A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. §-ának (1) bekezdése e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendeletet a helyi önkormányzatok, illetve a Szociális és Családügyi Minisztérium által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátásokért (a továbbiakban: intézményi ellátás) fizetendő térítési díjak megállapítására kell alkalmazni. E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha egyházi és nem állami fenntartó (a továbbiakban: nem állami szerv) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások biztosítását az önkormányzattól az Szt. VI. fejezetében meghatározottak szerint ellátási szerződésben átvállalja, vagy normatív állami támogatást vesz igénybe.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Gyvt. szerinti gyermekjóléti alapellátásokra és gyermekvédelmi szakellátásokra, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium fenntartásában működő javítóintézetekre.

2. § (1) A fenntartó a személyes gondoskodás körében tartozó szociális ellátásért térítési díjat (a továbbiakban: intézményi térítési díj) állapít meg, amelyet az Szt.-ben, e rendeletben és a helyi önkormányzatok rendeletében foglaltak szerint kell fizetni.

(2) Az ellátást igénybe vevő jogosult, a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, valamint a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy (a továbbiakban: kötelezett) az ellátásért - annak kezdetétől - térítési díjat (a továbbiakban: személyi térítési díj) fizet, amelyet a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(4) Ha a családi pótlékot az intézmény vezetőjének folyósítják, akkor a családi pótlékra jutó személyi térítési díjat az intézményvezető fizeti be.

(5) A szolgáltatás önköltségét meghaladó mértékű térítés is kérhető

a) a külön jogszabály szerint alapfeladatot meghaladó, az intézmény által szervezett programokért, szolgáltatásokért;

b) az intézményi jogviszonyban nem álló személyek által igénybe vett egyes intézményi szolgáltatásokért.

3. § (1) Az Szt. 115. § (1) bekezdésében szabályozott intézményi térítési díjat

a) helyi önkormányzati intézmény esetén a képviselőtestület,

b) a Szociális és Családügyi Minisztérium fenntartásában működő intézmények esetében a szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter),

c) nem állami szerv által fenntartott intézmény esetén a tulajdonos,

mint az intézményt fenntartó [a továbbiakban a)-c) pont alattiak együtt: fenntartó] állapítja meg.

(2)

(3) Az intézményi térítési díjat konkrét összegben, forintra kerekítve kell megállapítani.

(4)

(5) Az intézményi térítési díjat - a házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat kivételével - ellátási napra vetítve kell megállapítani.

(6) A rehabilitációs (Szt. 72-74/A. §) és az ápolást-gondozást nyújtó intézményben (Szt. 67-71/B. §), továbbá a lakóotthonban (Szt. 85/A. §) (a továbbiakban együtt: tartós bentlakásos intézmény), valamint az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben (Szt. 80-84. §) a napi intézményi térítési díj mellett havi intézményi térítési díjat is meg kell határozni úgy, hogy a havi intézményi térítési díj a napi intézményi térítési díjnak a harmincszorosa. Ha az intézményi elhelyezett az intézményi ellátást egész hónapban igénybe veszi, a havi térítési díjat az adott hónap naptári napjainak számától függetlenül kell megállapítani.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott intézmények intézményi térítési díját a fenntartó intézményenként, telephelyenként és épületenként is meghatározhatja.

4. § (1) Az intézményi térítési díj összegéről az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személyeket, valamint az intézmény ellátási területén élő lakosságot tájékoztatni kell.

(2) Ha az önkormányzati intézmény ellátási területe csak a fenntartó székhelye szerinti település lakosságára terjed ki, a térítési díjról szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző közzéteszi. E bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az intézményt intézményfenntartó társulás tartja fent.

(3) Ha az önkormányzati intézmény ellátási területe több települési önkormányzat működési területére terjed ki, az intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője az intézményi térítési díjról értesíti a megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzőjét, aki a (2) bekezdésben foglaltak szerint gondoskodik a lakosság, valamint az érintett önkormányzatok tájékoztatásáról. Ha az önkormányzati intézmény ellátási területe több megyére vagy az ország egész területére kiterjed, az intézményt fenntartó önkormányzat jegyzőjének kezdeményezésére az intézményi térítési díj összegét a Szociális Közlönyben közzé kell tenni.

