A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző személyek (a továbbiakban: személyes gondoskodást végző személyek) folyamatos szakmai továbbképzésben kötelesek részt venni (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezettek).

(2) E rendelet alkalmazásában

a) személyes gondoskodást végző személy az, aki

aa) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben meghatározott képesítési előírásokhoz kötött tevékenységet főállásban munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban, illetőleg hivatásos nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban [150/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 15. §] vagy szociális vállalkozás [188/1997. (XII. 16.) Korm. rendelet 18. §; 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §] keretében (a továbbiakban együtt: képesítéshez kötött tevékenység) végez, és

ab) a képesítési előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkezik;

b) főállásnak több egyidejűleg fennálló munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony esetén az tekintendő, amelyben a munkaidő hosszabb, azonos hosszúságú munkaidejű munkaviszonyok vagy közalkalmazotti jogviszonyok esetén pedig az, amelyiket korábban létesítették;

c) egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező személy az, aki a képesítési előírásoknak megfelelő olyan felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amely nem minősül felsőfokú szociális alapvégzettségnek;

d) jelölt a jogszabály által szociális alapvizsgára, illetve szakvizsgára kötelezett, vagy önként jelentkező személy.

2. § (1) A továbbképzés továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak tartama öt év. A továbbképzési időszak kezdete munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt vagy hivatásos nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítők, illetőleg a képesítési előírásnak megfelelő szakképesítést megszerzők esetében a munkába állás, a foglalkoztatás megkezdésének, illetőleg a szakképesítés megszerzésének napja. A szociális vállalkozási tevékenységet kezdők esetében a továbbképzési időszak kezdete a tevékenység megkezdésének napja.

(2) A továbbképzési időszak megszakad, ha a továbbképzésre kötelezettnek az 1. § (2) bekezdésének aa) pont szerinti munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya vagy hivatásos nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, illetőleg a szociális vállalkozási tevékenységgel felhagy. Ha a továbbképzési időszak megszakadását követő egy éven belül a továbbképzésre kötelezett újólag az 1. § (2) bekezdésében megjelölt képesítéshez kötött tevékenységbe kezd, illetőleg arra vonatkozóan munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt vagy hivatásos nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a továbbképzési időszak továbbfolytatódik, és a megszakadásig megszerzett pontokat a továbbképzési pontok teljesítésekor [3. § (2) bekezdés] figyelembe kell venni.

(3) A továbbképzési időszakba - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem számít bele az az idő (a továbbiakban: szünetelés), amely alatt a továbbképzésre kötelezett terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevétele miatt vagy egyéb okból három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, sorkatonai vagy polgári szolgálatát tölti.

(4) Ha a szünetelés ideje alatt a továbbképzésre kötelezett megszerzi a 3. § (2) bekezdésben meghatározott pontokat, ezzel teljesíti továbbképzési kötelezettségét, és a szünetelés időtartama teljes egészébe beszámít a továbbképzési időszakba.

(5) Ha a szünetelés ideje alatt a továbbképzésre kötelezett a 3. § (2) bekezdésében meghatározott pontoknak csak egy részét szerzi meg, a szünetelés időtartama nem számít be a továbbképzési időszakba, de a megszerzett pontokat a szünetelés után figyelembe kell venni.

(6) Teljesíti a továbbképzési kötelezettségét az, aki az adott továbbképzési időszak alatt

a) a munkaköréhez kapcsolódó területen

aa) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítést vagy felsőfokú alapképzésben oklevelet szerez,

ab) felsőfokú végzettség esetén kiegészítő alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben második vagy további oklevelet szerez,

ac) tudományos fokozatot szerez;

b) szociális szakvizsgát vagy pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás esetén pedagógus szakvizsgát tesz.

3. § (1) A továbbképzési kötelezettség teljesítésének mérése pontozással (a továbbiakban: továbbképzési pontérték) történik.

