A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. § (2) bekezdése b) és c) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed valamennyi személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásra. E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a nem állami szerv a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást az önkormányzattól az Szt. VI. fejezetében meghatározottak szerint átvállalja, vagy normatív állami támogatást vesz igénybe.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás az Szt. 57. §-ában meghatározott ellátás (a továbbiakban: személyes gondoskodás).

(2) A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a gondozásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesítéséről.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó intézményt úgy kell kialakítani, hogy

a) az tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető legyen;

b) épületeinek építészeti megoldásai tegyék lehetővé az akadálymentes közlekedést;

c) bútorzata és berendezési, felszerelési tárgyai feleljenek meg az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben a gondozottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozók

a) alapellátás esetén legalább ötven százalékának,

b) szakosított ellátás esetén nyolcvan százalékának szakképzettnek kell lenni.

(5) A személyes gondoskodás egyes formáinak szakmai létszám-irányszámait az 1. számú melléklet tartalmazza.

(6) A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek

a) képesítési előírásait a 2. számú melléklet,

b) munkaruha juttatását a 3. számú melléklet

tartalmazza.

3. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy feladatait az intézmény szervezeti és működési szabályzatában és a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja] személyes gondoskodásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést a gondozás időtartama alatt - illetve annak megszűnésétől számított egy évig - nem köthet.

(3) Az intézmény házirendje tartalmazza a személyes gondoskodásban részesülők és az őket ellátó dolgozók magatartási szabályait, az intézmény dolgozóival való kapcsolattartás rendjét, valamint az intézmény berendezési és felszerelési tárgyai használatára vonatkozó előírásokat.

4. § (1) A megyei, fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) által módszertani feladatok ellátására kijelölt szakosított személyes gondoskodást nyújtó intézmény [1991. évi XX. tv. 134. § a) pontja], vagy az intézmény keretében működő módszertani csoport (a továbbiakban: módszertani csoport) segítséget nyújt a személyes gondoskodást ellátó intézmény szakmai munkájához.

(2) A módszertani csoport feladata különösen:

a) megbízás alapján

aa) megvizsgálja a személyes gondoskodást nyújtó intézmény működését és javaslatot tesz a működés lehetőség szerinti javítására,

ab) részt vesz a személyes gondoskodást nyújtó intézmény ellenőrzésében,

ac) ajánlásokat készít a személyes gondoskodás feltételeinek fejlesztésére, a hatékonyabb gondozási módszerek alkalmazására;

b) figyelemmel kíséri a szociális ellátásokat érintő tudományos kutatómunka eredményeit, elősegíti azok elterjesztését és gyakorlati alkalmazását;

c) kezdeményezi a szociálpolitikai szakterületen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését.

5. § (1) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást az ellátásra jogosult lakóhelyéhez - vagy tartózkodási helyéhez - legközelebb eső intézménynek kell biztosítania.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól a jogosult kérésére el lehet térni, ha a személyes gondoskodást nyújtó az azonos ellátási formán belül választási lehetőséget biztosít, valamint akkor, ha az intézmény szabad férőhellyel - illetve kapacitással - nem rendelkezik.

(3) Az alapellátásban részt vevő, gondozási feladatokat ellátó személy részére - ha e feladatok ellátása érdekében ez szükséges - az intézmény vezetője munkáltatói igazolványt állít ki.

6. § (1) Az étkeztetés formái különösen a népkonyha, a szociális konyha és egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás.

(2) Az étkeztetésről a 4. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni.

7. § (1) Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel

a) kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással;

b) elvitelének lehetővé tételével,

c) lakásra szállításával.

(2) Az étkeztetés keretében főétkezésként legalább napi egyszeri meleg élelmet kell biztosítani. Ha az étkezésben részesülő egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára - a népkonyha kivételével - a jogosult részére diétás étkeztetést kell biztosítani.

(3) Az étkeztetés keretében biztosított élelmiszernyersanyagok energia- és tápanyagtartalmának alsó értékeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az étel helyben fogyasztása esetén biztosítani kell a szolgáltatást igénybe vevők számának megfelelően

a) kézmosási lehetőséget, nemenként elkülönített illemhelyet;

b) evőeszközöket és étkészletet.

8. § (1) A népkonyha alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással napi egyszeri egytál meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe.

(2) Népkonyhát elsősorban olyan településen (településrészen) indokolt létrehozni, ahol a rászorulók életformája miatt elsősorban alkalmi étkeztetés iránt van igény.

(3) A népkonyhán kiszolgált egy adag ételnek legalább 800, maximum 1200 kcal-t kell tartalmaznia.