(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók akkor is, ha az intézményt ellátási szerződés alapján nem állami szerv tartja fenn.

(5) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által fenntartott intézmények intézményi térítési díját a miniszter a Szociális Közlönyben közleményként közzéteszi.

4/A. § Az ellátást igénybe vevőt az intézményi térítési díj összegén túl az egy ellátottra jutó önköltség havi összegéről is tájékoztatni kell.

5. § (1) Ha a személyi térítési díj az intézményi elhelyezést követő 30 napon belül nem állapítható meg, a térítési díj megállapítására jogosult térítésidíj-előleg fizetését kérheti.

(2) A személyi térítési díj megállapításakor intézkedni kell arról, hogy az (1) bekezdés szerinti előleg, illetve az előleg fizetésének időszakára jutó személyi térítési díj közötti különbözet kiegyenlítése megtörténjen.

(3) Ha az önkormányzat rendelete eltérően nem rendelkezik, a személyi térítési díjat

a) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeknél legfeljebb egy hónapi időtartamra előre;

b) az a) pont alá nem tartozó személyes gondoskodási formáknál havonta utólag

kell megfizetni.

(4) Ha a személyi térítési díjat előre kell megfizetni és az adott hónapra fizetendő térítési díj összege kevesebb lenne, mint a már befizetett összeg, az előre befizetett térítési díjat a következő fizetés alkalmával be kell számítani vagy azt vissza kell fizetni. Amennyiben a fizetendő személyi térítési díj összege növekszik, a befizetett és a ténylegesen fizetendő összeg különbözetét visszamenőleg meg kell téríteni.

6. § Ha az ellátást a jogosult a hónap nem mindegyik napján veszi igénybe, akkor - a házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat kivételével - a személyi térítési díj megállapításánál figyelembe vehető havi jövedelmet naptári napra kell átszámolni úgy, hogy a rendszeres havi jövedelem összegét harminccal kell osztani. Ebben az esetben az ellátásért fizetendő napi személyi térítési díj a napi jövedelemnek az Szt. 116. § (2) bekezdésében és a 117. § (2) bekezdésében meghatározott mértékét nem haladhatja meg.

7. § (1) Ha a személyi térítési díj megállapítására, felülvizsgálatára nem az intézmény vezetője jogosult, a megállapításhoz, felülvizsgálathoz szükséges iratokat az intézmény vezetője - az ellátás igénybevételétől, illetőleg a felülvizsgálat kezdetétől számított 15 napon belül - megküldi az arra jogosult szervnek.

(2) A nem állami szerv által fenntartott intézményben lakó személyi térítési díját - ha az ellátási szerződés eltérően nem rendelkezik - a fenntartó állapítja meg és vizsgálja felül.

9. § (1) Az étkeztetés népkonyha, szociális konyha vagy egyéb főzőhely keretében is megszervezhető.

(2) Az étkeztetés esetén az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg az élelmezés nyersanyagköltségére, az étkeztetés megszervezésére, valamint az üzemeltetésre az adott évre betervezett éves kiadásoknak a tervezett ellátotti létszámra jutó napi összegét (a továbbiakban: élelmezési térítés). Az étkeztetés megszervezésére, illetve az üzemeltetésre betervezett kiadások körébe csak az étel előállításának és a kiosztóhelyre történő szállításának költségei számíthatók be.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a napok számaként csak a tervezett étkezési napok száma vehető figyelembe.

(4) Ha az étkeztetésben részesülőnek a kiszolgáltatott ételt a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítják, az így felmerülő költségek csak a házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj megállapításánál vehetők figyelembe.

(5) A havonta fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata.

(6) Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézmény vezetőjének legalább két munkanappal a távolmaradást megelőzően írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása esetén a kötelezett a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított 3. munkanaptól mentesül. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól.

10. § A népkonyhán történő étkeztetés térítésmentesen vehető igénybe.