(2) A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 pontot kell megszereznie.

(3) Ha a továbbképzésre kötelezett más jogszabály alapján is köteles továbbképzésben részt venni és ezen kötelezettségének eleget tett, csak a (2) bekezdésben meghatározott pontok felét kell megszereznie. Ez a kedvezmény csak akkor érvényesül, ha a továbbképzésre kötelezett a más jogszabály alapján teljesített továbbképzést az adott továbbképzési időszak alatt, vagy az azt közvetlenül megelőző egy éven belül teljesíti. A más jogszabály alapján teljesített továbbképzés teljesítési idejének meghatározásakor a továbbképzésen történő részvételről kiállított igazolás, illetve bizonyítvány kiállításának az időpontja az irányadó.

(4) Továbbképzési pontérték az (5) bekezdésben meghatározott minősített továbbképzési programokon történő részvétellel szerezhető.

(5) A minősített továbbképzési programok a következők:

a) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam: az elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében egyes szakmai témaköröket legalább 30 órában feldolgozó, számonkéréssel végződő képzés, amelyen való részvétellel legalább 30, legfeljebb 50 továbbképzési pont szerezhető;

b) szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás: a szakmai önismeretet, készséget, képességet fejlesztő legalább 25 órából álló csoportmunkát - ideértve az esetmegbeszélő és szupervíziós csoportot is - feltételező foglalkozás, amelyen való részvétellel legalább 25, legfeljebb 35 továbbképzési pont szerezhető;

c) szakmai tanácskozás: a szociálpolitika, a gyermekvédelem vagy a gyermekjóléti, illetőleg a szociális gondoskodás témakörében szervezett legalább öt előadásból álló rendezvény, amelyen való részvétellel legalább 5, legfeljebb 10 továbbképzési pont szerezhető;

d) külföldi vagy hazai tanulmányút: egy adott szakmai téma tanulmányozására, gyakorlati tapasztalatok elsajátítására szervezett legalább háromnapos tapasztalatcsere, amelyen való részvétellel legalább 10, legfeljebb 20 továbbképzési pont szerezhető;

e) szakmai műhely: egy év alatt legalább hat fórumot (találkozást) tartó, alkalmanként egy-egy szakmai témát napirendre tűző rendezvénysorozat, amelyen négy vagy több alkalommal való részvétellel legalább 10, legfeljebb 20 továbbképzési pont szerezhető.

(6) A továbbképzési pontértékek teljesítéséhez legalább egy továbbképzés céljából szervezett tanfolyamon való részvétel szükséges.

(7) A továbbképzés szervezője a minősített továbbképzési programon való részvételről az 1. számú melléklet szerinti igazolást adja ki.

4. § (1) Minősített továbbképzési programot - a továbbképzés céljából szervezett szakmai tanfolyam kivételével - bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezhet. Szakmai tanfolyam szervezésére csak

a) államilag elismert szociális vagy gyermekvédelmi képzést folytató képzőhely - feltéve, hogy a legutolsó képzést a továbbképzési program benyújtását megelőző három éven belül fejezték be -, továbbá

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III., illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján kijelölt módszertani feladatokat ellátó szociális, gyermekjóléti, valamint gyermekvédelmi intézmény

jogosult, feltéve, ha a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában szabályozott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepel.

(2) A továbbképzési programok minősítését, a továbbképzési pontértékek meghatározását az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) végzi. A minősítés a 3. § (5) bekezdésének a)-b) pontja szerinti program esetén három évre, c)-e) pontja szerinti program esetében egyszeri alkalomra érvényes.

(3) A továbbképzési programok minősítése a program benyújtásával egyidejűleg, minden év november 15-éig kérhető. A minősítési kérelmet az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában legkésőbb a tárgyév október 15-éig közzétett, a Bizottság által kiadott közlemény szerinti adatlapon kell benyújtani. Az adatlapot a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnek a Bizottság titkársági feladatait ellátó szervezeti egysége (a továbbiakban: Titkárság) részére 3 példányban kell benyújtani. A minősítési kérelemhez csatolni kell a minősítési díj befizetését igazoló dokumentum másolatát.

