IV. Fejezet
A SZOLGÁLATI IDŐ
Tny. 37. § (1) A Tbj.-ben
biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997.
december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre
az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól
eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni a biztosítással járó
jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartamát akkor is, ha a
foglalkoztató a biztosított keresetéből, jövedelméből a nyugdíjjárulékot
levonta, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta,
függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék behajtására tett intézkedés
eredményre vezetett-e.
(3) Ha a biztosítás ténye, illetőleg
a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a
társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból
megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának (befizetésének)
ténye - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett - a 43. §
(2) bekezdés a)-b) pontok szerinti okiratok (igazolások) alapján
sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg
a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék
levonását (megfizetését) vélelmezni kell.
(4) A biztosítással járó jogviszony
1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én
hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.
Az 1998. január 1-jét megelőzően
szerzett szolgálati idő
R. 29. § (1) Szolgálati időnek számít a
munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony,
a szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a
tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a
megbízás alapján, a választott tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű
jogviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, az alkalmi fizikai
munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas
doktorjelöltként, továbbá a szövetkezeti tagként - ipari és
mezőgazdasági szövetkezeti tagként - biztosításban töltött idő, valamint
az az idő, amelyre nézve az igénylő szolgálati idő megszerzésére
megállapodást kötött, és az erre előírt mértékű járulékot megfizette.
(2) Szolgálati időnek számít a katonai
szolgálatban és polgári szolgálatban eltöltött idő.
(3) Ha e rendelet másként nem
rendelkezik, szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a
biztosításban töltött időnek a harminc napot meghaladó azt a tartalmát,
amely alatt
a)
a biztosított munkabérben (díjazásban)
nem részesült;
b)
a biztosítása szünetelt.
(4) Szolgálati időként kell figyelembe
venni a szakérettségire előkészítő tanfolyamon, a kiemelt minősítésű
szakérettségis kollégiumban töltött időt - a kapott ösztöndíjra tekintet
nélkül - akkor is, ha az akkor hatályos rendelkezésekkel ellentétben a
munkáltató a dolgozó munkaviszonyát erre az időszakra megszüntette.
(5) A fizetés nélküli szabadság harminc
napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha
a)
a biztosítottat háromévesnél - tartósan
beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél -
fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása
címén illette meg;
b)
a biztosított a szabadságot 1992.
március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot
teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött,
külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton
részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az
időre a nyugdíjjárulékot megfizette;
c)
a biztosított a fizetés nélküli
szabadságot közeli hozzátartozója otthoni ápolása, illetőleg gondozása
vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve,
hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban
legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe.
(6) Szolgálati időnek számít az az idő,
amely alatt a biztosított javító-nevelő munkát vagy szigorított
javító-nevelő munkát végzett.
(7) Szolgálati időként kell figyelembe
venni a nevelőjelöltnek 1962. június 30-a előtt oktatási-nevelési
intézményben eltöltött idejét (gyakorlóévet). Nevelőjelölt az
óvónőjelölt, a tanítójelölt, az általános iskolai és középiskolai
tanárjelölt. Gyakorlóév címén a ténylegesen letöltött időtartamot, de
legfeljebb 14 hónapot lehet szolgálati időnek tekinteni.
(8) Szolgálati időnek számít az az idő,
amely alatt
a)
a biztosított szerződéses üzemeltetésű
üzlet vezetője volt;
b)
a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni
vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a
szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a
gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt,
feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek.
(9) Ha a kisszövetkezet tagja az adott
naptári évre előírt legmagasabb járulékalapnak megfelelő
nyugdíjjárulékot megfizette, a naptári év hátralévő tartama munkavégzés
nélkül is szolgálati időnek számít, feltéve, ha tagsága ez idő alatt is
fennállt.
(10) Az anya ténylegesen megszerzett
szolgálati idejét - az egyszeres számításra tekintet nélkül - annyiszor
365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1-je
előtt. Amennyiben az 1968. január 1-je előtt született gyermeke
(gyermekei) tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősültek
(minősülnek), a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Az 550 napi
növelésre az az anya jogosult, akinek a gyermeke a 18. életévét megelőző
időponttól tartósan beteg vagy fogyatékos (volt). A tartós betegséget,
illetőleg a fogyatékosságot a családi pótlékról szóló jogszabályok
rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával orvosi igazolással kell
bizonyítani.
R. 30. § (1) Ipari szövetkezet bedolgozó
tagjaként 1968. június 1-je előtt eltöltött idő akkor vehető szolgálati
időként figyelembe, ha a bedolgozó keresete a havi 220 forintot
meghaladta, illetőleg a napi 9 forintot elérte.
(2) A bedolgozói jogviszonyban eltöltött
időt egykori okirati bizonyíték alapján lehet szolgálati időként
figyelembe venni.
R. 31. § A rendszeres és személyes
munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként
munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-jétől lehet - egykori
okirati bizonyíték alapján - szolgálati időként figyelembe venni.