11. § Ha a települési önkormányzat az étkeztetést több főzőhelyről biztosítja, az intézményi térítési díjat főzőhelyenként akkor indokolt eltérően meghatározni, ha az ellátásban részesülő választhat, hogy az étkezést melyik főzőhelyről veszi igénybe.

12. § (1) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja az ellátásra tervezett költségek alapján megállapított házi gondozási óradíj (a továbbiakban: óradíj). Az óradíj nem haladhatja meg az adott évben a házi segítségnyújtásra betervezett éves kiadásoknak az évi munkaórákra és egy gondozóra jutó összegét. E bekezdés alkalmazásában az évi munkaórák száma a munkanapok és a napi teljes munkaidő [1992. évi XXII. tv. 117. § (1) bekezdése] szorzata.

(2) Az óradíj meghatározásánál csak a hivatásos és a díjazásban részesülő társadalmi gondozók száma vehető figyelembe.

13. § (1) A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani, úgy hogy annak összege ne haladja meg az Szt. 116. §-ának (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A gondozásra fordított időt a gondozási napló (1. számú melléklet) alapján kell megállapítani.

(2) Gondozásra fordított időnek az ellátott lakásán töltött idő minősül. Ha a gondozás az ebédkihordást is magában foglalja, az ebédkihordásra alkalmanként maximum 30 perc gondozási idő vehető figyelembe.

14. § (1) Ha házi segítségnyújtásban gyermekes család részesül, a gondozásért fizetendő személyi térítési díj megállapításánál a családnak az Szt. 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott valamennyi jövedelmét figyelembe kell venni.

(2) Amennyiben egy családon belül nyugdíjkorhatárt betöltött (a továbbiakban: idős személy), illetve rokkant személyek részesülnek házi segítségnyújtásban, a fizetendő személyi térítési díjat külön-külön, az idős, illetve a rokkant személy jövedelmének figyelembevételével kell meghatározni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott esetekben az ebédkihordásért számítható gondozási időt úgy kell figyelembe venni, mintha házi segítségnyújtásban csak egy személy részesülne.

14/A. § (1) A támogató szolgálat intézményi térítési díja

a) a személyi segítésre tervezett költségek alapján megállapított támogató szolgálati óradíjból, és

b) az ellátásra tervezett költségek alapján megállapított szállítási kilométerdíjból (a továbbiakban: kilométerdíj)

áll.

(2) A támogató szolgálati óradíj megállapítására a 12. § és a 13. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Gondozásra fordított időnek a fogyatékos személy segítésére irányuló tevékenység időtartama minősül.

(3) A kilométerdíj nem haladhatja meg az adott évben a szállításra betervezett kiadásoknak az előző év tényleges adatai alapján megállapított éves futott kilométerre és egy gépkocsira jutó összegét.

(4) Szállításra fordított kilométernek a fuvarlevélen feltüntetett és a szállított személy, illetve törvényes képviselője által igazolt kilométerek számítanak.

(5) Ha a szállítást egyidejűleg több jogosult is igénybe veszi, a szállítási díjat személyenként külön-külön kell megállapítani.

15. § (1) Nappali ellátást nyújtó intézményben térítési díj csak az étkezésért állapítható meg.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben az intézményi térítési díjat a 9. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. A személyi térítési díj megállapítására a 9. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) Ha a jogosult az ellátást meghatározott ideig nem kívánja igénybe venni, azt a házirendben foglaltak szerint be kell jelenteni.

(4) Amennyiben a nappali ellátást nyújtó intézményben az ellátottról - átmenetileg - a házi segítségnyújtás keretében gondoskodnak, az ellátás intézményi térítési díjának, valamint a személyi térítési díjnak a megállapítására a 12-14. § rendelkezései ételemszerűen irányadók.

16. § (1)

(2) Ha a térítési díj megállapításához szükséges adatokat a beutaló szerv hiányosan vagy pontatlanul közli, valamint ha ezen adatokban a beutalás és az intézményi elhelyezés közötti időtartam alatt változás következett be, a térítési díj megállapítására jogosult az adatok kiegészítését, illetve pontosítását kérheti a beutaló települési önkormányzat jegyzőjétől.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az ellátásra jogosult életét, testi épségét veszélyeztető körülmény azonnali elhelyezést indokol. Ilyen esetben az (1) bekezdésben szereplő adatlapot az elhelyezéstől számított 30 napon belül kell az intézmény vezetőjének megküldeni.

