VIII. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK, JOGORVOSLAT

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

Tny. 84. § (1) Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett nyugellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a nyugellátás felvétele felróható.

Tny. 85. § (1) A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a nyugellátást a 84. § alapján visszakövetelni nem lehet.

(2) Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és a nyugellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

Tny. 86. § (1) A 84. § (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül a jogalap nélkül felvett nyugellátással kapcsolatban a foglalkoztató és az egyéb szerv abban az esetben kötelezhető a megtérítésre, ha

a) a nyugellátás jogalap nélküli felvevője meghal, mielőtt visszafizetési kötelezettségének eleget tett, vagy

b) a nyugellátás jogalap nélküli felvétele kizárólag a foglalkoztató, illetőleg az egyéb szerv mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett nyugellátás nem hajtható be.

(2) Ha az nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett nyugellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

(3) A jogalap nélkül felvett nyugellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték, vagy elengedték.

Tny. 86/A. § Az, aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre őt írásban kötelezték.

Tny. 87. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelemi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során a foglalkoztató alatt a Munka Törvénykönyve 193/C. §-ának c) pontjában meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.

Tny. 88. § (1) Aki a nyugellátásra jogosult megrokkanásáért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott nyugellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2) A felelősség megállapítására a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha a nyugellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.

(3) A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított üzemi balesetével kapcsolatban az (1)-(2) bekezdések rendelkezései alapján megtérítésre nem kötelezhető.

Tny. 89. § (1) A 87. §, illetve 88. § alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen nyújtott nyugellátásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert a megtérítés alapját képező nyugellátásra jogosultat egyéb címen is megilletné a nyugellátás.

(2) A megtérítési kötelezettségnek havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell eleget tenni. A kötelezett azonban kérheti, hogy a nyugellátásnak az évenkénti emeléseket tartalmazó összegét évenként előre - minden év március 12-éig, illetőleg évközbeni kötelezés esetén a határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül - téríthesse meg. Ha a megtérítendő ellátás folyósítása az adott naptári hónap vagy év folyamán megszűnik, akkor a befizetett összeg még hátralévő részét vissza kell fizetni.

(3) Az ellátás (1) bekezdés szerinti megtérítésére egyösszegben kerül sor, ha azt

a)

b) a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolással, illetőleg végelszámolással jogutód nélkül megszűnik.

A megtérítendő összeget a rokkantsági nyugdíjnak, baleseti rokkantsági nyugdíjnak, továbbá a szülői nyugdíjnak a Cstv. szerinti felszámolást, illetőleg végelszámolást elrendelő végzés közzétételét megelőző hónapban érvényes összege, valamint az ellátásban részesülő személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig számított időtartam tizenöt naptári évvel növelt tartama, az árvaellátás esetében az árva 25. életéve betöltéséig, az özvegyi nyugdíjnál az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig számított időtartam alapulvételével kell meghatározni. A hozzátartozói nyugellátások megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket a baleseti hozzátartozói nyugellátások megtérítésénél is alkalmazni kell.

(4) A (2)-(3) bekezdésnek a baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit a baleseti járadék megtérítésére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az egyösszegű megtérítés meghatározásánál az Eb. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett baleseti járadék esetében legfeljebb az Eb. 57. § (2) bekezdése szerinti időtartamot kell alapul venni.

(5) A fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a kötelezett a Polgári Törvénykönyv 301. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

A követelés érvényesítése

R. 76/A. § (1) A Tny. 89. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit az egyösszegű megtérítés iránti követelésekre akkor kell alkalmazni, ha azt a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) vonatkozó rendelkezései nem zárják ki.

(2) A Tny. 89. §-ának (3) bekezdése alkalmazásánál a megtérítendő összeget az ellátásban részesülő személyre a felszámolást, illetőleg a végelszámolást elrendelő végzés közzététele hónapjában irányadó öregségi nyugdíjkorhatár és az akkori életkora figyelembevételével kell meghatározni.

R. 76/B. § A Tny. 87-88. §-a alapján megtérítésre kötelezett helyett a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet alapján a biztosító áll helyt azzal, hogy e kötelezettségének átalányösszegben is eleget tehet. Az évenkénti átalányösszeg mértékét, az elszámolás ügyviteli rendjét az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság a biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével minden év július 31-ig megállapodásban rendezi.

