V. Fejezet
A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS
22. §
A fogyatékossági támogatás a súlyosan
fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi
rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a
súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi
segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő
társadalmi hátrányok mérsékléséhez.
A jogosulti kör meghatározása
23. §
(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18.
életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének
időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, bevándorlási vagy
letelepedési engedéllyel rendelkező személy, valamint a magyar hatóság
által menekültként elismert személy jogosult, akinek
a)
segédeszközzel vagy műtéti úton nem
korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként
minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló
életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
b)
hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a
beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes,
feltéve, hogy
ba)
halláskárosodása 25. életévének
betöltését megelőzően következett be, vagy
bb)
halláskárosodása mellett a hangzó beszéd
érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
c)
értelmi akadályozottsága genetikai,
illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá
tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt
középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
d)
állapota a személyiség egészét érintő
fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak
vagy középsúlyosnak minősíthető,
e)
a mozgásrendszer károsodása, illetőleg
funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott
segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön
jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel
eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),
f)
az a)-e) pontban meghatározott
súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van
(halmozottan fogyatékos),
g)
hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a
beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és
az a), c)-e) pontok valamelyikében megjelölt egyéb
fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
és állapota tartósan vagy véglegesen
fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó
segítségére szorul.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott
támogatásra jogosult
a)
a munkavállalók Közösségen belüli szabad
mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti
kör,
b)
a szociális biztonsági rendszereknek a
Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és
családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi
rendelet jogosulti körébe tartozó, az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos
jogállást élvező állam állampolgára,
amennyiben az ellátás igénylésének
időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az e
törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.
(3) Fogyatékossági támogatásra nem
jogosult az a súlyosan fogyatékos személy, aki
a)
vakok személyi járadékában,
b)
magasabb összegű családi pótlékban
részesül.
(4) Megszűnik a fogyatékossági
támogatásra való jogosultság, ha
a)
a súlyosan fogyatékos állapot nem áll
fenn;
b)
a fogyatékos személy a felülvizsgálaton
nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja;
c)
(5) Ha a jogosult három hónapot
meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes, vagy nemzetközi szerződés alapján azonos
jogállást élvező állam területére távozik, az ellátás részére a
szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó
munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő
alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra
figyelemmel, külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül
továbbfolyósításra. Amennyiben a jogosult az előbbi körbe nem tartozó
államba távozik három hónapot meghaladó időtartamra, távolléte alatt az
ellátás szünetel.
A fogyatékossági támogatás mértéke
23/A. §
(1) A fogyatékossági támogatás havi
összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a)
65%-a a 23. § (1) bekezdésének a)-e)
pontja szerinti esetekben, kivéve az e § b) pontjában
megjelölt eseteket,
b)
80%-a,
ba)
a 23. § (1) bekezdésének f) és
g) pontja szerinti esetben,
bb)
a 23. § (1) bekezdésének a), c)-e)
pontjában foglalt esetekben, feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos
személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.
(2) Ha a vakok személyi járadékában
részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra tart
igényt, őt a fogyatékossági támogatás a vakok személyi járadékának
megszüntetését követően
a)
az (1) bekezdés a) pontja
szerinti összegben illeti meg, ha önkiszolgálási képességének
vizsgálatát nem kéri;
b)
az (1) bekezdés b) pontja
szerinti összegben illeti meg, ha önkiszolgálási képességének hiányát
megállapítják.
Hatásköri, eljárási szabályok
23/B. §
(1) A fogyatékossági támogatás
megállapítására irányuló eljárás igénybejelentésre indul. A
fogyatékossági támogatás megállapítása első fokon a Magyar
Államkincstárnak az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint
illetékes Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság), a
fővárosban a Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatósága (a
továbbiakban: Pest Megyei Igazgatóság) hatáskörébe tartozik. Az
Igazgatóság határozata ellen benyújtott fellebbezést az Magyar
Államkincstár bírálja el.