R. 32. § (1) Szolgálati időként kell
figyelembe venni
a)
a táppénz (betegszabadság idejére
folyósított juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási
segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az
ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék
folyósításának,
b)
a szülési szabadságnak, és
c)
a gyermekgondozási díj, illetve a
gyermekgondozási segély folyósításának
időtartamát.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe
venni a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül
kezdődött kórházi ápolás idejét is. A biztosítás megszűnését, illetőleg
az egyéb címen szerzett szolgálati időt követő kórházi ápolás alapján
összesen egy évet - gümőkóros megbetegedés esetén két évet - lehet
szolgálati időként figyelembe venni.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe
venni a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szakcsoport
tagjának, az egyéni gazdálkodónak, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek,
az egyéni vállalkozónak, az ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági
munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjának, a munkaviszonyban nem álló
előadóművésznek, illetőleg kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni
vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű
üzlet vezetője házastársának
a)
szülése esetén a szülése napját magában
foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó
napjáig,
b)
halála esetén a hónap első napjától az
elhalálozás napjáig eltelt időt,
ha ezt megelőző naptári hónapban
szolgálati időt szerzett, illetőleg ezt megelőzően társadalombiztosítási
járulékot fizetett vagy a házastárs után társadalombiztosítási járulékot
fizettek.
(4) Szolgálati időként kell figyelembe
venni az átképzési támogatás, a munkanélküli segély és az átmeneti
munkanélküli járadék folyósításának idejét, továbbá azt az időt, amely
alatt a nyugdíjigénylő ápolási díjban részesült, illetőleg
gyermeknevelési támogatást kapott, feltéve, hogy a díj vagy támogatás
után nyugdíjjárulékot fizetett. 1991. március 1-jétől szolgálati időnek
számít a munkanélküli járadék, a képzési támogatás és pályakezdők
munkanélküli segélye folyósításának ideje, valamint az az időtartam is,
amelyre a Szolidaritási Alapból, illetőleg a Munkaerőpiaci Alapból
nyugdíjjárulékot fizettek.
(5) Az egységes anyasági segélyben
részesült nőnél szülési szabadság címén
a)
1962. december 24-e előtti szülés esetén
nyolcvannégy napot,
b)
1962. december 23-át követő szülés
esetén száznegyven napot
kell figyelembe venni.
(6) A munkaterápiás intézetben kezelt
alkoholistának ezt az idejét szolgálati időként kell figyelembe venni,
ha intézeti kezelésének a kezdetekor biztosított volt.
R. 33. § A gépjárművezető-képző
munkaközösség tagjaként eltöltött időt legkorábban 1975. július 1-jétől
lehet szolgálati időként figyelembe venni. Az 1988. december 31-ét
követően eltöltött időnek az a tartama szolgálati idő, amelyre a
gépjárművezető-képző munkaközösség tagja a reá irányadó járulékfizetési
kötelezettségnek eleget tett.
R. 34. § Szolgálati időként kell
figyelembe venni azt az időt, amelyre a munkaviszonyban nem álló
előadóművész 1975. június 30-a után társadalombiztosítási járulékot
fizetett.
R. 35. § (1) Szolgálati időként kell
figyelembe venni a kisiparosként, magánkereskedőként kötelező
biztosításban, valamint az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek azt a
tartamát, amelyre a kisiparos 1962. január 1-jétől, illetve a
magánkereskedő 1970. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot, 1975.
július 1-jétől 1988. december 31-ig a társadalombiztosítási járulékot,
1989. január 1-jétől 1991. március 31-ig a társadalombiztosítási és
nyugdíjjárulékot, illetőleg az egyéni vállalkozó 1991. április 1-jétől
1995. december 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, 1996.
január 1-jétől kezdődően pedig a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot
megfizette.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe
venni a gazdasági munkaközösség, az ipari és szolgáltató szövetkezeti
szakcsoport (a továbbiakban: ipari szakcsoport) tagjaként eltöltött
időnek azt a tartamát, amelyre a társadalombiztosítási járulék, 1996.
január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék fizetése
megtörtént.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe
venni a gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjaként, továbbá
gazdasági társaság tagjaként 1988. december 31-ét követően eltöltött
időnek azt a tartamát, amelyre a tag nyugdíjjárulékot és amelyre utána
társadalombiztosítási járulékot, 1996. január 1-jétől nyugdíjbiztosítási
járulékot fizettek.
(4) A Tny. 38. §-a (2) bekezdésének
alkalmazása esetében a havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, mintha
a szolgálati idő figyelembevételét nem kellene korlátozni. Ez vonatkozik
az egyéni vállalkozó havi átlagkeresetének meghatározására is.
R. 36. § Szolgálati időként kell
figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a
gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet
vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a
gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az
idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.
R. 37. § (1) Szolgálati időként kell
figyelembe venni azt az időtartamot, amelynek utólagos járulékfizetés
mellett történő beszámítását a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a
közös munkában részt vett családtagja, a mezőgazdasági szakcsoport
tagja, az egyéni gazdálkodó, a szakszövetkezet tagja, illetőleg a
kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak a házastársa
1992. március 1-jét megelőzően a lakóhelye (telephelye) szerint
illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervtől kérte, és az előírt
társadalombiztosítási járulékot legkésőbb 1992. december 31-ig
megfizette.