R. 76/C. § A Tny. 85. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása a foglalkoztató vagy egyéb szerv jogellenes intézkedésének a következménye.

R. 77. § (1) A Tny. 93. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti azonnali beszedési megbízás érvényesítése céljából a fizetésre kötelezett 15 napon belül köteles a pénzforgalmi bankszámlaszámát (bankszámlaszámait) - a Tny. 97. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására közölni.

(2) Az azonnali beszedési megbízás a kötelezett bármely pénzforgalmi bankszámlája ellen benyújtható. A bankszámlát vezető hitelintézet a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv azonnali beszedési megbízását a fizetésre kötelező jogerős határozat, illetőleg a jogerős fizetési meghagyás egyidejű csatolásával teljesíti.

(3) A nyugdíjfolyósító szerv a jogosult halálának hónapját követően a belföldi hitelintézetnél vezetett átutalási számlára, bankszámlára (a továbbiakban együtt: bankszámla) átutalt jogalap nélküli ellátás megtérülése érdekében - a Tny. 93. §-a (1)-(2) bekezdésének alkalmazásával - a hitelintézet terhére történő fizetési meghagyás kibocsátásával intézkedik, feltéve, hogy a bankszámla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a számla terhére megtörténhet. Amennyiben a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult személye ismert, vele szemben a nyugdíjfolyósító szerv fizetésre kötelező határozat kibocsátásával érvényesíti a követelését akkor is, ha az elhalt bankszámlájáról a jogalap nélkül kiutalt ellátás felvétele még nem történt meg.

R. 78. § (1) A tartozás Tny. 93. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti közvetlen letiltásáról a fizetési meghagyást (fizetésre kötelező határozatot) kibocsátó illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv akkor intézkedik, ha a fizetésre kötelezett személy a jogerős fizetési meghagyással (fizetésre kötelező határozattal) megállapított tartozását az előírt teljesítési határidőre nem fizette meg, és

a) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-ában említett jogviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik,

b) nyugdíjban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül,

c) egyéb kifizetőtől járó rendszeres járandóságban vagy kifizetésben részesül, [a továbbiakban az a)-c) pontok együtt: jövedelem].

(2) Az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti jövedelem letiltása esetén három példányban Letiltási rendelvény-t állít ki. Ennek első példányát a fizetésre kötelezett foglalkoztatójának vagy a jövedelmet folyósító szervnek, kifizetőnek (a továbbiakban együtt: munkáltató) tértivevénnyel küldi meg, második példányát pedig a követelést megalapozó iratokhoz csatolja. A Letiltási rendelvény harmadik példányát a fizetésre kötelezett személynek kell tértivevénnyel megküldeni.

(3) A munkáltató - a Letiltási rendelvény kézhezvétele után - a jövedelemből levont összeget köteles a kifizetés esedékességekor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által megjelölt - a Magyar Államkincstárnál vezetett - számlára befizetni, vagy nyolc napon belül értesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet arról, ha

a) a letiltás foganatosításának valamilyen akadálya van (így különösen: a jövedelmet már letiltották, lefoglalták, a fizetésre kötelezett személy munkavégzésre irányuló jogviszonya, illetőleg a nyugdíjra vagy egyéb járandóságra, kifizetésre való további jogosultsága megszűnt), illetve

b) a letiltás foganatosítása aránytalanul hosszú időt venne igénybe.

(4) A munkáltató (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettsége a letiltás később felmerülő akadálya esetén is fennáll.

(5) A letiltásra egyebekben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 61-79. §-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

R. 78/A. § (1) Amennyiben valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv biztosítási intézkedésként elrendeli a pénzkövetelés biztosítását.

(2) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv

a) fizetési kötelezettséget megállapító határozata még nem végrehajtható, vagy

b) fizetési kötelezettséget megállapító határozata végrehajtható, de az abban meghatározott teljesítési határidő még nem telt le.

(3) A biztosítandó pénzkövetelés összegének meghatározásakor a Tny. 89. §-ának (3)-(4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárni.

(4) Az 1. fokozatú baleseti járadék megtérítése tekintetében biztosítási intézkedés megtételére nem kerülhet sor.