(4) A továbbképzési program minősítési díja a 3. § (5) bekezdésének a)-b) pontja szerinti program esetén a közalkalmazottakra vonatkozó „A” fizetési osztály I. fokozata szerinti illetmény havi összegének (a továbbiakban: alapdíj) 35%-a, a c)-e) pontja szerinti program esetén pedig az alapdíj 15%-a.

(5) A 3. § (5) bekezdésének a)-b) pontjába tartozó, érvényes minősítéssel rendelkező továbbképzési programok akkor indíthatók, ha a továbbképzést szervezők a tárgyév november 15-éig a 2. számú melléklet szerinti adatlapon bejelentik a Titkárságnak.

(6) A Bizottság a minősített, valamint az érvényes minősítéssel rendelkező és bejelentett továbbképzési programok listáját és pontértékét, a programok formáját, címét, célcsoportját, helyét, idejét, díját, a jelentkezés helyét, valamint a programengedély számát és a minősítés érvényességét minden év január 15-éig a Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

(7) A (6) bekezdés szerint közzétett továbbképzési programok a közzététel évének december 31. napjáig szervezhetők. A megszervezésre került továbbképzési programokról a továbbképzést szervezők a 3. számú melléklet szerinti beszámolót a tárgyévet követő február 28-áig küldik meg a Titkárság részére.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti beszámolási kötelezettségnek a szervező nem tesz eleget, továbbképzési programot a beszámolás elmulasztásának évét követő évben nem indíthat.

5. § (1) Szociális szakvizsgát az a jelölt tehet, aki külön jogszabályban meghatározott felsőfokú szociális alapvégzettséggel (szociálpolitikus, szociális munkás, szociálpedagógus, szociális szervező) és az alapvégzettségének megfelelő területen legalább öt év egybefüggő szakmai gyakorlattal rendelkezik. Egybefüggő szakmai gyakorlatnak tekintendő, ha öt év alatt a megszakítás időtartama nem haladja meg a fél évet.

(2) Szociális szakvizsgát az az egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező jelölt is tehet, aki

a) a szociális alapvizsgát letette, feltéve, hogy a szociális alapvizsga és a szakvizsga között még nem telt el két év, vagy

b) szociális menedzseri végzettséggel rendelkezik, és legalább öt évig egybefüggően - összesítve legfeljebb fél év megszakítással - képesítéshez kötött tevékenységet végez, vagy

c) 2002. január 1-jét megelőző legalább tíz évben egybefüggően - összesítve legfeljebb egy év megszakítással - képesítéshez kötött tevékenységet végez.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott, és a külön jogszabály alapján szociális szakvizsgára kötelezett személy, ha más jogszabály alapján pedagógus szakvizsgára is kötelezett, szociális szakvizsga kötelezettségének - választása alapján - a pedagógus szakvizsga letételével is eleget tehet.

(4) Szociális alapvizsgát az a jelölt tehet, aki egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és

a) legalább öt évig egybefüggően - összesítve legfeljebb fél év megszakítással - képesítéshez kötött tevékenységet végez,

b) a gyámügyi, a gyermekvédelmi, illetve a szociális igazgatás vagy a szociális képzés területén legalább öt éves - összesítve legfeljebb fél évre megszakított - szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) A gyermekvédelmi szakellátás területén személyes gondoskodást végző, egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező személy alapvizsgát tehet akkor is, ha a közoktatás területén szerzett öt éves egybefüggő - összesítve legfeljebb fél évre megszakított - szakmai gyakorlatot.

(6) A szociális alapvizsgára bocsátás feltétele a szociális alapismereteket nyújtó tanfolyam elvégzése. A szociális alapismereteket nyújtó tanfolyam óraszáma 120 óra. A tanfolyam elvégzése és az alapvizsga letétele közötti időszak nem haladhatja meg az egy évet.