(2) Ha a szolgálati idő (1) bekezdés
szerinti utólagos beszámításának feltételei több jogcímen is fennállnak,
összesen legfeljebb öt év számítható be.
R. 38. § A szolgálati idő számításánál
figyelembe kell venni
a)
a fegyveres erők és a fegyveres
testületek, valamint a honvédség (folyamőrség) sorozott állományú tagja
első tényleges és tartalékos szolgálatának az idejét,
b)
a honvédelmi munkaszolgálatban, továbbá
a hadifogságban töltött időt,
c)
a deportálásban töltött időt.
R. 39. § A szolgálati időként figyelembe
kell venni a 38. §-ban említett szervek hivatásos vagy továbbszolgáló
állományában töltött időt, ha a szolgálat nem nyugállományba helyezéssel
szűnt meg, kivéve, ha rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, és azt
megszüntették.
R. 40. § (1) A mezőgazdasági (halászati)
termelőszövetkezetnél (a továbbiakban: termelőszövetkezet) 1967. január
1-je előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a)
az első belépés teljes naptári éve,
b)
minden további teljes naptári év, ha a
tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább
százhúsz, nő nyolcvan munkaegységet teljesített,
c)
naptári évből annyiszor harminc nap,
ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha
a tagság egész éven át fennállott,
d)
a tagsági időnek annyiszor harminc
napja, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet
teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az
egész naptári éven át nem állott fenn.
(2) A termelőszövetkezeti tag 1967.
január 1-je előtti szolgálati idejének a számításánál fél munkaegységet
kell figyelembe venni minden olyan munkanap után, amelynek során
a)
keresőképtelensége, terhessége vagy
szülése, továbbá katonai szolgálata vagy tanfolyamon részvétele miatt
közös munkát nem végzett,
b)
munkaviszonyban állott vagy ipari
szövetkezet tagja volt.
(3) A termelőszövetkezeti tag 1966.
december 31-ét követő szolgálati idejének számításánál közös munkával
teljesített munkanapként
a)
a személyesen teljesített munkanapokat,
és
b)
meghatározott terület családi vagy
egyéni művelése címén a terület megműveléséhez szükséges - munkanapokban
kifejezett - munkaráfordításnak a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége
által megállapított hányadát
kell figyelembe venni.
(4) Munkanapokon legkésőbb 1992.
december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan
munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra
kellett átszámítani.
(5) Munkanapnak számít az a nap is,
melyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag szerződéses üzemeltetésű üzlet
(egység) vezetőjeként az üzletet (egységet) üzemeltette, valamint
amelyet a mezőgazdasági szövetkezet a tagjával kötött külön megállapodás
alapján közös munkavégzés címén munkanapként köteles volt
nyilvántartásba venni.
(6) Munkanapnak számít - a heti
pihenőnapok kivételével - az a nap is, amelyen a mezőgazdasági
szövetkezeti tag
a)
betegségi segélyben, táppénzben,
baleseti táppénzben részesült, illetőleg betegszabadságon volt;
b)
kórházi ápolás alatt állott;
c)
szülési szabadságon volt;
d)
gyermekgondozási díjban,
gyermekgondozási segélyben részesült;
e)
háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása
vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt a munka végzése
alól mentesítést kapott;
f)
katonai szolgálatot teljesített;
g)
népi ülnöki tennivalókat végzett;
h)
a szövetkezet hozzájárulásával közép-
vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanult vagy
egésznapos tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban stb.) vett részt;
i)
jogszabályban biztosított vagy a
vezetőség által engedélyezett tanulmányi szabadságon volt, vagy
munkavégzés nélkül a mezőgazdasági szövetkezettől díjazásban részesült;
j)
illetőleg tagságának fennállása alatt
munkaviszonyban állt vagy egyéb jogcímen is biztosított volt, továbbá e
jogviszonyok alapján táppénzben (baleseti táppénzben) részesült.
(7) Termelőszövetkezetnél 1966. december
31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a)
a teljes naptári év, ha a tagság egész
éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz
munkanapot teljesített;
b)
a naptári évből annyiszor harminc nap,
ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot
teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,
c)
a tagsági időnek annyiszor harminc
napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot
teljesített, de legfeljebb a tagsági idő tartama, ha a tagság naptári
éven át nem állott fenn.
(8) Nem lehet szolgálati időként
figyelembe venni a termelőszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt,
amely alatt a tag 1960. szeptember 30-a után öregségi vagy
munkaképtelenségi járadékban részesült.
(9) 1992. február 29-ét követően
szolgálati időként kell figyelembe venni a szövetkezeti tagként
biztosításban töltött időt.
R. 41. § A mezőgazdasági szövetkezeti
tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a
számításánál a 40. § (4) bekezdését kell alkalmazni arra az időtartamra,
amely alatt a családtag biztosítása munkamegállapodás alapján
fennállott.