(5) A biztosítási intézkedést az a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv rendeli el, amelyik a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot hozta.

(6) A biztosítási intézkedés ellen végrehajtási kifogásnak van helye, amelynek a biztosítási intézkedésként foganatosított végrehajtási cselekményre nincs halasztó hatálya. A végrehajtási kifogásról az (5) bekezdésben említett nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv vezetője 15 napon belül határoz.

(7) A pénzkövetelés biztosítására hozott határozatot a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság területileg illetékes szerve hajtja végre. A pénzkövetelés biztosítására hozott határozat visszavonása esetén a biztosítási intézkedést fel kell oldani, amelyet a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság területileg illetékes szerve hajt végre.

R. 79. § (1) A Tny. 93. §-a (4) bekezdése alapján a behajtási eljárás lefolytatására irányuló megkeresésben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túl fel kell tüntetni a behajtást kérőnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számlája számát és a megkereséshez csatolni kell a jogerős fizetési meghagyás (fizetésre kötelező határozat) egy, az eredetivel megegyező hitelesített példányát, valamint az azonnali beszedési megbízásnak vagy a munkabérből, egyéb rendszeres járandóságból, illetőleg kifizetőtől járó kifizetésből történő közvetlen letiltásnak az eredménytelenségét igazoló okmány(ok) másolati példányát. A behajtási eljárás során az adóhatóság és a behajtást kérő egyebekben az Art. 161. § (3)-(9) bekezdéseinek rendelkezései szerint jár el.

(2)

(3) Az adóhatóság a követelés (tartozás) megtérült összegét a megtérüléstől számított 15 napon belül átutalja a behajtást kérő által - a behajtásra irányuló megkeresésben - megjelölt, a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára. Az adóhatóság a behajtási eljárás befejezését követő 15 napon belül köteles értesíteni a behajtást kérőt a tartozás behajthatatlanságának tényéről és a behajthatatlan tartozás összegéről.

(4) A behajtást kérő köteles a végrehajtási eljárás megindítása után is minden olyan körülményt az illetékes első fokon eljáró állami adóhatóság tudomására hozni, amely a követelés fennállására, annak megszűnésére, vagy csökkentésére vonatkozik. E tájékoztatás elmulasztásából eredő esetleges kárért a behajtást kérő felel.

(5) A behajtási eljárást kezdeményező nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a jogerősen megállapított tartozást törölnie kell, ha

a) a fizetésre kötelezett személy meghalt és a tartozásáért helytállni kötelezettek mindegyikével szemben lefolytatott behajtási eljárás nem vezetett eredményre,

b) a végrehajtási jog elévült,

c) a tartozást a Tny. 94. § (1) bekezdése alapján az arra jogosult méltányosságból elengedte,

d) a tartozásért helytállni kötelezettek mindegyikével szemben lefolytatták a behajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre, illetve

e) a tartozás összege nem haladja meg az 5000 forintot.

(6) A behajthatatlanság szempontjából behajtási eljárásnak kell tekinteni a felszámolási és egyszerűsített felszámolási eljárásokat is.

(7) Az (5) bekezdés e) pontjának rendelkezéseit a Tny. 80. §-ának (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamat vonatkozásában is alkalmazni kell azzal, hogy az ötezer forintot meg nem haladó késedelmi kamatnak a Tny. 80. § (2)-(4) bekezdése szerinti megtéríttetése iránt intézkedni nem kell.

(8) Az (5) bekezdés a) és d) pontja szerinti behajtási eljárásra az Art. 35. §-a (2) és (4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

R. 79/A. § A tartozás 79. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti végrehajtáshoz (behajtáshoz) való jog elévülésére az Art. 164. §-a (6)-(8) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

R. 80. § (1) A Tny. 84. §-ának (1) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség az arról szóló határozat kibocsátásától visszamenőleg számított kilencven napon belül jogalap nélkül felvett ellátásra vonatkozik.

