XII. fejezet

Alapvető jogok és kötelességek

54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

BH1998. 372. A méhmagzat gondnoka útján sem indíthat pert anyjának a terhessége megszakítására irányuló jognyilatkozata érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapítása iránt. A bíróságnak az ilyen igényt tartalmazó keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania, illetőleg - az eljárás későbbi szakaszában - a pert meg kell szüntetnie [Alkotmány 54. § (1) bek., 56. §, Ptk. 8-10. §-ai, 1992. évi LXXIX. tv., Pp. 48. §, 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 64/1991. (XII. 17.) AB hat.].

55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

(2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.

(3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.

56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.

57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.

(2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

(3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.

(4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény.

(5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.

BH2004. 140. Az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében szabályozott jogorvoslathoz való jog nem teremt közvetlen, jogi lehetőséget a határozatok elleni jogorvoslat benyújtására - A jogorvoslati jogról történő téves tájékoztatás, vagy a tájékoztatás elmulasztása nem sért személyiségi jogot [Alkotmány 57. § (5) bekezdés, 1957. évi IV. tv. 65. § (2) bekezdés, Ptk. 78. § (1) és 84. § (1) bekezdés].

BH2004. 73. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa azzal, hogy a Regisztrációs Szabályzatában az ügyek meghatározott körére az általa létrehozott - esetinek nevezett, de valójában állandó választottbíróságként működő - választottbíróság kizárólagos hatáskörét kötötte ki, a domain regisztrációt kérőket a törvény által felállított állami bírósághoz való fordulás alkotmányos jogának gyakorlásában akadályozta meg; a felek tehát e választottbíróság eljárását jogszerűen nem köthették ki; a választottbírósági szerződés emiatt semmis, a bíróságnak ezért az érvénytelen választottbírósági szerződés alapján hozott választottbírósági ítéletet érvényteleníteni kellett [1994. évi LXXI. tv. 2. § (1) és (2) bek., 5. § (3) és (4) bek., 6. §, 55. § (1) bek. b) és e) pont, (2) bek. a) és b) pont, 1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 8. § (1) és (2) bek. 57. § (1) bek., Ptk. 200. § (2) bek.].

BH2003. 127. I. Választottbíróságnak az a döntése, hogy a fél által megjelölt bizonyítási indítványnak helyt ad-e vagy sem, nem tartozik az ügy előterjeszthetőségének fogalmi körébe. Annak elbírálása, hogy a fél által kért bizonyítás szükséges-e, az érdemi döntés körébe tartozik [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (1) bek., 1994. évi LXXI. tv. (Vbtv.) 3. § (1) bek. b) pont, 11. §, 18. § (1) bek., 20. § (1) bek., 27. §, 29. §, 34. § (1) és (4) bek., 35. § (1) bek., Választottbíróság eljárási szabályzata 17. § (2) bek., 19. §, 31. §, 35. § (1) és (4) bek., 39. § (1) bek., 55. § (1) bek. c) és d) pont, 57. §].

BH2003. 127. IV. A választottbírósági ítélet közrendbe ütközése vizsgálatánál irányadó szempontok [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (1) bek., 1994. évi LXXI. tv. (Vbtv.) 55. § (2) bek. b) pont, Választottbíróság eljárási szabályzata 1. § (4) bek.].

EBH2002. 772. I. A választottbíróság eljárásának kikötésével a felek az államilag szervezett rendes bíróság eljárását a választottbírósági törvényben meghatározott körre korlátozzák. A választottbíráskodásról szóló törvényben foglalt szabályok megtartása esetén az állami bíróságok nem avatkozhatnak be a jogvita választottbíróság által történt elbírálásába [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (1) bek., 1994. évi LXXI. tv. (Vbtv.) 11-17. §-ai, 55. § (2) bek. d) pont].