R. 42. § (1) A mezőgazdasági
szakszövetkezetnél (a továbbiakban: szakszövetkezet) 1970. december 31-e
után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a)
a teljes naptári év, ha a tagság egész
éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz
munkanapot teljesített;
b)
a naptári évből annyiszor harminc nap,
ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot
teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,
c)
a tagsági időnek annyiszor harminc
napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot
teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az
egész naptári éven át nem állott fenn.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe
venni az 1983. január 1-jétől társadalombiztosítási járulékot fizető
mezőgazdasági szövetkezeti tagnak azt az idejét, amely alatt
a)
növelt összegű szakszövetkezeti
járulékot fizetett;
b)
keresőképtelenséget okozó betegsége,
balesete, szülése miatt a növelt összegű szakszövetkezeti járulék
fizetése alól mentesült;
c)
1973. január 1-je előtt havi 85,50
forint járulékot fizetett, ha 1973. január 1-jétől növelt összegű
járulék fizetésére vállalt kötelezettséget.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe
venni azt az időt is, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezet tagja
1982. december 31-ig növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett,
ha ezt követően mezőgazdasági szövetkezeti tagként legalább egy teljes
naptári év szolgálati időt szerzett.
(4) Szolgálati időként kell figyelembe
venni a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagságnak azt a tartamát, amely
alatt a szakszövetkezet tagja növelt összegű szakszövetkezeti járulékot
fizetett.
(5) Nem lehet szolgálati időként
figyelembe venni a szakszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely
alatt
a)
a tag öregségi vagy munkaképtelenségi
járadékban részesült, vagy
b)
a tagot 1975. július 1-je előtt a
kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás alól mentesítették.
R. 43. § (1) Szolgálati időként kell
figyelembe venni
a)
azt az időt, amely alatt a mezőgazdasági
szövetkezeti tag 1982. december 31-ét követően társadalombiztosítási
járulékot fizetett, vagy
b)
a foglalkoztatási kötelezettség
szünetelésének idejét, ha a mezőgazdasági szövetkezet és a tag írásbeli
megállapodása szerint a szünetelésre a tag közeli hozzátartozójának
otthoni ápolása, gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése
céljából került sor, és a tag erre az időre a nyugdíjjárulékot
megfizette, szolgálati idő legfeljebb azonban 1992. december 31-ig
vehető figyelembe.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában
említett időtartam naptári napjait a tag átlagkeresetének kiszámításánál
figyelmen kívül kell hagyni, ha a foglalkoztatási kötelezettség
szünetelésének időtartamára munkanap-jóváírás nem történt.
R. 44. § (1) Szolgálati időként kell
figyelembe venni a közös gazdaságban családtagként végzett munkával
eltöltött azokat a naptári éveket is, amelyeket a mezőgazdasági
szövetkezet tagjának az 1975. július 1-je előtt előterjesztett kérelme
alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási
igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismert el.
(2) A mezőgazdasági szövetkezet tagjának
a közös munkában munka-megállapodás nélkül részt vevő családtagjánál
szolgálati időként a biztosításban töltött napokat lehet figyelembe
venni.
R. 45. § (1) A szakszövetkezeti tag
szolgálati idejének a számításánál alapul szolgáló munkanapok
figyelembevételére a 42. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a naptári évnek azt a részét, amely alatt a tag egyéb
jogviszony alapján is biztosított volt, vagy társadalombiztosítási
járulékot fizetett, illetőleg utána társadalombiztosítási járulékot
fizettek, nem szakszövetkezeti tagság alapján szerzett szolgálati
időként kell számításba venni.
(2) Szolgálati időnek számít a
szakszövetkezeti tagságnak az az ideje, amelyre a tag a havi 1200 forint
társadalombiztosítási járulék és a havi 200 forint szakszövetkezeti
járulék közötti különbözetet megfizette.
R. 46. § (1) Szakszövetkezet vagy
jogelődje tagjaként 1971. január 1-je előtt eltöltött azok a naptári
évek számítanak szolgálati időnek, amelyeket a tag 1973. december 31-ig
előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes
társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismerte
el.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe
venni a volt szakszövetkezeti tag tagsági idejéből azt az időszakot,
amelyet a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 14. §-ában foglaltak szerint
elismertek.
R. 47. § (1) A mezőgazdasági
szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő betegségi, illetőleg
szülési segélyezés időtartamát szolgálati idő szempontjából úgy kell
tekinteni, mintha ezalatt a tagsági viszony fennállott volna.
(2) A mezőgazdasági szövetkezeti tagok
szolgálati idejének a számítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően
alkalmazni kell arra a tagra is, aki mezőgazdasági szövetkezetben
javító-nevelő munkát végzett.
R. 48. § Szolgálati időként kell
figyelembe venni a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, illetőleg az
egyéni gazdálkodóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag, az
egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járulékot fizetett.
R. 49. § (1) Szolgálati időként kell
figyelembe venni az egyházi személynek, illetőleg a szerzetesrendi
tagnak e minőségben, valamint a diakonissza nővérek és a Szociális
Misszió Társulat nővéreinek ilyen minőségben munkában eltöltött idejét.