9. § (1) A szociális konyha olyan alapellátási forma, ahol az étkeztetés keretében biztosított étel előállítása (melegítése) és kiszolgálása történik.

(2) A szociális konyha a napi egyszeri főétkezésen kívül további étkezésre is lehetőséget nyújt, a 7. § (1) bekezdésében szabályozott formák szerint.

(3) Szociális konyha keretében nyújtott ellátásnak minősül

a) az e célra létrehozott főzőhelyen (kifőzdében),

b) étkezésre jogosító utalvány ellenében, vendéglátóipari egységben vagy egyéb intézményben

nyújtott szolgáltatás.

10. § (1) Ha az étkeztetés szociális konyhának minősülő formában nem oldható meg, a rászorultak ellátásáról egyéb főzőhely keretében kell gondoskodni.

(2) Egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátásnak minősül, ha az étel előállításának helyén az étel helyben fogyasztására nincs lehetőség.

11. § (1) A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely a jogosult önálló életvitelének fenntartását szükségleteinek megfelelően lakásán, lakókörnyezetében biztosítja.

(2) A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenység különösen

a) meleg étel biztosítása;

b) bevásárlás;

c) testi, személyi higiéné biztosítása, öltöztetés;

d) ágyazás, takarítás, mosás, fűtés;

e) orvoshoz kísérés, orvos lakásra hívása, gyógyszerkiváltás, gyógyszeradagolás;

f) hivatalos ügyek intézése;

g) külső kapcsolattartás elősegítése;

h) pszichés gondozás.

12. § (1) A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a gondozás irányítója a jogosult egészségi állapota, szociális helyzete, valamint a háziorvos javaslatának figyelembevételével az egyéni szükségleteknek megfelelően határozza meg. A gondozási feladatokban, valamint a jogosult egészségi állapotában bekövetkezett változást a 6. számú melléklet szerinti „gondozási lap”-on kell vezetni.

(2) A napi négy órát meghaladó gondozás házi segítségnyújtás keretében csak akkor biztosítható, ha a gondozás a többi jogosult ellátását nem veszélyezteti.

(3) A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenységet hivatásos és társadalmi gondozó (a továbbiakban együtt: gondozó) végzi. A gondozó napi gondozási tevékenységéről a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti gondozási naplót vezeti.

(4) A hivatásos gondozó teljes munkaidőben és részmunkaidőben is foglalkoztatható.

(5) A társadalmi gondozó tevékenységéért díjazásban részesíthető.

13. § (1) A gondozó a gondozási feladatokat gondozói körzetben végzi.

(2) A gondozói körzetet a foglalkoztatott gondozók és a gondozást igénylők számának figyelembevételével a gondozás irányítója határozza meg. A gondozói körzeteket úgy kell kialakítani, hogy azok lefedjék a település teljes közigazgatási területét.

(3) Kettőnél több gondozói körzet, illetve több alapellátási gondozási forma működtetését célszerű gondozási központ keretében biztosítani.

14. § Nem részesíthető házi segítségnyújtásban a veszélyeztető állapotú elmebeteg, valamint a közegészségügyi indokból elkülönítésre szoruló fertőző beteg mindaddig, amíg ez az állapota fennáll.

15. § (1) A gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik a háziorvosi szolgálattal, a körzeti védőnővel, a kórházi szociális nővérrel, valamint az egyéb személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekkel.

(2) Ha a gondozó szakápolói szakképesítéssel rendelkezik, a szakképesítésének megfelelő egészségügyi ellátást nyújthat a gondozottnak. Az e bekezdés szerinti tevékenység otthoni ápolás keretében is végezhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi ellátásról, az ellátáshoz szükséges eszközök biztosításáról a gondozás irányítója és a gondozott személy háziorvosa megállapodik.

16. § (1) A gondozó és a gondozás irányítója részére biztosítani kell

a) legalább egy helyiségből álló dolgozószobát;

b) a munkavégzéshez szükséges

ba) közlekedési eszközt (kerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi stb.) vagy közlekedési bérletet,

bb) mosó- és fertőtlenítőszereket, takarító eszközöket.

(2) Ha a gondozás irányítója gondozási feladatokat is ellát, részére biztosítani kell a 3. számú melléklet szerint munkaruhát.

17. § (1) A családsegítés célja szociális és mentálhigiénés problémák esetén az életvezetési nehézségek elhárításának és feloldásának, továbbá a helyi szociális szükségletek feltárásának és megoldásának elősegítése.

(2) Családsegítés keretében kell segítséget nyújtani a szociális problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetben levő személyeknek, családoknak.