(2) Ha az ellátás helytelen megállapítása miatt túlfizetés (ellátás jogalap nélküli felvétele) keletkezik, az ellátást megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozatát a Tny. 78. §-a alkalmazásával módosítja vagy visszavonja. E határozatban utalni kell arra is, hogy a kilencven napon belül jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére történő kötelezésről szóló határozatot a nyugdíjfolyósító szerv, a kilencven napon túli jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelése vonatkozásában a határozatot (fizetési meghagyást) pedig a megállapító (elbíráló) szerv hozza meg. A módosítást (visszavonást) és a visszafizetésre kötelezést illetően abban az esetben is külön-külön határozatot kell hozni, ha az ellátást helytelenül megállapító határozatot a nyugdíjfolyósító szervnek kell módosítania (visszavonnia).

(3) A Tny. 84. §-ának (1) bekezdése szerinti kilencven napon belül jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése iránti követelést a nyugdíjfolyósító szerv visszafizetésre kötelező határozatban érvényesíti az ellátást jogalap nélkül felvevő személlyel szemben, egyidejűleg a Tny. 84. § (2) bekezdése szerinti visszakövetelés érvényesítése érdekében értesíti az ellátást helytelenül megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a kilencven napon túli jogalap nélkül felvett ellátás összegéről.

(4) A nyugdíjfolyósító szerv értesítése alapján az ellátást helytelenül megállapító szerv a Tny. 85-86. §-ainak alkalmazásával a felróhatóságnak megfelelően intézkedik a kilencven napon túli jogalap nélkül felvett ellátás visszafizettetése, megtéríttetése érdekében.

(5) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti követelését a nyugellátásban részesülő személlyel szemben visszafizetésre kötelező határozattal, a foglalkoztatóval és egyéb szervvel szemben pedig fizetési meghagyással érvényesíti. Ha a Tny. 85. §-ának (2) bekezdése szerint megállapítható, hogy a kilencven napon túl jogalap nélkül felvett ellátás megállapításáért, illetőleg felvételéért a nyugellátásban részesülő személy és a foglalkoztató vagy egyéb szerv is felelős, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti követelést a nyugellátásban részesülő személlyel és a foglalkoztatóval (egyéb szervvel) szemben egy határozattal érvényesíti.

(6) A nyugdíjfolyósító szerv a Tny. 86/A. §-a szerinti esetben is visszafizetésre kötelező határozatban érvényesíti a követelését.

(7) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. 87-88. §-án alapuló megtérítési igényét, valamint az egyéb jogcímen fennálló követelését fizetési meghagyással, illetőleg az ellátásnak a Tny. 89. § (3) bekezdése szerinti egyösszegű megtérítését a felszámolási (végelszámolási) eljárásban hitelezői igényként érvényesíti.

(8) A Tny. 84. §-ának (2) bekezdése szerinti felróhatóságot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek kell bizonyítania.

(9) Az (1)-(7) bekezdések rendelkezéseitől eltérően a követelés érvényesítése iránti eljárást nem kell lefolytatni, ha a követelés összege a 79. § (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott összeget nem éri el.

R. 81. § (1) A Tny. 87-88. §-án, illetőleg a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 73. §-án alapuló nyugellátás, baleseti nyugellátás, valamint - a megállapítás kezdő időpontjától függetlenül - a baleseti járadék megtérítésére irányuló követelést az a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság - érvényesíti, amely a megtérítendő ellátást megállapította. A megtérítendő összeget az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell átutalni, illetőleg a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnak kell megfizetni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megtérítési igényt a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti, a megtérítendő összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell átutalni, a Vasutaknál pedig a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnak kell megfizetni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint érvényesítésre kerülő követelésekkel kapcsolatos nyilvántartások, elszámolások vezetése a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek - a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság - feladatát képezi.

(4) Az egészségbiztosítási pénzellátások megtérítése során a megtérült követelések elszámolásának módjáról, valamint az említett ellátások megtérítésével kapcsolatos - külön jogszabályban megkövetelt, közvetlenül az egészségbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó - hozzájárulások, engedélyek beszerzésének módjáról, a két ágazat igazgatási szervei közötti kapcsolattartás részletes szabályairól az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - legkésőbb 2001. március 31-ig - megállapodást köt.

R. 82. § A Tny. 93. §-a (1) bekezdésében meghatározott öt évet a határozat, illetőleg a fizetési meghagyás keltétől kell számítani. A megtérítési követelés az ellátás kifizetésétől számított öt éven belül érvényesíthető.