(2) Az egyházi személyként és a
szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati időt az egyházi szervek által
kiállított igazolás alapján lehet figyelembe venni.
R. 50. § A nemzetközi szervhez tagként
vagy munkatársként kiküldött személynek ebben a minőségben eltöltött
idejét szolgálati időként kell figyelembe venni.
R. 51. § (1) A szolgálati idő
számításánál figyelembe kell venni a magyar állampolgár 1967. december
31-e előtti időben fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát, ha
a)
a munkavállalást az erre feljogosított
szerv engedélyezte;
b)
a munkavállalásra államközi egyezmény,
illetőleg magyar külkereskedelmi szervek által kötött egyezmény
végrehajtásaként került sor, és
c)
az állampolgár külföldi munkavállalását
megelőzően Magyarországon munkaviszonyban állott.
(2) Az 1967. december 31-e után
fennállott külföldi munkavállalás tartamát szolgálati időként akkor
lehet figyelembe venni, ha a magyar állampolgár
a)
a munkavállalásra 1989. október 25-e
előtt az erre feljogosított szervtől engedélyt kapott, és
b)
az előírt nyugdíjjárulékot
(társadalombiztosítási járulékot) megfizette.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell arra a magyar állampolgárra is, aki
külföldön - a közép- és felsőfokú oktatás keretében folytatott
tanulmányokat kivéve - olyan tevékenységet folytatott, amelyre
a)
államközi egyezmény alapján külföldi
alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből,
b)
külföldi szervnél - magánkezdeményezésre
- pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült.
(4) Ha a magyar állampolgár 1992.
február 29-ét követően vállal külföldön munkát, illetőleg lesz
ösztöndíjas, szolgálati időt megállapodás alapján szerezhet.
(5) Az előadóművész 1975. június 30-a
után fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát szolgálati időként
kell figyelembe venni akkor, ha
a)
a munkavállalásra 1989. október 25-e
előtt az erre feljogosított szerv engedélye alapján vagy magyar
impresszáló szerv közreműködésével került sor,
b)
a munkavállalás tartama egyhuzamban
harminc napnál hosszabb, és
c)
az előírt nyugdíjjárulékot
(társadalombiztosítási járulékot) megfizette.
(6) A (2)-(4) bekezdések szerint kell
szolgálati időnek számításba venni az olyan országban fennállott
munkavállalás idejét, amely a Magyarországgal kötött szociálpolitikai
egyezmény alapján szolgálati időként nem vehető figyelembe.
R. 52. § (1) Szolgálati időként kell
figyelembe venni:
a)
a magángyakorlatot folytató és az 1954.
május 1-je előtt ügyvédi munkaközösségben működő ügyvédnek kamarai
tagként eltöltött azt az idejét, amelyre nyugdíjjárulékot fizetett;
b)
az ügyvédi munkaközösség tagjaként 1954.
április 30-a és 1983. december 31-e között eltöltött időt;
c)
az 1983. december 31-e után ügyvédi
munkaközösség tagjaként eltöltött azt az időt, amelyre a tag
társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(2) Szolgálati időként nem lehet
figyelembe venni az ügyvédi munkaközösségi tagság 1984. január 1-je
előtti harminc napot meghaladó azt a tartamát, amely alatt az ügyvéd
neki felróható okból működést nem fejtett ki.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe
venni a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként eltöltött időnek azt a
tartamát, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(4) Szolgálati időként kell figyelembe
venni az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december
31-e után, továbbá az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda,
valamint a szabadalmi ügyvivői társaság tagjaként eltöltött időnek azt a
tartamát, amelyre a járulékot megfizették.
(5) Szolgálati időként kell figyelembe
venni a közjegyzőként 1991. december 31-ét követően eltöltött időszaknak
azt a tartamát, amelyre a közjegyző társadalombiztosítási járulékot
fizetett.
(6) Szolgálati időként kell figyelembe
venni az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően
eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre az önálló bírósági végrehajtó
társadalombiztosítási járulékot fizetett.
R. 53. § A külföldi felsőfokú oktatási
intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időt a Tny. 41. § (5)
bekezdésben említett elismerés, illetőleg beszámítás igazolása nélkül is
figyelembe kell venni, ha a hallgató
a)
magyar ösztöndíjasként, vagy
b)
az illetékes magyar hatóság engedélyével
államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet
által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre -
pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és
így végezte tanulmányait.
Tny. 38. § (1) Szolgálati időként
kell továbbá figyelembe venni
a)
a Tbj.-ben meghatározott, nyugellátás
szerzése céljából megállapodást kötött személy esetében azt az
időszakot, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
b)
az egyházi szervek által kiállított
igazolás alapján az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyként és
szerzetesrendi tagként ilyen minőségben eltöltött, az 1997. december
31-ét követően pedig azt az időtartamot, amelyre az előírt
nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot az egyházi szervek megfizették,
c)
a gyermeknevelési támogatás, az ápolási
díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát,
amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
d)
a katonai (polgári) szolgálatban
eltöltött időt,
e)
a táppénz (betegszabadság) - ide nem
értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás
alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a
terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a
gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának
időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási
díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt
nyugdíjjárulékot megfizették,
f)
a munkanélküli-járadék, a nyugdíj előtti
munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló
juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot
megfizették,
g)
azt az időt, amely az 1997. december
31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősült.