(3) Családsegítés körébe tartozik különösen

a) a családi szociális feszültségek okainak feltárása, a megoldásokra javaslat készítése és segítségnyújtás;

b) életvezetési (pl. nevelési, pszichológiai, egészségügyi) tanácsadás, vagy ennek megszervezése;

c) az egyének, a családok kapcsolatkészségének javítása;

d) egyéni-, pár- és családterápiás tevékenység végzése, ennek megszervezése;

e) krízishelyzetben segítő beavatkozás;

f) speciális támogató, önsegítő csoportok szervezésének, működtetésének segítése;

g) természetbeni, anyagi és személyes támogatások közvetítése;

h) hivatalos ügyek intézésének segítése;

i) együttműködés más intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, csoportokkal.

(4) A családsegítésben részesülőkkel való foglalkozás tárgyi feltételeként a családsegítést végző személy részére egy dolgozószobát kell biztosítani.

18. § (1) Ha a településen (településrészen) a 17. §-ban szabályozott szolgáltatások mellett speciális problémák megoldására is igény van, speciális segítő szolgálatokat célszerű működtetni.

(2) Speciális segítő szolgálatok különösen az utcai szociális gondozás, a szociális segítő és információs szolgálat, a hajléktalanok gondozási központja.

19. § (1) Az utcai szociális gondozó a szociális szempontból ellátatlan vagy az intézményes gondozással szemben bizalmatlan, továbbá lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek vagy csoportok felkutatását, szociális gondozását végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gondozás kiterjed különösen az információ- és tanácsadásra, az intézmények felé történő közvetítésre, érdekvédelemre.

20. § (1) A szociális segítő és információs szolgálat elősegíti, hogy a hajléktalan személy szálláshoz, étkezéshez, anyagi és természetbeni támogatáshoz jusson, továbbá egészségügyi ellátásban részesüljön.

(2) Az (1) bekezdés szerinti segítségnyújtást a 6. számú mellékletben szereplő „gondozási lap”-on kell dokumentálni.

21. § (1) A hajléktalanok gondozási központja szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A részszolgáltatásokat nyújtó, hajléktalanokat ellátó intézmények számára szakmai segítséget nyújt és kiépíti az ellátórendszer információs bázisát.

(2) A hajléktalanok gondozási központja nyilvántartást vezet a településen lévő, hajléktalanokat ellátó intézményekről, azok szolgáltatásairól.

22. § (1) Kistelepülésen, külterületen a házi segítségnyújtás és a családsegítés egyes feladatainak ellátása falugondnok alkalmazásával is megszervezhető.

(2) A falugondnok szociális és más közösségi feladatai ellátásához közlekedésre és áruszállításra alkalmas eszközt kell biztosítani.

(3) A falugondnok feladatai különösen

a) a településen hiányzó, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzájárulás elősegítése;

b) rászorult személyek szállítása;

c) a település lakosságát érintő információk gyűjtése és továbbítása.

23. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott, az Szt. 60. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásokat az ellátásban részesülők életkorának megfelelően kell biztosítani.

(2) Az Szt. 61. §-ában foglaltakon túl gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermekeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermekek családi napköziben történő nem közoktatási célú ellátása.

24. § (1) A bölcsőde feladata a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, gondozása, valamint testi-szellemi fejlődését elősegítő nevelése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátásáról gondoskodó intézmény a feladat jellegének megfelelően

a) napos bölcsőde,

b) hetes (öt napos) bölcsőde

lehet.

25. § (1) A napos bölcsőde a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermekek ellátását. Egy gyermek napi gondozási ideje a tizenkét órát nem haladhatja meg.

(2) A hetes bölcsőde naptári hetenként legalább százhúsz óra időtartamban bentlakásos formában folyamatos ellátást biztosít.

26. § (1) Bölcsődébe a gyermek húsz hetes korától három éves korának betöltéséig, illetve annak az évnek december 31-ig vehető fel, amelyben harmadik életévét betölti.

(2) Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.

(3) A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával

a) a körzeti védőnő;

b) a házi gyermekorvos vagy a háziorvos;

c) a szociális, illetve családgondozó

is kezdeményezheti.

(4) A bölcsődébe történő felvételt fogyatékos gyermek esetén a (3) bekezdésben foglaltakon túl a gyermek habilitációját segítő szakember és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 30. §-ának (3) bekezdésében, valamint 34. §-ának a) pontjában szabályozott szerv (a továbbiakban: szakértői bizottság) is kezdeményezheti.