6. § (1) Szociális alapismereteket nyújtó tanfolyamot, valamint alap- és szakvizsgát szociális szakvizsgáztatási joggal rendelkező szociális alapképzést folytató felsőoktatási intézmény és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: vizsgajoggal rendelkező intézmény) szervezhet.

(2) Szociális alapvizsga, illetve szakvizsga minden évben kétszer, március 1. és április 30., valamint október 1. és november 30. között szervezhető. A vizsgára bocsátás iránti kérelmet a tárgyév február 1-jéig, illetve szeptember 1-jéig kell benyújtani a jelölt által választott vizsgajoggal rendelkező intézményhez.

(3) A kérelemhez csatolni kell

a) a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél másolatát,

b) a képesítéshez kötött tevékenység, illetve a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolást, továbbá

c) szakvizsga esetén a szociális alapvizsga oklevelének másolatát, amennyiben a jelölt számára a szociális alapvizsga letétele előírt.

(4) A szociális alapismereteket nyújtó tanfolyam díjának, a szociális alapvizsga és szociális szakvizsga díjának, a pótvizsga díjának, valamint a vizsgáztatói díjnak az összegét a tárgyévet megelőző év december 15-éig a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A szociális szakvizsga díja tartalmazza a vizsgára történő felkészítés díját is. A vizsgadíjakat ahhoz a vizsgajoggal rendelkező intézményhez kell befizetni, ahol a jelölt vizsgára való jelentkezését elfogadták.

(5) A szociális alapismereteket nyújtó tanfolyam képzési programját a Bizottság minősíti.

7. § (1) Szociális szakvizsgát a jelölt az általa választott témacsoportból tehet.

(2) A jelölt az alábbi témacsoportok közül választhat:

a) családvédelem, családgondozás;

b) gyermekjóléti alapellátás;

c) gyermekvédelmi szakellátás;

d) idősek szociális ellátása;

e) pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása;

f) fogyatékosok szociális ellátása, rehabilitációja;

g) hajléktalan ellátás.

(3)-(4)

8. § (1) A szociális alapvizsga és a szociális szakvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Szóbeli vizsgára csak az bocsátható, aki sikeres írásbeli vizsgát tett. Az írásbeli vizsgát a vizsgabizottság értékeli.

(2) Az írásbeli vizsgán a rendfenntartás a vizsgát felügyelő személy feladata. Az írásbeli vizsga csak akkor tekinthető érvényesnek, ha a jelölt a feladatlapot és a megoldást aláírásával látja el és a vizsgát felügyelő személynek adja át.

(3) Ha a jelölt az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgát felügyelő személy figyelmezteti. Ismételt vagy súlyos szabályszegés esetén a vizsgabiztos a jelölt vizsgáját felfüggesztheti. Felfüggesztés esetén az írásbeli vizsgát meg kell ismételni.

(4) A szóbeli vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság a jelölt vizsgáját zárt tanácskozáson értékeli és döntését nyilvánosan hirdeti ki.

(5) A szóbeli vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a vizsgabizottság tagjai aláírnak. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelölt személyi adatait, a vizsga tárgyát, időpontját és értékelését.

9. § (1) Az alapvizsga és a szakvizsga értékelése az érvényes írásbeli és a szóbeli vizsga alapján a következő lehet:

a) kiválóan megfelelt,

b) jól megfelelt,

c) megfelelt,

d) nem felelt meg.

(2) A sikertelen vizsga, illetve vizsgarész legfeljebb két alkalommal ismételhető meg. Az ismétlővizsgát a sikertelen vizsgát követő egy éven belül kell letenni.

(3) Sikeres alapvizsga esetén a jelölt a 4. számú melléklet szerinti oklevelet kap.