(2) Szolgálati időként nem lehet
figyelembe venni
a)
az egyéni vállalkozó biztosítási
kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre
vonatkozóan az egyéni vállalkozónak nyugdíjbiztosítási járulék vagy
nyugdíjjárulék tartozása van,
b)
a társas vállalkozás tagja esetében az
adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség
alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan a
társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után
nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van,
c)
az egyéni vállalkozó vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja, segítő
családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási idejének azt az
időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetőleg a
jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozásnak e segítő
családtag után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása
van.
A tartozás utólag történő - a nyugdíj
megállapítása utáni - megfizetése esetén az így meghosszabbodott
szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári
hónap első napjától lehet figyelembe venni. Az a)-c) pontokban
említett biztosítottak szolgálati idejének figyelembevételénél a
nyugdíjbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék megfizetése tényének
megállapítása, bizonyítása, illetőleg vélelmezése tekintetében a 37. §
(3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
A tartozás összegét és azt az
időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, az illetékes állami
adóhatóság igazolja, ennek hiányában a társas vállalkozás, illetőleg az
egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata az irányadó. Amennyiben az
állami adóhatóság vagy a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni
vállalkozó nem közli azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik,
akkor szolgálati időként a biztosítási jogviszony időtartamából annyi
naptári nap nem vehető figyelembe, ahányszor a tartozás megfelel a
nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző hónapban érvényes
minimálbér harmincad része után számított nyugdíjbiztosítási és
nyugdíjjárulék összegének. Ha az igény elbírálása után megállapításra
kerül, hogy a társas vállalkozás vagy az egyéni vállalkozó igazolása,
nyilatkozata nem felelt meg a tényeknek és ez által a nyugdíj magasabb
mértékben (összegben) került megállapításra, akkor a 84-86. §-ok
rendelkezései alapján az érintett köteles a jogalap nélkül megállapított
és folyósított ellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére.
Arányosan elismerhető szolgálati idő
Tny. 39. § Ha a biztosítottnak a Tbj.
5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése
szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide
nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg
az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben
foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete,
jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb,
akkor a 12. § (1)-(3) bekezdésének, a 20. §-ának, a 29. § (1) és (4)
bekezdésének, valamint a 34. § (2) és (4) bekezdésének alkalmazása során
- az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében - a biztosítási
időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe.
Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a
nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori
érvényes minimálbér arányával.
Tny. 40. § Szolgálati időként kell
figyelembe venni azt az időt is, amely a munkaviszony (közalkalmazotti,
köztisztviselői jogviszony) jogellenes megszűnésétől annak
helyreállításáig, vagy az utóbbi mellőzése esetén a jogviszony
jogellenes megszüntetésének jogerős megállapításáig telt el.
R. 54. § 1996. december 31-ét követően
és 1997. december 13-át megelőzően szolgálati időnek számít a szerzői
jogvédelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadóművészi
tevékenység ideje, ha a mű, illetőleg az előadás felhasználására
szerződést kötöttek, és ennek alapján a szerző, előadóművész díjazásban
részesül, kivéve, ha a díjazás
a)
nyilvánosságra hozott irodalmi,
kulturális, tudományos és ismeretterjesztő mű, műfordítás,
b)
nyilvánosan tartott ismeretterjesztő,
kulturális vagy tudományos előadás - ha a díj kifizetője költségvetési
szerv vagy intézmény irodalmi, kulturális vagy tudományos tevékenységet
végző egyesület, közalapítvány, közhasznú társaság, amelynek fő
tevékenysége a fent említett szerzői jogi védelem alá tartozó művek és
előadások felhasználása,
c)
irodalmi mű, színmű, zenés színmű,
táncjáték vagy némajáték, zenemű szöveggel vagy anélkül,
d)
rádió- vagy televíziójáték, filmalkotás,
e)
képzőművészeti alkotás vagy azok terve,
valamint az alkotás restaurálása (festészet, szobrászat, érmészet,
képgrafika, alkalmazott grafika, könyvművészet, videoművészet,
multimédia, látványtervezés, intermédia és művészeti kommunikáció),
f)
iparművészeti alkotás vagy azok terve,
valamint az alkotás restaurálása (belsőépítészet és bútortervezés,
textilművészet, öltözködéskultúra, bőrművészet, kerámia,
porcelánművészet, üvegművészet, ötvösség, fémművesség, színházi és film
kosztüm- és díszlettervezés, látványtervezés, ipari formatervezés,
papírművészet, animáció, rajzfilm, alkalmazott grafika),
g)
fotóművészeti alkotás
megjelenéséből vagy előadásából
származik.