27. § (1) Hetes bölcsődébe azt a gyermeket lehet felvenni, akinek egészsége, testi vagy szellemi fejlődése a család szociális helyzete, illetve otthoni körülményei miatt otthonában nem biztosítható.

(2) Ha a gyermek hetes bölcsődei elhelyezésére okot adó körülmények megváltoztak, a hetes bölcsődei ellátást meg kell szüntetni.

28. § (1) A szülőnek vagy törvényes képviselőnek (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolnia kell a házi gyermekorvos által kiállított orvosi igazolást arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható.

(2) Nem gondozható bölcsődében a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos igazolása szerint ez az állapota fennáll.

29. § (1) A fogyatékos gyermek habilitációs céllal a korai fejlesztés feltételeivel rendelkező bölcsődébe felvehető és a szakértői bizottsággal egyeztetett vélemény alapján gondozható, ha a bölcsődei gondozás során nem veszélyezteti sem maga, sem társai testi épségét.

(2) A szakértői bizottság szakvéleménye alapján felvehető a bölcsődébe és 6 éves koráig gondozható az a fogyatékos gyermek, aki valószínűsíthetően képzési kötelezettséget fog teljesíteni. A gyermek képességeit öt éves korában a szakértői bizottságnak újra szakvéleményeznie kell.

(3) Fogyatékos gyermeket bölcsődébe csak próbaidővel lehet felvenni, melynek legrövidebb időtartama egy hónap.

(4) A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó szakmai csoport (orvos, gyógypedagógus, gondozónő) együttes véleménye figyelembevételével kell dönteni a gyermek további gondozásáról. Elutasítás esetén a gyermeket a további korai fejlesztése érdekében a 26. § (4) bekezdése szerinti szakértői bizottsághoz kell irányítani, illetve a törvényes képviselőt tájékoztatni kell a gyermek más intézményben való elhelyezésének lehetőségéről és módjáról.

30. § (1) A fogyatékos gyermek bölcsődei elhelyezése történhet

a) egészséges gyermekekkel közös csoportban;

b) speciális bölcsődei csoportban.

(2) A speciális csoportban elhelyezett gyermekek állapotától függően kell meghatározni az egy gondozó által ellátható gyermeklétszámot, ez azonban gondozónként három gyermeknél több nem lehet.

31. § A fogyatékos gyermek bölcsődei gondozása során állapotáról, testi, szellemi fejlődéséről egészségügyi törzslapot kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a családi anamnézist, illetve a részletes egyéni anamnézist (zárójelentéseket, egészségügyi vizsgálatokat és kezeléseket) is.

32. § (1) A bölcsődei gondozás-nevelés során a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell

a) a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét;

b) a játéktevékenység feltételeit;

c) a gondozás-nevelés higiénés feltételeit;

d) a szabadon való tartózkodást;

e) textíliát, bútorzatot;

f) a megfelelő étkeztetést;

g) a fogyatékos gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit.

(2) A bölcsődei gondozás-nevelés egyéb feltételeit, valamint a szakmai munka részletes szempontjait a Bölcsődék Országos Módszertani Intézete (a továbbiakban: BOMI) által kiadott Bölcsődei Szakmai és Szervezési Útmutató tartalmazza.

33. § (1) A bölcsődei ellátás megszűnik

a) a bölcsődei nevelési év végén (naptári év augusztus 31.), ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte; illetve

b) ha a 26. § (2) bekezdése, illetve a 29. § (2) bekezdése szerinti életkort elérte.

(2) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek egészségét.

(3) A bölcsőde orvosa a (2) bekezdés szerinti szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri.

34. § (1) Ha az e rendeletben meghatározott alapfeladatokat nem veszélyezteti, a bölcsőde külön szolgáltatásként

a) nyitott bölcsődei csoportban játszócsoport-klubot;

b) gyermekhotelt; valamint

c) házi gyermekfelügyeletet

működtethet.

(2) A játszócsoport-klub szakképzett gondozónő segítségével, egy gondozási egységben

a) gyermekfelügyeletet; vagy

b) a gyermek törvényes képviselőjével együtt játéklehetőséget

biztosít.

(3) Ha a játszócsoport-klub keretében a gyermek étkeztetésben is részesül, az étkezésért a külön jogszabály szerint térítési díj kérhető.

(4) A gyermekhotel a gyermek részére folyamatos és teljes körű szociális ellátást nyújtó szolgáltatás. Az ellátás hétvégén és ünnepnapon is biztosítható.

(5) Házi gyermekfelügyelet keretében a bölcsőde a gyermek otthonában történő napközbeni gondozásra gondozónőt biztosíthat, ha a törvényes képviselő átmenetileg nem tudja gyermekét ellátni.