R. 83. § A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét - az örökség erejéig - az örököstől be kell hajtani. A hozzátartozó saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásából - ide nem értve a Tny. 83. §-ának (2) bekezdése szerint kifizetett összeget - a meg nem térült tartozást levonni, illetőleg azt a hozzátartozótól behajtani nem lehet.

R. 83/A. §

Késedelmi kamat

Tny. 90. § Ha az illetékes nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat kézbesítését követő 15 napon belül nem teljesíti, a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a késedelmesen folyósított nyugellátás összege után. A kamatot az említett határidő lejártát követő naptól kell számítani.

Mulasztási bírság

Tny. 91. § (1) Az a kötelezett, aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200 000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni.

(2) A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek 100 000, a foglalkoztatók, egyéb szervek 200 000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetők, ha

a) a jogszabályokban előírt bizonylatok, könyvelések, nyilvántartások, egyéb okmányok hiányában, vagy azoknak az előírásoktól eltérő vezetésével,

b) hibás vagy valótlan adatszolgáltatással,

c) nyilatkozattétel elmulasztásával (tanúvallomás jogosulatlan megtagadásával)

vagy más módon az ellenőrzést akadályozzák.

(3) A mulasztási bírság kiszabásánál a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek mérlegelnie kell a mulasztás körülményeit, így különösen a mulasztás súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a mulasztó - a magánszemély, illetve a foglalkoztató; egyéb szerv esetén annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja - az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a mulasztási bírságot fizetésre kötelező határozattal érvényesíti azzal, hogy a határozat elleni jogorvoslatra a 95. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezései az irányadók. A mulasztási bírságot az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez kell befizetni.

Tny. 92. §

A követelés érvényesítése

Tny. 93. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az e törvényen alapuló követelését öt éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás jogerős bírói ítélettel megállapítottan bűncselekmény, a követelés öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését fizetésre kötelező határozattal, illetőleg fizetési meghagyással érvényesíti. A jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.

(3) Amennyiben a fizetésre kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat, illetőleg a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését

a) a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással,

b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással érvényesíti.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság területileg illetékes szerve ingó- és ingatlan-végrehajtással hajtja be.

Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési könnyítésének engedélyezése

Tny. 94. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv vezetője a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő - a nyugellátás visszafizetése, a megtérítés és annak a 89. § (5) bekezdése szerinti késedelmi kamata címén megállapított - tartozást (követelést), valamint a mulasztási bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, illetőleg arra fizetési könnyítést (részletfizetést vagy fizetési halasztást) engedélyezhet, ha azok megfizetése a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén, a foglalkoztató és egyéb szerv (a továbbiakban együtt: kötelezett) kérelmére, az őt terhelő mulasztási bírságtartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha a körülményekből megállapítható, hogy a kötelezett, illetve annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A mulasztási bírság mérséklésénél vagy elengedésénél az eset összes körülményeit mérlegelni kell, különösen a mulasztás keletkezésének körülményeit, annak súlyát, gyakoriságát. Nincs helye a mulasztási bírság mérséklésének vagy elengedésének, ha a mulasztás a kötelezett szándékos magatartásának a következménye.

(3) A foglalkoztatót és egyéb szervet terhelő megtérítés és annak a 89. § (5) bekezdése szerinti késedelmi kamata címén megállapított követelésre (tartozásra) - a kötelezett kérelme alapján - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője fizetési halasztást vagy részletfizetést (a továbbiakban együtt fizetési könnyítés) engedélyezhet. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű, azaz a tartozás (követelés) későbbi megfizetése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a fizetési könnyítést engedélyező határozatában a kedvezmény alkalmazását feltételhez is kötheti. A fizetési könnyítés érvényét veszti és a tartozás - annak járulékaival együtt - egy összegben esedékessé válik, ha a kötelezett a fizetési könnyítés engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően

a) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetője jár el, ha a határozatot, fizetési meghagyást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság illetékes szakágazati egysége,

b) a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője jár el, ha a határozatot, fizetési meghagyást a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. Igazgatósága

hozta, illetőleg bocsátotta ki.

(5) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője a (3) bekezdés szerinti jogkörét csak a 93. § (3) bekezdésében meghatározott végrehajtási eljárás befejezéséig gyakorolhatja.