EBH2002. 772. II. A választottbíróságok nem tartoznak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. (Bszi.) hatálya alá. Ebből következően a Legfelsőbb Bíróságnak a jogegység biztosításával kapcsolatos feladata a választottbíróságokkal szemben nem érvényesíthető [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (1) bek., 1997. évi LXVI. tv. (Bszi.) 27. § (1) bek.].

EBH2002. 727. Ha az általános eljárásjogi szabályokhoz képest alkalmazandó speciális szabályok a perindításra jogosultak körét korlátozzák, e szabályokat kell alkalmazni [1996. évi XXI. tv. 12. §, 1952. évi III. tv. 327. § (1) bek., Alkotmány 57. § (5) bek.)

BH2002. 500. A felszámolási eljárásban kifogás előterjesztésére jogosultak köre [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (5) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. 52. § (1) bek., 54. § (1) bek. b) és d) pont].

EBH2001. 537. Az akkreditív absztrakt jellegéből, abból, hogy az akkreditív alapján teljesítendő fizetésnél a megbízó és a bank közötti, illetve a megbízó és a vele szerződő fél közötti alapügylet nem vizsgálható és az alapjogviszonyból eredő kifogások nem hozhatók fel az következik: a benyújtott okmányoknak az akkreditív előírásain túlmenő tartalmi valósága nem vizsgálható, csak az, hogy az okmányok megfelelnek-e az akkreditívben előírt kikötéseknek. Az okmányok esetleges hamissága a bank fizetési kötelezettségét nem befolyásolja. A bank csak az esetben mentesülhet a fizetési kötelezettség alól, ha bizonyítható, hogy a hamisítást maga a kedvezményezett végezte, vagy abban részt vett [Ptk. 4. § (1) bek., 6. §, 199. §, 205. § (4) bek., 236. § (3) bek., 242. § (1) bek., 277. § (2) bek., 312. § (2) bek., 313. §, 315. §, 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezés 14. § (5) bek., párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által kiadott Okmányos Meghitelezésre Vonatkozó Egységes Szabályok és Szokványok (Szokványok) 2. Cikk, 3. Cikk a) pont, 10. Cikk, 13. Cikk a) és b) pont, 14. Cikk b) és c) pont, 21. Cikk, 1979. évi 13. tvr. 25. § j) pont, 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 82. § (4) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 205. §, Be. 3. §, 1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. §].

BH1997. 489. Az alkotmánynak a független és pártatlan birósági eljárást mindenki számára lehetővé tevő alapjoga a választott bírósági eljárásra is irányadó. A választott bírósági ítélet közrendbe ütközésének elbírálási szempontjai [1949. évi XX. tv. 45. § (2) bek., 57. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 45. § (1) bek., 1994. évi LXXI. tv. 11-13. §-ai, 16-18. §-ai, 55. § (2) bek. b), c) és e) pontjai].

58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.

(2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.

(3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

(2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

BH2002. 178. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságának zárt ülésén meghallgatott személy tényállításának valóságáért helytállni tartozik a bizottság tagja, ha az elhangzottakat - anélkül, hogy ez joga vagy kötelezettsége volna - a sajtó útján nyilvánosságra hozza [Alkotmány 59. §, 61. § (1) bek., Ptk. 75. § (1) bek., 78. § (2) bek., 84. § (1) bek., 355. § (4) bek., 1990. évi LV. tv. 4. §, 1976. évi 8. tvr., 1993. évi XXXI. tvr., Pp. 163. § (3) bek., 206. § (3) bek., PK 14. sz.].

EBH2000. 323. Állami vagy helyi önkormányzati feladatokat ellátó szervek ügyintézőinek nevét és feladatkörét meghaladóan az érintett természetes személyekkel kapcsolatba hozható minden egyéb adat személyes adatnak minősül és ezért nyilvánosságra hozatalukhoz az érintett hozzájárulása szükséges. A személyes adatot önmagában nem teszi közérdekű adattá az a körülmény, hogy az érintett személy a közélet szereplőjévé vált [Alkotmány 59. § (1) bek., 1992. évi LXIII. tv. 3. § (3) bek., 19. § (1), (2) bek.].