35. § (1) A bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi (fővárosi kerületi) tisztifőorvosa (a továbbiakban: tisztifőorvos) gyakorolja [22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 13. §-a].

(2) A bölcsődék egészségügyi tevékenysége felett szakfelügyeletet végző tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a megyei módszertani bölcsődét, fővárosban a fővárosi bázisbölcsődét.

(3) A tisztifőorvos az illetékességi területén lévő bölcsődék közül a gyermekszakos közép- és felsőfokú egészségügyi szakképzés céljára, valamint meghatározott módszertani feladatok ellátására alkalmas bölcsőde kijelölését kezdeményezheti a területileg illetékes köztársasági megbízottnál.

36. § (1) Családi napközi működtethető az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más, e célra kialakított helyiségben.

(2) Ha a családi napközi nem a települési önkormányzat intézményeként működik, létesítésére és működésére a szociális vállalkozásokról szóló jogszabály rendelkezései az irányadók.

37. § Családi napköziben gyermekfelügyeletet csak olyan személy láthat el, aki érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezik, és - a képesítési előírások kivételével - megfelel a bölcsődei gondozókra meghatározott feltételeknek.

38. § (1) A családi napközi feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület vagy lakás alkalmas, függetlenül attól, hogy önállóan vagy olyan épületben működik-e, amelyet más célra is hasznosítanak.

(2) Családi napközit elsősorban olyan ingatlanon kell kialakítani, amelyhez kert is tartozik. Az épülethez tartozó telket körül kell keríteni a gyermekek felügyelet nélküli kijutásának megakadályozása érdekében.

(3) Ha az épület, illetve a telek bejárata közúti forgalom számára alkalmas közterületre nyílik, a bejárat előtt a járda és az úttest elválasztására legalább 1 méter magas korlátot kell építeni.

(4) A családi napközi fűtő- és tüzelő berendezéseire, nyílászáróira, valamint a lejtőkre és lépcsőkorlátokra az Országos Építésügyi Szabályzatnak a nevelési-oktatási építményekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(5) Családi napközi kialakítása során a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az az esetleges balesetek megelőzése érdekében egyebekben megfeleljen a BOMI által kiadott módszertani levélben foglaltaknak.

39. § Egy családi napköziben a gyermeklétszám a saját gyermeket is figyelembe véve

a) három ötéves kor alatti egészséges gyermek - akik közül egy lehet egyévesnél fiatalabb, de húsz hetesnél idősebb -, továbbá két iskoláskorú gyermek; vagy

b) öt évesnél idősebb egészséges gyermek [a Kt. 69. § (1) bekezdésében szabályozottak szerint]; vagy

c) egy fogyatékos gyermek és két ötévesnél fiatalabb nem fogyatékos gyermek; vagy

d) két fogyatékos gyermek.

40. § (1) A családi napközi működésére, a felvételre, valamint a napközben folyó gondozásra a bölcsődére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy

a) családi napközibe 3-14 éves kor közötti gyermek csak akkor vehető fel, ha ellátása nem akadályozza a Kt.-ben meghatározott kötelezettségek teljesítését;

b) a 26. § (1)-(2) bekezdésének rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha a gyermek napközbeni ellátása más intézményben nem biztosítható;

c) a bölcsődéskorúak részére elkülönített játszó- és öltözőhelyet kell kialakítani.

(2) A családi napköziben folyó gondozás-nevelés részletes szakmai szempontjait a BOMI által kiadott módszertani levél tartalmazza.

41. § (1) A szakosított ellátást nyújtó intézmények tevékenységük jellege szerint

a) tartós elhelyezést biztosító intézmények (a továbbiakban: bentlakásos intézmények);

b) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények;

c) nappali ellátást nyújtó intézmények.

(2) A szakosított ellátást nyújtó intézményekben 20-50 fős gondozási egységeket kell kialakítani.

(3) Ha egy intézmény keretében több szakosított ellátási forma működik, ellátási formánként külön-külön kell biztosítani az ellátás jellegének megfelelő személyi és tárgyi feltételeket.

(4) Az intézményi szolgáltatásokat az intézmény vezetőjének döntése alapján olyan rászorult személy is igénybe veheti, aki nem áll az intézménnyel beutalás vagy intézményvezetői intézkedés alapján jogviszonyban. Az ilyen személy részére nyújtott szolgáltatásért fizetendő térítési díjról külön jogszabály rendelkezik.