(2) A 23. § (2) bekezdésében
meghatározott személy vonatkozásában a fogyatékossági támogatás
megállapítása első fokon a Pest Megyei Igazgatóság hatáskörébe tartozik.
A Pest Megyei Igazgatóság határozata ellen benyújtott fellebbezést a
Magyar Államkincstár bírálja el.
(3) Ha a támogatás a tartózkodási hely
szerint került megállapításra, az Igazgatóság a határozat egy példányát
tájékoztatásul megküldi a lakóhely szerinti illetékes Igazgatóságnak.
(4) Ha a fogyatékossági támogatásra
irányuló igényt azért utasították el, mert az igénylő nem súlyosan
fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven
belül előterjesztett újabb igénybejelentésre a bizonyítási eljárást csak
abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő
állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a
jogszabályváltozás esetét kivéve - az igényt el kell utasítani.
23/C. §
(1) A súlyosan fogyatékos állapot
megállapítását az Országos Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: OOSZI)
illetékes szakértő bizottsága végzi.
(2) A súlyosan fogyatékos állapot
fennállását - ha a szakvélemény eltérően nem rendelkezik - öt évenként
az OOSZI felülvizsgálja.
23/D. §
(1) A fogyatékossági támogatásra való
jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására az
e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A fogyatékossági támogatásra
vonatkozó államigazgatási ügyben az érdemi határozatot az igény
benyújtásától számított hatvan napon belül kell meghozni. Az OOSZI a
szakvéleményét a megkereséstől számított negyven napon belül köteles
előterjeszteni.
(3) A fogyatékossági támogatásban
részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő
lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles
értesíteni az Igazgatóságot.
(4) Ha a támogatásra vonatkozó igényt
jogerősen megállapítják, az ellátás az igény benyújtásától esedékes.
(5) A fogyatékossági támogatás iránti
igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és
költségmentes.
A fogyatékossági támogatás folyósítása,
finanszírozása, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése
23/E. §
(1) A fogyatékossági támogatást az
Igazgatóság folyósítja.
(2) A bentlakásos intézményben lakó
súlyosan fogyatékos cselekvőképtelen személy ellátását az intézmény
vezetőjének kell folyósítani. Az intézmény vezetője a jogosult személy
fogyatékossági támogatását az intézmény költségvetésétől elkülönítetten
kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást.
(3) A fogyatékossági támogatás teljes
fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
(4) Jogalap nélkül veszi igénybe a
fogyatékossági támogatást az a személy, aki
a)
arra nem jogosult, vagy
b)
kevesebb összegre jogosult, mint amelyet
számára folyósítottak.
(5) Az, aki a fogyatékossági támogatást
jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a
felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott idő
elteltével a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatást attól
lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve,
hogy az ellátás megszűnésétől számított kevesebb mint három év telt el.
(7) Ha a fogyatékossági támogatást
jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali
vagy egyösszegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és
szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló
hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene,
részére az Igazgatóság legfeljebb tizenkét hónapi halasztást
engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül
részletekben fizesse meg.
A nyilvántartásra, adatvédelemre
vonatkozó rendelkezések
23/F. §
(1) Az Igazgatóság a fogyatékossági
támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása
céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a)
a jogosult természetes személyazonosító
adatait;
b)
a jogosult állampolgárságát, illetőleg
bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását;
c)
a jogosult belföldi lakó és/vagy
tartózkodási helyét;
d)
a jogosultsági feltételekre és az
azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;
e)
a fogyatékossági támogatás
megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;
f)
a felülvizsgálat időpontját,
g)
a jogosult Társadalombiztosítási
Azonosító Jelét (TAJ szám).
(2) Az Igazgatóság a nyilvántartásból
adatot törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek - a felhasználás
céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban
meghatározott módon szolgáltathat.
(3) A nyilvántartásból a fogyatékossági
támogatásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével
törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.
(4) Az e törvény felhatalmazása alapján
nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat
személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják,
illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak. Az e
törvény alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére
egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az
egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.
|