60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.

(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.

(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

BH2001. 479. II. A szülők világnézete, az általuk gyakorolt vallás tanai, hitelvei nem tartoznak a gyermekelhelyezési perre, azok a jogvita elbírálása során nem vonhatóak a bírói mérlegelés körébe [Alkotmány 60. §, 67. § (2) bek., 1990. évi IV. tv. 8. § (2) bek.].

BH1998. 132. II. A világnézet különbözősége a gyermek elhelyezésénél egyik szülő javára vagy terhére sem értékelhető [Alkotmány 60. §, 67. § (2) bek., 70/A. §, az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke, 7. sz. kiegészítő jegyzőkönyvének 5. cikke].

BH1994. 300. I. A bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetőeljárásban nem esik a tényállítás fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem alkalmas sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására [Alkotmány 60. § (1) bek., 61. § (1) bek., Btk. 179. §, 180. §].

61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.

(3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

BH2002. 178. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságának zárt ülésén meghallgatott személy tényállításának valóságáért helytállni tartozik a bizottság tagja, ha az elhangzottakat - anélkül, hogy ez joga vagy kötelezettsége volna - a sajtó útján nyilvánosságra hozza [Alkotmány 59. §, 61. § (1) bek., Ptk. 75. § (1) bek., 78. § (2) bek., 84. § (1) bek., 355. § (4) bek., 1990. évi LV. tv. 4. §, 1976. évi 8. tvr., 1993. évi XXXI. tvr., Pp. 163. § (3) bek., 206. § (3) bek., PK 14. sz.].

BH1999. 356. Nem sért jogot a kiadó, ha az adott sajtóorgánum felfogásával, nézeteivel ellentétes vélemény közzétételét megtagadja [Alkotmány 61. § (1) bek., Ptk. 75-76. §, 78. §, 206. § (1) bek., 213. §, 339. § (1) bek., 1986. évi II. tv. 3. § (1) bek.].

EBH1999. 93. Nem sért jogot a kiadó, ha az adott sajtóorgánum felfogásával, nézeteivel ellentétes vélemény közzétételét megtagadja [Alkotmány 61. § (1) bek., Ptk. 75-76. §, 78. §, 206. § (1) bek., 313. §, 339. § (1) bek., 1986. évi II. tv. 3. § (1) bek.].

BH1994. 300. I. A bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetőeljárásban nem esik a tényállítás fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem alkalmas sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására [Alkotmány 60. § (1) bek., 61. § (1) bek., Btk. 179. §, 180. §].

BH1994. 127. A közélet szereplői által indított személyiségvédelmi perek elbírálásánál irányadó szempontok [Alkotmány 61. § (2) bek., 1986. évi II. tv. 3. § (1) bek., 1976. évi 8. tvr., Ptk. 76. §, 80. § (1)-(2) bek., 84. §, 354. §].

BH1992. 454. Sajtótermék nyilvános közlésének megtiltása iránti kérelem elbírálásánál irányadó szempontok [1949. évi XX. tv. 61. §, 1986. évi II. tv. 3. § (1) bek., 15. § (3) bek., 12/1986. (IV. 22.) MT r. 19-20. §].

62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.

(2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.

(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.

(3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.

65. § (1) A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott feltételek szerint - ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja - menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

(2) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.

(2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani.

(3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.

67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.

(2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.

(3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák.

BH2001. 479. II. A szülők világnézete, az általuk gyakorolt vallás tanai, hitelvei nem tartoznak a gyermekelhelyezési perre, azok a jogvita elbírálása során nem vonhatóak a bírói mérlegelés körébe [Alkotmány 60. §, 67. § (2) bek., 1990. évi IV. tv. 8. § (2) bek.].