(4) Sikeres szakvizsga esetén

a) a felsőfokú szociális alapvégzettséggel rendelkező jelölt szakvizsgázott szociálpolitikus vagy szakvizsgázott szociális munkás, illetőleg szakvizsgázott szociálpedagógus vagy szakvizsgázott szociális szervező cím használatára jogosító 5. számú melléklet szerinti oklevelet kap;

b) az egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező jelölt a szociális szakvizsga letételét igazoló 6. számú melléklet szerinti oklevelet kap.

(5) Az oklevél egyetemi vagy főiskolai végzettséget nem tanúsít és az alapvégzettség szintjét nem változtatja meg.

10. § (1) A Bizottság kilenc tagból áll. Elnökét és tagjait az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter kéri fel, ötévi időtartamra. A Bizottság ügyrend szerint ülésezik.

(2) A Bizottság összetétele a következő:

a) elnök;

b) három fő a szociális, illetve gyermekvédelmi képzés területéről;

c) három fő a szociális, illetve gyermekvédelmi szolgáltatások területéről;

d) két fő az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumból.

11. § A Bizottság feladatai a következők:

a) a Bizottság ügyrendjének kidolgozása;

b) a továbbképzések szakmai követelményrendszerének a kidolgozása;

c) a továbbképzési programok minősítése, pontértékeinek meghatározása;

d) a továbbképzések szakmai felügyelete;

e) a szociális alapismereteket nyújtó tanfolyam képzési programjának a minősítése, elfogadása;

f) az alapvizsga, valamint szakvizsga szakmai és vizsgáztatási követelményeinek meghatározása;

g) a vizsgajog elnyerésére irányuló pályázatok elbírálása;

h) a szociális szakvizsga elnöki névjegyzékbe történő jelentkezések elbírálása.

12. § (1)

(2) A Titkárság feladatai

a) a továbbképzésekkel kapcsolatosan

aa) a továbbképzési programok minősítésre történő előkészítése, a minősítés után az érintettek kiértesítése,

ab) a továbbképzési tájékoztatók elkészítése és kiadása,

ac) kapcsolattartás a továbbképzést folytató szervezetekkel,

ad) a továbbképzésekkel kapcsolatos adminisztráció, információszolgáltatás,

ae) a szakértők felkérésével kapcsolatos feladatok,

af) a továbbképzések tapasztalatainak évenkénti értékelése, és erről beszámoló készítése az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek;

b) a szociális szakvizsgákkal kapcsolatosan

ba) a szociális alapismereteket nyújtó tanfolyamok programjának kidolgoztatása, a tanfolyamot szervezőkkel való kapcsolattartás,

bb) az alap- és szakvizsga tananyagainak, vizsgatételeinek és feladatainak a kidolgoztatása, kiadása,

bc) az alap- és szakvizsgára jelentkezések koordinálása, a szakvizsgára vonatkozó dokumentumok vezetése és kezelése,

bd) a vizsgabizottsági elnökök felkérése,

be) a vizsgabizottsági elnökök és tagok felkészítése, tevékenységük figyelemmel kísérése,

bf) a vizsgák szabályszerű lebonyolításának ellenőrzése.

12/A. § (1) A szociális alap- és szakvizsgaelnöki feladatait csak a témacsoportonként összeállított szociális szakvizsgaelnöki névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) felvett személyek láthatják el.

(2) A névjegyzékbe pályázat alapján öt évre az vehető fel, aki az adott témacsoport vonatkozásában

a) legalább ötéves gyakorlattal rendelkező egyetemi vagy főiskolai oktató, vagy

b) az adott szakterületen legalább ötéves szakmai gyakorlattal és szociális vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik.

(3) Öt év eltelte után a névjegyzékbe felvett személyt - ha újabb pályázatot nem nyújt be - a névjegyzékből törölni kell.