(4) Nem kell a térítési díj megállapításához szükséges adatokat az adatlapon kitölteni akkor, ha az elhelyezést igénylő vagy más személy az elhelyezés iránti kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy szerződésben vállal kötelezettséget az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. E szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni a térítési díjak felülvizsgálata során is.

17. § (1) A tartós bentlakásos intézmények esetén a készpénzvagyonnak a térítési díj fedezetéül leköthető részét a 2. számú mellékletben foglalt iránytáblázat szerint a térítési díjat megállapító határozatban úgy kell meghatározni, hogy a készpénzvagyonnak az intézményi térítési díj egyévi öszszegét figyelmen kívül kell hagyni. A térítési díj fedezetéül szolgáló összeget külön betétkönyvben kell elhelyezni, amelyet - a gondnokság alatt álló személyek kivételével - az ellátást nyújtó intézmény kezelésébe kell adni. A gondnokság alatt álló személyek esetében a fedezetül szolgáló összeget gyámi fenntartású betétkönyvben kell elkülöníteni. A térítési díj fedezetéül lekötött készpénzvagyon után járó kamat az ellátásban részesülőt illeti meg.

(2) Ha a tartós bentlakásos intézményben fizetendő személyi térítési díjat, valamint költőpénzt jelzálogjog biztosítja, a jelzálogjogot megállapító határozatban a jelzálogjog értékét a 2. számú mellékletben foglalt iránytáblázat szerint kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti készpénzvagyonnak a térítési díj fedezetéül lekötött részét csak akkor kell módosítani, ha a lekötött készpénzvagyon összege felhasználásra került, feltéve, hogy a jogosult további készpénzvagyonnal rendelkezik.

(4) A (2) bekezdés szerinti jelzálogjog értékét akkor kell módosítani, ha az intézményi elhelyezés időtartama a figyelembe vett évek számát meghaladja.

18. § (1) Ha az ellátásra jogosult a térítési díjat egészben vagy részben nem képes megfizetni, a tartására kötelezett hozzátartozó által fizetendő térítési díjat az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) ha a család összjövedelméből levonva a térítési díjat, az egy főre jutó jövedelem meghaladja az Szt. 4. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott értékhatárt, a térítési díjat teljes összegben kell megállapítani;

b) ha a családnak az a) pont szerint meghatározott egy főre jutó jövedelme az Szt. 4. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott értékhatár alatt van, akkor részösszegű térítési díjat kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a részösszegű térítési díj megegyezik a család összjövedelmének és az Szt. 4. § (1) bekezdése g) pontjában meghatározott értékhatár családtagok számával szorzott összege különbözetével.

(3) Több egy sorban kötelezhető hozzátartozó esetén a térítési díjat vagy annak hiányzó részét a hozzátartozók jövedelmi viszonyai alapján - arányosan megosztva - kell megállapítani.

19. § Az Szt. 20. §-ának b)-c) pontjában meghatározott nyilvántartást a 3. számú melléklet tartalmazza.

20. § (1) A bentlakásos intézményekben az intézményi térítési díjak megállapításához az egy ellátottra jutó önköltség napi összegének kiszámításához az intézmény költségvetésében az adott évre tervezett működési kiadásokat kell figyelembe venni.

(2) Az intézményi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott önköltségnek a működő férőhelyekre és a tervezett nyitvatartási napokra jutó

a) 50%-át a hajléktalanok átmeneti szállásánál, és a fogyatékosok gondozó házánál;

b) 75%-át a fogyatékosok ápoló-gondozó otthonánál;

c) 100%-át az idősek átmeneti elhelyezést nyújtó intézményénél, a rehabilitációs intézményeknél, lakóotthonoknál valamint az a) és b) pontban nem szereplő ápolást-gondozást nyújtó intézményeknél.

(3)

21. § (1) A havi személyi térítési díjat a napi személyi térítési díj és a gondozási napok száma alapján kell meghatározni.

(2) A gondozási napokról a 4. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni.)

