(3) A másodfokú érdemi határozat
ellen az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti -
a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül - keresettel
fordulhat az elsőfokú határozatot hozó nyugdíj-biztosítási igazgatási
szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.
(4) Amennyiben egyéb kizáró ok nincs,
a megállapított nyugellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a
keresetlevelet benyújtották.
(5) A megtérítésre kötelezett az
ellene kibocsátott fizetési meghagyás ellen a kézbesítést követő harminc
napon belül bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben
benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.
R. 84. § (1) A nyugdíj-biztosítási
igazgatási szerv első fokú határozata ellen a határozat kézhezvételét
követő 15 napon belül fellebbezés nyújtható be az első fokú határozatot
hozó nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez. A fellebbezést az
igazgatási szerv vezetője másodfokú határozattal bírálja el.
(2) A másodfokú határozat elleni
keresetet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell
benyújtani az első fokú határozatot hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási
szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási
szervnek a nyugellátásra jogosultság megállapítására vagy
megszüntetésére vonatkozó első fokú határozata végrehajtható
közigazgatási határozat. Ha nincs kizáró ok, a megállapított
nyugellátást, baleseti nyugellátást annak ellenére folyósítani kell,
hogy az ellátást megállapító határozat ellen az érdekelt fellebbezett,
vagy keresettel bírósághoz fordult. A Tny. 76. §-a rendelkezésének
alkalmazásánál az ellátásra jogosultság megszüntetése következtében a
folyósítás megszüntetése iránt is intézkedni kell.
(4) Ha a kereset elbírálása során
vitássá válik, hogy az igénylő korkedvezményes munkakörben dolgozott-e,
az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a 7. § (2) bekezdésében
meghatározott szervekkel egyeztetett véleményt ad.
R. 84/A. § (1) Az adatszolgáltatásra
kötelezett foglalkoztatót, egyéni vállalkozót vagy egyéb szervet nem
terhelik a Tny. 97. §-a (4) bekezdése szerinti költségek, ha az
adatszolgáltatást utólag a 88. § (1)-(2) bekezdése szerinti számítógépes
programmal, illetőleg adathordozón teljesíti.
(2) Ha az adatszolgáltatásra kötelezett
mulasztása miatt az adatok utólagos beszerzése, feldolgozása, az
adatbázis visszaállítása a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervre hárul,
vagy a kötelezett nem az (1) bekezdésben említett módon teljesíti
utólagosan az adatszolgáltatást, azon biztosítottak után, akiket az
adatok beszerzése, feldolgozása és az adatbázis módosítása érint 1200
forint összegű költség megtérítése terheli a kötelezettet. A költség
felszámítása nem érinti a Tny. 91. §-a szerinti mulasztási bírság
kiszabására vonatkozó jogosultságot.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási
szerv a (2) bekezdés szerinti költségek megtérítését fizetési
meghagyással érvényesíti. A megtérítendő költség összegét a fizetési
meghagyást kibocsátó nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - Magyar
Államkincstárnál vezetett - számlájára kell megfizetni.
(4) A Tny. 89. § (5) bekezdésének,
valamint a Tny. 94. § (2)-(3) bekezdésének rendelkezéseit a Tny. 97. §
(4) bekezdése szerinti költségek és annak kamatai tekintetében is
alkalmazni kell.
R. 85. § (1) A Tny. 97-98. §-ainak
alkalmazása szempontjából nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, illetőleg
illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv alatt
a)
a Tbj. 4. §-ának a)-b) pontja
szerinti foglalkoztató és egyéni vállalkozó székhelye, ennek hiányában
telephelye,
b)
az egyéni vállalkozónak nem minősülő
természetes személy foglalkoztató lakóhelye, ennek hiányában szokásos
tartózkodási helye,
c)
a nyugdíjas lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye
szerint illetékes megyei
nyugdíjbiztosítási igazgatóságot (kirendeltséget) kell érteni.
(2) A Tny. 97. § (3) bekezdés szerinti
esetben a nyugellátás folyósítását érintő tényt, adatot a
Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak (ha az ellátást a MÁV Rt. Nyugdíj
Igazgatósága állapította meg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnak) kell
bejelenteni. A bejelentési kötelezettség teljesítésének határideje a
változást követő 15. nap.
|