R. 55. § (1) Az 54. §-ban említett
szolgálati idő szempontjából elismerhető tevékenységnek tekinthető a
szerzői jogról szóló jogszabályok szerint szerzői jogi védelem alá
tartozó művek közül az 54. § a), c), d), e), f), g) pontjaiban
nem említett művek [így különösen a számítógépi programalkotások és a
hozzájuk tartozó dokumentációk (szoftver), építészeti alkotások,
épületegyüttesek, illetőleg városépítészeti együttesek tervei]
létrehozása, valamint az 54. § b) pontjában és e § (4)
bekezdésében meghatározott kivételek közé nem tartozó előadások
megtartása.
(2) Az 54. § alkalmazásánál
a)
a szerzői jogi védelem alá eső személyes
alkotótevékenység esetében az 1996. december 31-e utáni időpontban
kötött felhasználási szerződés alapján kifizetett, nyugdíjjárulék-alapot
képező cím minden 3300 forintja után - a töredék maradványösszeg
figyelmen kívül hagyásával - egy naptári napot, de naptári évenként -
függetlenül a felhasználási szerződések számától - legfeljebb 365 napot,
b)
az 54. § b) pontja szerinti az
(1) bekezdés hatálya alá eső előadások esetében - ha az előadás
megtartására 1996. december 31-e utáni időpontban kötöttek szerződést -
előadásonként egy napot, de naptári évenként legfeljebb 365 napot
kell szolgálati időként figyelembe
venni.
(3) Az 54. § a) pontjában
meghatározott mű akkor tekintendő nyilvánosságra hozottnak, ha
a)
felhasználására a szerzői jogról szóló
1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 26-28. és 30. §-a,
valamint a végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet 21. §-a
alapján felhasználási szerződést kötöttek, és
b)
a mű bármilyen hordozón rögzített
példánya a felhasználónál rendelkezésre áll, és a Szerzői Jogvédő
Hivatalnál történt nyilvántartásba vétellel vagy más módon bizonyítható,
hogy a mű a felhasználás megkezdésekor már létezett, valamint
c)
a mű felhasználási szerződés szerinti
rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján a művet
legalább 500 példányban kiadták, vagy legalább 10 példányban
közkönyvtárban a mű bárki számára hozzáférhetővé vált.
(4) Az előadás akkor tekintendő
nyilvánosan tartottnak, ha
a)
az előadás megtartására és/vagy az Szjt.
49. § (1)-(2) bekezdés szerinti, az előadás megtartását követő további
felhasználására az Szjt. 26-28. § megfelelő alkalmazásával az 54. §
b) pontjában felsorolt szervezetekkel írásban felhasználási
szerződést kötöttek, és
b)
az előadás szerződés szerinti rendes
felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján az előadás bárki
számára hozzáférhetővé vált.
R. 55/A. § (1) A Tny. 38. § (2)
bekezdésének alkalmazásánál az állami adóhatóság által közölt
nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék tartozást kell figyelembe venni. A
nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék után felszámított késedelmi
pótlék, a bírságok, az egyéb tartozások, továbbá az elévült, illetőleg a
behajthatatlanság miatt törölt járuléktartozások a szolgálati idő
számítása szempontjából nem minősülnek tartozásnak.
(2) Amennyiben a nyugdíjbiztosítási
járulék, nyugdíjjárulék tartozás összegének a Tny. 38. § (2) bekezdése
szerinti közlésére nem került sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
a nyugellátási igény elbírálásakor rendelkezésre álló adatok alapján
állapítja meg a szolgálati idő tartamát. A Tny. 38. §-a (2) bekezdésének
a)-c) pontjában meghatározott személyek nyugellátásának
megállapításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti az
illetékes állami adóhatóságot. Ha az illetékes állami adóhatóság a
járulékbevallást követően nyugdíjbiztosítási, nyugdíjjárulék tartozást
állapít meg, a tartozás behajtása iránt közvetlenül intézkedik azzal,
hogy a tartozás megtérüléséről vagy törléséről értesíti az illetékes
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.
(3) Az állami adóhatóságtól átvett
járulék-folyószámla nyilvántartás rendelkezésre álló adatai alapján a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek kizárólag a szolgálati idő
tartamáról, a nyugdíjalapot képező nyugdíjjárulék-köteles keresetről
(jövedelemről) és az átlagszámítási időszakon belüli osztószámként
figyelembe vehető, illetőleg az osztószámot csökkentő napokról
teljesítenek adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatás nem terjed ki a
bevallott és a befizetett járulékok egyeztetésére, az esetleges
tartozások vizsgálatára, illetőleg az állami adóhatóság által közölt
egyenleg, tartozás felülvizsgálatára.