42. § (1) A bentlakásos intézményben biztosítani kell

a) az éjszakai és nappali tartózkodásra;

b) a személyi tisztálkodásra;

c) az étkezésre;

d) az intézmény jellege szerinti közösségi együttlétre, tevékenységre (pl. társalgó, könyvtár, foglalkoztató);

e) az egészségügyi gondozás céljára (pl. orvosi szoba, betegszoba);

szolgáló helyiségeket.

(2) Az a bentlakásos intézmény alkalmas gondozási feladatok ellátására, amelyikben

a) egy ellátottra legalább hat-nyolc négyzetméternyi lakószoba;

b) tíz ellátottra legalább egy fürdőkád vagy zuhanyzó, valamint nemenkénti WC;

c) gondozási egységenként legalább harminc négyzetméter alapterületű közösségi együttlétre szolgáló helyiség jut, és biztosított a folyamatos fűtés és melegvíz-szolgáltatás.

43. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a bentlakásos intézményi lakószobában legfeljebb négy személy helyezhető el. Négynél több személyt egy lakószobában csak kivételesen indokolt esetben lehet elhelyezni, azonban ilyen esetben is biztosítani kell a 42. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat.

(2) Házaspárok (élettársak) elhelyezésére külön lakószobát kell biztosítani.

44. § Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülménynek minősül az

a) olyan önálló, egy- vagy kétszemélyes lakrész, amely lakószobát, konyhát és fürdőszobát, esetleg egyéb helyiséget foglal magába;

b) olyan egy- vagy kétszemélyes lakószoba, amelyhez önálló fürdőszoba tartozik.

45. § A bentlakásos intézményben gondozott személy az e rendeletben foglaltak szerint részesül teljes körű ellátásban.

46. § (1) A bentlakásos intézmény az étkezést a bentlakók életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően nyújtja, az 5. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével.

(2) A gondozottak étkeztetése keretében legalább napi háromszori főétkezést - ebből legalább egy alkalommal meleg ételt - kell biztosítani. A tizennégy éven aluliak (a továbbiakban: gyermekkorú) a főétkezéseken kívül naponta legalább kétszer kiegészítő étkeztetésben részesülnek.

(3) Ha a gondozott egészségi állapota indokolja, részére - orvosi javaslatra - az orvos előírásainak megfelelő étkezési lehetőséget (pl. diéta, gyakoribb étkezés) kell biztosítani.

47. § (1) Ha a gondozott megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal nem rendelkezik, a teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat legalább négy váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt - szükség szerinti más lábbelit - tartalmaz.

(2) Gyermekkorú, valamint fogyatékos gondozottak részére - ha indokolt, az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az életkornak megfelelő sportruházatot és iskolai felszerelést is biztosítani kell.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt ruházat összetételéről, mennyiségéről, valamint a sportruházattal való ellátás indokoltságáról az intézmény vezetője dönt.

(4) A gondozott az intézmény által nyújtott ruházatot nem köteles igénybe venni, azonban saját ruházatának elhasználódása esetén is csak az (1) bekezdés szerinti ruházati ellátást igényelheti.

(5) A gondozottak ruházatának tisztításáról és javításáról az intézmény a házirendben meghatározott módon gondoskodik.

(6) Az intézmény vezetője a gondozott szükségletei, valamint a ruházat elhasználódásának figyelembevételével gondoskodik az (1) és (2) bekezdés szerinti ruházat beszerzéséről, illetve cseréjéről.

48. § Azokban a bentlakásos intézményekben, ahol szervezett keretek között foglalkoztatás folyik, a foglalkoztatás jellege szerinti védő- és munkaruha ellátásról, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről az intézmény gondoskodik.

49. § (1) A személyes használatra kiadott - a 47-48. § szerinti - ruházat az intézmény tulajdonát képezi és azt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egyéni nyilvántartólapon kell a gondozott személy részére kiadni.

(2) A cselekvőképtelen, valamint a korlátozottan cselekvőképes gondozott személy részére kiadott ruházatról a gondozási egység vezetője alleltárt vezet.

50. § A bentlakásos intézmény a textíliával való ellátás keretében, valamint a személyi higiéné biztosítása érdekében gondozottanként

a) öt váltás ágyneműt;

b) a tisztálkodást segítő öt váltás textíliát, valamint a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket;

c) a gyermekek és incontinens betegek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket

szükség szerint biztosítja.

51. § (1) A bentlakásos intézmény biztosítja - a fogorvosi ellátás kivételével - a gondozottak egészségügyi alapellátását.

(2) A bentlakásos intézmények a típusuknak megfelelő, a 2. számú melléklet szerinti szakorvost alkalmaznak.