(4) A névjegyzékbe való felvétel iránti pályázatokat a témacsoport vagy témacsoportok megjelölésével minden év szeptember hónapjának 15. napjáig a Titkársághoz kell benyújtani. A pályázat benyújtásával egyidejűleg az alapdíj 10%-ának megfelelő bírálati díjat kell fizetni. A pályázatok elbírálásáról és a névjegyzékbe történő felvételről a Bizottság minden év október 30. napjáig dönt.

(5) A Bizottság a névjegyzékbe felvett és törölt személyekről évente egyszer közleményt tesz közzé a Minisztérium hivatalos lapjában.

13. § (1)

(2) A vizsgabizottságok elnökeit a Titkárság, a tagokat pedig a vizsgajoggal rendelkező intézmény kéri fel.

(3) A vizsgajog elnyerésére az a szociális alapképzést folytató felsőoktatási intézmény nyújthat be pályázatot, amelyik

a) vállalja, hogy tizenöt vagy annál több fő jelentkezése esetén szociális alap- és szakvizsgát, szociális alapismereteket nyújtó tanfolyamot szervez, és

b) a szociális alapképzési szakot önálló oktatási-szervezeti egységként működteti, és a szak oktatóinak legalább a fele az intézménnyel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll.

(4) A vizsgajog elnyerésére irányuló pályázatot minden év május 15-éig a Titkárságon keresztül a Bizottsághoz kell benyújtani a (3) bekezdésben foglalt feltételek igazolására szolgáló dokumentumokkal együtt.

(5) A vizsgajogot elnyert intézmény öt évig jogosult szociális alap- és szakvizsga szervezésére. Ha a vizsgajog elnyerését követő öt éven belül bekövetkezett változás folytán a vizsgajogot elnyert intézmény nem teljesíti a (3) bekezdésben foglalt feltételeket, a vizsgajog megszűnik. Ezt a tényt a vizsgajogot elnyert intézmény haladéktalanul köteles bejelenteni a Titkárságon keresztül a Bizottságnak. A vizsgajog megszűnését a Bizottság állapítja meg.

(6) A vizsgajog elnyerésére a Bizottság a szociális alapképzést folytató felsőoktatási intézmények számára pályázatot ír ki. A Bizottság a vizsgajoggal rendelkező intézmények nevét és címét, valamint a vizsgajog megszűnését a Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

14. § (1) Az alap- és szakvizsgát úgy kell megszervezni, hogy egy vizsgabizottság egy vizsganapjára legfeljebb húsz vizsgázó jusson.

(2) A szociális alapvizsga, valamint szakvizsga időpontját a 6. § (2) bekezdésében szereplő időszakban lehet kitűzni. Ha az adott vizsgaidőszakban a vizsgajoggal rendelkező intézmény nem tervez alap-, illetve szakvizsgát, a jelentkezési lapokat továbbítja ahhoz a vizsgajoggal rendelkező intézményhez, amely az adott témacsoportból vizsgát szervez, és erről a jelöltet értesíti. Ha az adott vizsgaidőszakban egyetlen vizsgajoggal rendelkező intézmény sem szervez szakvizsgát, a szakvizsgát a Titkárság által kijelölt vizsgabizottság előtt lehet letenni.

(3) A vizsgabizottság tagjait vizsgáztatói díj illeti meg. A Minisztérium a vizsgáztatói díj összegét - a 6. § (4) bekezdése szerint - közzéteszi hivatalos lapjában.

15. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője (a továbbiakban: munkáltató) éves továbbképzési tervet köteles készíteni.

(2) A továbbképzési terv tartalmazza

a) a tárgyévben továbbképzésben résztvevők és a jogszabály által szakvizsgára kötelezettek, valamint az arra önként jelentkezők várható számát, munkakörük és a várható távolléti idő feltüntetésével;

b) a továbbképzésben, illetőleg felkészítő tanfolyamon résztvevők helyettesítésére vonatkozó tervet;

c) a továbbképzésre, felkészítő tanfolyamra és szakvizsgára fordítható források megjelölését és felosztását.