Jogorvoslat

Tny. 95. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője - a vasutas biztosítottakat, illetőleg hozzátartozóikat illetően a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője - jár el

a) a nyugellátásokkal kapcsolatban, továbbá

b) a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére kötelezett és a nyugdíjbiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a biztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatával kapcsolatban felmerült vitás ügyekben.

(2) A méltányossági jogkörben - a kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése, valamint 94. § rendelkezései alapján a tartozás mérséklése, elengedése, illetőleg fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában - hozott intézkedéssel, illetőleg határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A másodfokú érdemi határozat ellen az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti - a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül - keresettel fordulhat az elsőfokú határozatot hozó nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.

(4) Amennyiben egyéb kizáró ok nincs, a megállapított nyugellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották.

(5) A megtérítésre kötelezett az ellene kibocsátott fizetési meghagyás ellen a kézbesítést követő harminc napon belül bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.

R. 84. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv első fokú határozata ellen a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezés nyújtható be az első fokú határozatot hozó nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez. A fellebbezést az igazgatási szerv vezetője másodfokú határozattal bírálja el.

(2) A másodfokú határozat elleni keresetet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani az első fokú határozatot hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a nyugellátásra jogosultság megállapítására vagy megszüntetésére vonatkozó első fokú határozata végrehajtható közigazgatási határozat. Ha nincs kizáró ok, a megállapított nyugellátást, baleseti nyugellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy az ellátást megállapító határozat ellen az érdekelt fellebbezett, vagy keresettel bírósághoz fordult. A Tny. 76. §-a rendelkezésének alkalmazásánál az ellátásra jogosultság megszüntetése következtében a folyósítás megszüntetése iránt is intézkedni kell.

(4) Ha a kereset elbírálása során vitássá válik, hogy az igénylő korkedvezményes munkakörben dolgozott-e, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a 7. § (2) bekezdésében meghatározott szervekkel egyeztetett véleményt ad.

R. 84/A. § (1) Az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatót, egyéni vállalkozót vagy egyéb szervet nem terhelik a Tny. 97. §-a (4) bekezdése szerinti költségek, ha az adatszolgáltatást utólag a 88. § (1)-(2) bekezdése szerinti számítógépes programmal, illetőleg adathordozón teljesíti.

(2) Ha az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása miatt az adatok utólagos beszerzése, feldolgozása, az adatbázis visszaállítása a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervre hárul, vagy a kötelezett nem az (1) bekezdésben említett módon teljesíti utólagosan az adatszolgáltatást, azon biztosítottak után, akiket az adatok beszerzése, feldolgozása és az adatbázis módosítása érint 1200 forint összegű költség megtérítése terheli a kötelezettet. A költség felszámítása nem érinti a Tny. 91. §-a szerinti mulasztási bírság kiszabására vonatkozó jogosultságot.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti költségek megtérítését fizetési meghagyással érvényesíti. A megtérítendő költség összegét a fizetési meghagyást kibocsátó nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - Magyar Államkincstárnál vezetett - számlájára kell megfizetni.

(4) A Tny. 89. § (5) bekezdésének, valamint a Tny. 94. § (2)-(3) bekezdésének rendelkezéseit a Tny. 97. § (4) bekezdése szerinti költségek és annak kamatai tekintetében is alkalmazni kell.

R. 85. § (1) A Tny. 97-98. §-ainak alkalmazása szempontjából nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, illetőleg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv alatt

a) a Tbj. 4. §-ának a)-b) pontja szerinti foglalkoztató és egyéni vállalkozó székhelye, ennek hiányában telephelye,

b) az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy foglalkoztató lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye,

c) a nyugdíjas lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye

szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságot (kirendeltséget) kell érteni.

(2) A Tny. 97. § (3) bekezdés szerinti esetben a nyugellátás folyósítását érintő tényt, adatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak (ha az ellátást a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósága állapította meg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnak) kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség teljesítésének határideje a változást követő 15. nap.

www.varazsbetu.hu

www.oktatoprogram.hu

www.oktatoprogramok.hu

www.kazalkolos.hu

www.hajlektalansag.hu

www.kazalkolos.lapok.hu