(3) A bentlakásos intézmények az (1) és (2) bekezdésben szereplő egészségügyi ellátás mellett a gondozottak részére egyéb egészségügyi ellátást is nyújthatnak.

52. § (1) Ha a bentlakásos intézményben élő gondozott egészségügyi ellátásban részesül, az ellátást nyújtó orvos a 6/1992. (III. 31.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti törzskartont, valamint az egészségügyi személyi lapot (raktári szám: A.3510-170) kiállítja, illetve vezeti. A törzskartonon nem kell kitölteni a társadalombiztosítási kifizetőhelyre, valamint a háziorvosi körzetre (bejelentkezés, kijelentkezés, praxis azonosító) vonatkozó rovatokat.

(2) Az intézmény orvosának megkeresésére a gondozott háziorvosa megküldi az intézményi ellátás és gyógykezelés szempontjából szükséges egészségügyi adatokat. E bekezdés alkalmazásában gyógykezelésnek minősül a megelőzés és a rehabilitáció is.

(3) Ha a gondozottat másik bentlakásos intézménybe helyezik át, a (2) bekezdésben szabályozottak értelemszerűen irányadók azzal, hogy az egészségügyi adat kezelésével megbízott személy a gondozott egészségügyi adatait külön kérés nélkül továbbítja.

53. § (1) A gondozásban részesülő személy részére előírt gyógyszer felhasználását egyéni nyilvántartó lapon kell rögzíteni.

(2) A bentlakásos intézményekben műszakonként a gondozottak egészségi állapotát érintő változásokról, illetve a velük kapcsolatos jelentősebb eseményekről sorszámozott eseménynaplót kell vezetni.

54. § (1) Az intézményben gondozott betegek ellátásához szükséges ápolási segédeszközökről, a beteg kényelmét szolgáló eszközökről, valamint a rehabilitációt segítő eszközökről az intézmény gondoskodik.

(2) Az intézményben élő gondozott számára szükséges gyógyszer, valamint gyógyászati segédeszköz beszerzéséről az intézmény gondoskodik.

55. § A bentlakásos intézmény feladatkörében gondoskodik a jogosult mentálhigiénés ellátásáról. Ennek keretében biztosítja

a) a személyre szabott bánásmódot;

b) a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit;

c) a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást;

d) a gondozott családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit.

56. § (1) A bentlakásos intézmény szervezi a munkavégzésre képes ellátottak foglalkoztatását. A gondozott személy életkorának és egészségi állapotának megfelelően a foglalkoztatás lehet

a) munkavégzési célú;

b) terápiás célú;

c) képességfejlesztő; valamint

d) képzési célú.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztatás formái különösen

a) az intézmény működési körén belül szervezett munkavégzés;

b) az intézmény közreműködésével más gazdálkodó szervezet részére végzett munka vagy intézmény által végzett vállalkozási tevékenység;

c) az a) és b) pont alá nem tartozó, más jogviszony keretében történő munkavégzés.

57. § (1) Az intézmény működési körén belül szervezett munkavégzési célú foglalkoztatás lehet az igazgatási, gazdasági vagy a gondozottak művelődését, szórakozását szolgáló részlegekben, valamint az intézményhez tartozó udvaron, kertben végzett munka.

(2) Az intézmény működési körén belül szervezett foglalkoztatásért a gondozott munkajutalomban részesíthető. A munkajutalom éves összege nem haladhatja meg az év első napján érvényes legkisebb összegű öregségi nyugdíj egy évi összegének 40%-át.

(3) Munkajutalomban minden, az intézmény működési körén belül szervezett foglalkoztatásban részt vevő gondozott részesíthető, függetlenül attól, hogy rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik-e vagy sem. Ha a gondozott zsebpénzben részesül, a zsebpénz összege nem csökkenthető a munkajutalom összegével.

(4) A jutalmazás gyakoriságáról, a jutalomban részesülő személyekről, valamint annak alkalmankénti összegéről a foglalkoztatásban való részvétel figyelembevételével az intézmény vezetője - a foglalkoztatást segítő dolgozók javaslata alapján - határoz.

58. § (1) Az 56. § (2) bekezdés b) pontja szerinti foglalkoztatásból származó eredmény az intézményben nyújtott ellátás színvonalának emelésére, valamint a foglalkoztatásban közvetlenül részt vevők díjazására fordítható. A foglalkoztatásban közreműködő személyek díjazásának mértékét a házirend határozza meg. A díj

a) gondozottra jutó éves összege nem haladhatja meg a munkajutalom e rendeletben meghatározott éves összegét;

b) intézményi alkalmazottra jutó éves összege nem haladhatja meg az alkalmazott egy havi illetményének háromszorosát.