(3) A munkáltató köteles az éves továbbképzési tervben szereplő munkavállaló számára a továbbképzésen való részvétel idejére munkaidő-kedvezményt biztosítani, erre az időre távolléti díjat fizetni, valamint a továbbképzés részvételi díját viselni.

(4) A jogszabály által szakvizsgára kötelezettek esetében a szociális alapismereteket nyújtó tanfolyam, valamint az alap- és szakvizsgával kapcsolatos munkaidő-kedvezmény, távolléti díj, tanfolyami- és vizsgadíj a munkáltatót terheli. Ha a szakvizsgára kötelezett a vizsgán vagy a vizsgarészen nem felel meg, a megismételt vizsgával vagy vizsgarésszel kapcsolatosan munkaidő-kedvezményre nem jogosult és a megismételt vizsgával vagy vizsgarésszel kapcsolatos költségek és díjak őt terhelik. A szakvizsgára önként jelentkezők esetében a munkáltató tanulmányi szerződésben a költségek és a díj megtérítését részben vagy egészében átvállalhatja.

16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) a)

(3) A vizsgajog elnyerésére első ízben az e rendelet hatálybalépését követően, de legkésőbb 2001. január 1-jéig kell pályázatot kiírni.

Az I. pontban megnevezett személy a II. pontban szereplő továbbképzésen részt vett, annak feltételeit teljesítette.

Kelt: ............................................, ..... év ...... hónap ..... napján

P. H.

Megjegyzés: A táblázat utolsó három sorát csak akkor kell kitölteni, ha a program, illetve intézmény rendelkezik az adott engedély-, illetve nyilvántartási számmal.

A táblázat első sorában megnevezett szervezet nevében kijelentem, hogy a közölt adatok a minősített pályázattól nem térnek el, a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a közölt adatoktól a Közlönyben való megjelenés után nem áll módunkban eltérni, illetve a kiküszöbölhetetlen változásokat (amelyek nem érinthetik az egy főre jutó részvételi díj mértékét) előzetesen kötelesek vagyunk írásban egyeztetni az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság Titkárságával.

Kelt: ............................................

P. H.

Kelt: ............................................

P. H.

A beszámolót minden megszervezett, akkreditált továbbképzési programról a 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendeletben megjelölt határidőig be kell küldeni a Titkárság címére: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 3100 Salgótarján, Kossuth út 8.

1. sz. melléklet: A továbbképzés elvégzéséről igazolást kapott szakdolgozók névsora, működési nyilvántartási száma

Szám: ............................................

Ezt az oklevelet ............................................részére állítottuk ki, aki ............................................ (városban, községben) ..... év ..... hónap ..... napján született, anyja neve ............................................

A fent nevezett ..... év ..... hónap..... napján a vizsgabizottság előtt ............................................ eredménnyel

szociális alapvizsgát tett.

Kelt: ............................................, év ..... hónap ..... napján.

P. H.

Szám: ............................................

Ezt az oklevelet ............................................ részére állítottuk ki, aki ............................................ (városban, községben) .....év ..... hónap ..... napján született, anyja neve: ............................................

A fent nevezett ..... év ..... hónap ..... napján ............................................ témacsoportból a ............................................ szakvizsgabizottsága előtt ............................................ eredménnyel szociális szakvizsgát tett.

A jelen oklevél a fent nevezettet szakvizsgázott ............................................ cím használatára jogosítja.

Kelt: ............................................, év ..... hónap ..... napján.

P. H.

Szám: ............................................

Ezt az oklevelet ............................................ részére állítottuk ki, aki ............................................ (városban, községben) ..... év ..... hónap ..... napján született, anyja neve: ............................................

A fent nevezett ..... év ..... hónap ..... napján a ............................................ témacsoportból ............................................ szakvizsgabizottsága előtt ............................................ eredménnyel eleget tett a szociális szakvizsga követelményeinek.

Kelt: ............................................ év ..... hónap ..... napján.

P. H.