22. § (1) A hajléktalanok átmeneti szállására szolgáló intézményekben - a rehabilitációs célú intézmények kivételével - a gondozás első 30 napjára személyi térítési díj nem kérhető.

(2) Az átmeneti szálláson elhelyezett kiskorú esetén az intézményi térítési díj az adott intézményre meghatározott térítési díjnak az 50%-a.

23. § Ha a hajléktalanok átmeneti szállásán elhelyezett étkeztetésben is részesül, az étkezésért a 9-10. § szerinti térítési díjat kell fizetni.

23/A. § Az éjjeli menedékhelyen nyújtott alapszolgáltatások térítésmentesen vehetők igénybe.

24. § A rehabilitációs intézményben elhelyezett esetében a fenntartó a személyi térítési díj 50%-át előtakarékossági címen elkülönítetten kezelheti. Az előtakarékosság címén befizetett összeget elkülönített betétkönyvben kell elhelyezni, és ki kell adni, ha az ellátott intézményi jogviszonya a sikeres rehabilitáció következtében megszűnik. Ha az intézményi jogviszony egyéb okból szűnik meg, az előtakarékosság címén befizetett összeget térítési díjhátralékként kell kezelni.

25. § (1) Az Szt. 117/B. §-a szerinti visszafizetési kötelezettség ellenőrizhetősége érdekében az egyszeri hozzájárulásnak az Szt. 117/B. § (2) bekezdésében meghatározott összegét elkülönített betétszámlán kell elhelyezni.

(2) A befizetett egyszeri hozzájárulás időarányos visszafizetésének módját és részletes szabályait házirend tartalmazza.

26. § (1) Az intézményben elhelyezett foglalkoztatásából származó munkajutalom, a tanulmányi ösztöndíj és a költőpénz a személyi térítési díj szempontjából nem vehető figyelembe.

(2) Az ideiglenesen beutalt ellátott esetén az ideiglenes beutalás tartamára a térítési díj alapjául szolgáló jövedelmet az önálló lakás (ingatlan) fenntartásával kapcsolatos igazolt költségekkel (lakbér, hiteltörlesztés, közös költség stb.) csökkenteni lehet.

27. § (1) Ha az ellátott gondnokság alatt áll, gondnoka - amennyiben az ellátott megfelelő jövedelemmel vagy készpénzvagyonnal rendelkezik - köteles - legalább az Szt. 117/A. §-a szerinti, a költőpénz összegével azonos összegű - készpénzt biztosítani a gondnokolt személyes szükségleteire. Amennyiben a gondnok e kötelességének nem tesz eleget, az intézményvezető erről - a szükséges intézkedés megtétele érdekében - tájékoztatja a gondnokot kirendelő gyámhivatalt.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a személyes gondoskodásban részesülő állami gondoskodás alatt álló kiskorúak esetében is.

28. § (1) A nem lakóotthoni ellátásban részesülő személy a két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj 20%-át fizeti.

(2) A nem lakóotthoni ellátásban részesülő két hónapot meghaladó távolléte idejére

a) egészségügyi intézményben történő kezelésének tartalmára a megállapított személyi térítési díj 20%-át fizeti,

b) az a) pont alá nem tartozó esetben a személyi térítési díj 50%-át fizeti.

(3) A lakóotthonban elhelyezett személy távolléte idejére személyi térítési díjként a lakhatási költség 50%-át fizeti.

(4) Lakhatási költség alatt a fűtés-, áram-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatásért, szemétszállításért fizetendő díjak együttes összege értendő.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt esetekben az egy napra jutó térítési díj megállapítása az intézmény vezetőjének feladata.

29. § (1) A felnőttkorban megvakultak rahabilitációját biztosító intézményben a vak személy önálló életre való felkészítése idejére csak az élelmezési költség megfizetésére kötelezhető.

(2) Nem kell térítési díjat fizetni a sikeres rehabilitáció érdekében történő, legfeljebb három hónap időtartamú eltávozás esetén, valamint a látás- és mozgássérült fogyatékos személyek intézményében a hivatalos iskolai szünet alatti távollét idejére.