BH2000. 471. A kiskorú korlátozott cselekvőképessége kuratóriumi taggá történő kijelölését nem zárja ki. Az alapítvány jellegét mérlegelve kell eldönteni, hogy a kiskorú kuratóriumi tagsága életkorának megfelelő tisztség-e [1949. évi XX. tv. 8. § (1)-(2) bek., 67. § (1) bek., Ptk. 11. § (1)-(2) bek., 12. § (1) bek., 14. § (2) bek. a) pont, 21/1996. (V. 17.) AB hat.].

BH1998. 132. II. A világnézet különbözősége a gyermek elhelyezésénél egyik szülő javára vagy terhére sem értékelhető [Alkotmány 60. §, 67. § (2) bek., 70/A. §, az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke, 7. sz. kiegészítő jegyzőkönyvének 5. cikke].

68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.

(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.

(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.

(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani.

(2) Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.

(3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.

(4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fővárosi főpolgármesterré magyar állampolgár választható.

(3) A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

(4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.

(5) Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

(6) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

BH2002. 235. II. Az állam mint jogi személy csak mint a vagyoni jogviszonyok alanya lehet polgári jogi szerződés, polgári jogviszony részese. A felek mellérendeltségéből, egyenrangúságából következően reá ugyanúgy kihatnak az állam közigazgatási, közjogi funkciójából fakadó eljárásai, intézkedései, esetleges mulasztásai, mint a jogviszony többi alanyára [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 2. § (1) bek., 9. § (1) bek., 35. §, 37. § (1) bek., 70/A. § (1) bek., Ptk. 1. § (1) bek., 2. § (1) bek., 4. § (4) bek., 7. § (1) bek., 28. § (1) és (3) bek., 198. § (1) és (2) bek., 200. § (1) és (2) bek., 205. § (1) bek., 207. § (1) bek., 219. § (2) bek., 227. § (1) bek., 300. §, 312. § (1) és (2) bek., 313. §, 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 1992. évi LXXXIX. tv. 1. § (1) és (2) bek., 4. §, 157/1995. (XII. 26.) Korm. r., 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 3. § (1) bek., 7. § (1) bek., 9. §, 12. § (2) bek., 12/A. §, 19. §, 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 28. § (1) bek., 31. §, 33. § (1) bek., 35. §, 42. § (1) bek., 151/1996. (X. 1.) Korm. r. 4. §, 1997. évi CXLVI. tv. 34. §].

BH1998. 132. II. A világnézet különbözősége a gyermek elhelyezésénél egyik szülő javára vagy terhére sem értékelhető [Alkotmány 60. §, 67. § (2) bek., 70/A. §, az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke, 7. sz. kiegészítő jegyzőkönyvének 5. cikke].

BH1995. 698. Azt, hogy bármilyen magatartás magánszemélyek hátrányos megkülönböztetését valósítja-e meg, a bíróság a körülményeknek és a peres felek érdekeinek egybevetésével állapítja meg [Alkotmány 70/A. § (1) bek., Ptk. 8. § (1) bek., 76. §, Pp. 206. § (1) bek.].

70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.

(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.

(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

BH1999. 402. A munkához való személyiségi jog megsértése a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonyának jogellenes megszüntetésével [Alkotmány 70/B. § (1) bek., 70/D. § (1) bek., Ptk. 75-83. §-ai, 84. § (2) bek., 207. § (2) bek., 1992. évi XXXIII. tv. 24. §, Mt. 90. § (1) bek. a) pont].

70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon.

(2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni.

(3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.

70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.

(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.

70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége.

(2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek.

(3) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.

70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.

70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.

BH2000. 85. A közigazgatási szervnek - a közigazgatási jogviszony hiányára alapított - hatáskör hiányát megállapító döntése érdemi határozatnak minősül [Áe. 72. § (1) bek., Alkotmány 70/K. §, 3/1998. KJE.]

www.varazsbetu.hu

www.oktatoprogram.hu

www.oktatoprogramok.hu

www.kazalkolos.hu

www.hajlektalansag.hu

www.kazalkolos.lapok.hu