R. 56. § (1) Az arányos szolgálati időt
(Tny. 39. §) a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap kiállítására
és vezetésére kötelezett számítja ki. A szolgálati időt az adott naptári
évre (évben) - a biztosítási jogviszony időtartamára - úgy kell
kiszámítani, hogy
a)
meg kell állapítani az említett időszak
alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetet (jövedelmet) és az erre az
időszakra - a (2) bekezdés szerint - számított minimálbér összegét,
b)
ha az adott naptári időszakban
ténylegesen elért nyugdíjjárulék-köteles kereset kevesebb, mint az
ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a
nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) összegét el kell osztani az
a) pont szerint megállapított minimálbér összegével, majd
c)
az így kapott hányadost meg kell
szorozni az adott időszak naptári napjainak számával. Ha az eredmény nem
egész szám, azt egész számra fel kell kerekíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett
időszakok teljes tartamára figyelembe vehető minimálbér számításánál -
ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap (hónapok) teljes időtartama
alatt fennállt - naptári hónaponként a mindenkor érvényes minimálbér
havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári
hónapon át áll fenn, egy naptári napra a mindenkor érvényes minimálbér
harmincad részét kell figyelembe venni. Az adott időszakra vonatkozó
minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak
a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a
biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete (jövedelme).
R. 57. § Azoknál a dolgozóknál, akik
munkaviszonyuk keretében az üzem működése vagy foglalkozásuk jellege
folytán a naptári hétnek csak egyes napjain végeznek munkát, a
biztosításban töltött időből a tényleges munkavégzés napjait lehet csak
szolgálati időként számításba venni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik
azokra, akiknek a heti munkaideje a munkakörükre irányadó teljes heti
munkaidőnek legalább a felét eléri, és a kereset (jövedelem) összege a
minimális bér összegét meghaladja.
R. 58. § (1) Szolgálati időként kell
figyelembe venni azt az időt, amely a munkaviszony jogellenes
megszüntetésétől annak helyreállításáig, vagy utóbbi mellőzése esetén a
munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapításáig telt el.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell a szövetkezeti tagsági viszony jogellenes
megszüntetése esetén is. Arra az időre, amely alatt a mezőgazdasági
szövetkezeti tag tagsági viszonyának a jogellenes megszüntetése miatt
munkát nem végezhetett, annyi munkaegységet, illetőleg munkanapot kell
naptári évenként figyelembe venni, amennyit ezalatt az idő alatt a vele
azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó tagok a szövetkezetben átlagosan
teljesítettek.
R. 59. § Az 56-58. §-okban foglaltakat
az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati időre is alkalmazni
kell.
R. 59/A. § A szolgálati időnek azt a
tartamát, amely alapján nyugellátást (baleseti rokkantsági nyugdíjat)
állapítottak meg, csak akkor lehet figyelembe venni, ha a már
megállapított nyugellátásra való jogosultság megszűnt.
Szolgálati idő a felsőfokú
tanulmányok idejére
Tny. 41. § (1) Szolgálati időként
kell figyelembe venni,
a)
az öregségi nyugdíjra jogosultság
szempontjából az 1998. január 1-je előtt,
b)
a rokkantsági nyugdíjra jogosultság
szempontjából az időpontra tekintet nélkül
a felsőfokú oktatási intézmény
nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban a képesítés
megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok
idejét.
(2) A felsőfokú oktatási intézmény
nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak
(tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első
napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít
szolgálati időnek.
(3) Szolgálati időként kell
figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti
tanulmányi szünet idejét is.
(4) Több képesítés megszerzésére
irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés
megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.
(5) A külföldi felsőfokú oktatási
intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati
időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint
kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi
bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság
szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a
hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott
tanulmányi időbe beszámították.
Szolgálati időnek nem minősülő idők
Tny. 42. § (1) Szolgálati időként nem
lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés
alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául
szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt.
(2) A szolgálati idő számításánál nem
lehet figyelembe venni az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés
tartamát. E rendelkezéstől eltérően szolgálati időként kell figyelembe
venni
a)
az előzetes letartóztatás idejét, ha a
letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a
büntetőeljárást megszüntették,
b)
a szabadságvesztés idejét, ha az
elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette.
A szolgálati idő igazolása
Tny. 43. § (1) A szolgálati időt
naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy
évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba
venni.
(2) A szolgálati időt a
társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján kell számításba
venni. A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem
igazolt szolgálati időket - ha jogszabály másként nem rendelkezik -
abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő
a)
a foglalkoztató által kiállított egykorú
eredeti okirattal (igazolással), vagy
b)
a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai
alapján kiállított igazolással, vagy
c)
egyéb hitelt érdemlő módon
bizonyítja.
(3) Ha a társadalombiztosítási
szervek nyilvántartásában szereplő adatok és a (2) bekezdés a)-c)
pontjai szerinti bizonyítékok eltérnek egymástól, a számításba vehető
szolgálati időt az adott bizonyítékok egyenkénti és összességükben
történő értékelésével kell megállapítani.
Tny. 43/A. § (1) A 43. § (1) bekezdés
szerint számított szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében
kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben
meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt
többletmunkavégzésnek - a munkáltató által munkaórában igazolt - 2004.
május 1-jét követő, - napi 8 óra alapulvételével átszámított -
időtartamát.
(2) Az (1) bekezdés és a 43. § (1)
bekezdés szerint külön-külön számított szolgálati idő együttes
időtartamát a 12., 20., 29. és 34. §-ok alkalmazásánál kell figyelembe
venni.
(3) A kiegészítő szolgálati időre
vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
|