(3) A tartós bentlakásos intézményekben a térítési díjat az élelmezésre fordított költségekkel csökkenteni kell, ha az ellátott munkaköri vagy tanulmányi beosztása miatt az intézményi étkezést nem veszi igénybe.

30. § Az intézményvezető döntésével az intézménybe vizsgálat vagy megfigyelés céljából felvett személy a személyi térítési díj 50%-át fizeti a vizsgálat vagy megfigyelés időtartamára.

30/A. § A lakóotthoni elhelyezés esetén, ha a megállapodás szerint az ellátott személyi térítési díj pótlék megfizetésére is köteles, a fenntartó részben a személyi térítési díj pótlékból fedezi a lakóotthon karbantartásának, felújításnak költségeit, berendezési tárgyainak cseréjét.

31. § (1) A térítési díjat a beköltözés napjától havonként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.

(2) Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.

(3) A (2) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a 3. § (1) bekezdése szerinti fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében.

(4) A fenntartó az intézményvezető tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díj hátraléknak a behajtásáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályainak alkalmazásával.

(5) A személyi térítési díj és a befolyt térítési díj különbözetét az intézmény vezetője nyilvántartja és az ellátott halála esetén hagyatéki teherként az eljáró közjegyzőnek bejelenti.

32. § (1) Ez a rendelet 1993. február 26-án lép hatályba azzal, hogy ha a személyes gondoskodásra való jogosultságot a rendelet hatálybalépését követően állapítják meg vagy a jogosult intézményi elhelyezésére a rendelet hatálybalépését követően kerül sor a személyi térítési díjat az adott intézményben a rendelet hatálybalépése előtt megállapított térítési díj felső határa figyelembevételével kell megállapítani mindaddig, amíg a helyi önkormányzat az intézményi térítési díj összegéről nem határozott. Azoknál a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, ahol térítési díj felső határa nincs meghatározva, az intézményi térítési díj megállapításáig a jogosult az ellátásban részesülők által fizetett térítési díj átlagának megfelelő térítési díjat fizet.

(2) Az (1) bekezdés alapján fizetett térítési díj összeg nem haladhatja meg az Szt. 116. §-ában és a 117. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott mértéket.

Havi zárás:

1. Ellátottak száma a hó folyamán: ...........................................................................................

2. Gondozási látogatások száma: ..............................................................................................

3. Gondozásra fordított idő félórára kerekítve: .........................................................................

A készpénzvagyon figyelembe vehető összegét az adott intézményre - a megállapításkor, a felülvizsgálatkor - érvényes intézményi térítési díj éves összege és a figyelembe vett évek szorzata adja. A jelzálogjog legnagyobb összegét az adott intézményre - a megállapításkor, a felülvizsgálatkor - érvényes intézményi térítési díj és költőpénz együttes éves összege adja.

Az ellátott neve:

Beutaló határozat száma és kelte:

A gondozásba vétel napja:

Az intézményi térítési díj napi összege: ............................... havi összege: ......................................

Az ellátott által fizetendő személyi térítési díj napi összege: .......................................... havi összege:

A hozzátartozók által és polgári jogi szerződés alapján fizetendő térítési díj összesen:

Forint

A fizetésre kötelezett neve:

Az általa fizetendő térítési díj (Ft):

Forint

Kitöltési utasítás:

- A nyilvántartás az év első napjától (ahol év közben indul az ellátás, ott az indulás napjától) 1-es sorszámmal kezdődően naponta kell vezetni, ha változás nincs, akkor is.

- Az ellátásra jogosultak számában azokat az ellátottakat is fel kell tüntetni, akik távol vannak, de beutalásuk (felvételük) nem szűnt meg, a férőhelyüket a távollét ideje alatt is fenn kell tartani. A gondozási napok száma, az ellátásra jogosultak száma és a betöltött férőhelyek száma azonos tartalommal bíró fogalmak, így összegük megegyezik.

- Az ellátottak átlaglétszámát egy adott időszakban megkapjuk, ha a gondozási napok számát elosztjuk az adott időszak napjainak számával.

- Az élelmezési napok számának a napi konyhaanyag-elszámolásban szereplő adatokkal egyeznie kell.