(2) Az 57. §, valamint az e § (1) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a terápiás célú foglalkoztatás esetén is.

(3) Ha az 56. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti foglalkoztatásra az intézmény telephelyén kerül sor, a foglalkoztatást az intézmény vezetője akkor engedélyezheti, ha a munkavégzés intézményen belüli - házirendben rögzített - feltételei adottak.

59. § A gyermekkorú személyeket ellátó bentlakásos intézmény gondoskodik a tankötelezettségi kort elért gyermek tanulási képessége vizsgálatának megszervezéséről, valamint a gyermek állapotának megfelelő képzési kötelezettsége teljesítésének feltételeiről és indokolt esetben a tankötelezettség és képzési kötelezettség teljesítésének feltételeiről.

60. § (1) A bentlakásos intézmény alapfeladatát meghaladó egyéb szolgáltatásokat is nyújthat. Ha e szolgáltatásokat az intézménybe beutaltak veszik igénybe, az általuk fizetendő térítés mértékét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a házirendben kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokat intézményi jogviszonyban nem álló rászorult is igénybe veheti. Az általa fizetendő térítési díj meghatározása az (1) bekezdésben foglaltak szerint történik.

61. § Az intézmény vezetője a gondozott személy kérésére - indokolt esetben - segítséget nyújt a gondozott munkaviszony vagy más jogviszony keretében történő foglalkoztatásához.

62. § (1) Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról az intézmény vezetője tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít, és annak egy példányát átadja a jogosultnak. Az értéktárgyak átadását és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. Az értéktárgyak biztonságos megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik.

(2) A gondozottól átvett készpénzt elsősorban a gondozott, illetve törvényes képviselőjének írásban tett nyilatkozata szerint az intézményben vagy pénzintézetben kell megőrizni. A házirend tartalmazza, hogy milyen esetekben szükséges a készpénzt - pénzintézetben - betét formájában megőrizni. A készpénz betétben való elhelyezéséről a pénz átvételétől számított két munkanapon belül az intézmény vezetője gondoskodik. A készpénz betétben történő elhelyezéséig annak megőrzését a pénzkezelési és házipénztári szabályzatban (a továbbiakban: pénzkezelési szabályzat) foglaltak szerint kell biztosítani.

63. § (1) A bentlakásos intézményben a gondozott személy készpénzének kezelése saját vagy törvényes képviselőjének írásbeli nyilatkozata szerint személyes nyilvántartású letét formájában is történhet. A személyes letétben elhelyezhető készpénz havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és elsősorban a személyes szükségletek kielégítését szolgálja.

(2) A személyes szükséglet körébe tartozik különösen az intézményi ellátást meghaladó mennyiségű vagy minőségű élelmezés, ruházat, valamint textília. A felsoroltakon kívül személyes szükségletek kielégítését szolgálja még a gondozott által igényelt személyes használati tárgy ( pl. televízió, magnetofon, rádió, hűtőszekrény) és szolgáltatás (pl. fodrász, kirándulás, kulturális program) is.

(3) Az (1) bekezdés szerinti készpénz kezeléséről, a kezelésre jogosult személyekről, valamint a pénz felhasználásának és elszámolásának módjáról a pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni.

64. § (1) A bentlakásos intézményben elhunytakkal kapcsolatos teendők ellátását az intézmény vezetője szervezi. Ennek keretében kell gondoskodni az elhunyt

a) elkülönítéséről;

b) végtisztességre való felkészítéséről;

c) a törvényes képviselő, valamint a hozzátartozók értesítéséről;

d) ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, valamint örököseinek történő átadásáról.

(2) Az elhunyt ingóságairól a halál beálltát követően azonnal jegyzéket készít a haláleset időpontjában műszakot vezető dolgozó. A jegyzéket két tanúval alá kell iratni.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti értesítésről legkésőbb a halálesetet követő napon kell gondoskodni.

(4) Az intézmény gondoskodik az elhunyt eltemettetéséről, ha nincs eltemettetésre kötelezett, vagy ha a kötelezett kötelezettségét nem teljesíti.

65. § Az intézmény belső életének rendjét a házirend tartalmazza. A házirendben kell szabályozni különösen

a) a gondozottak együttélési szabályait;

b) az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét;

c) a gondozottak egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait;

d) az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét;

e) az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait;

f) a ruházattal, textíliával való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendjét;

g) az esetenkénti alkoholfogyasztás szabályait;

h) a gondozottak tisztálkodási szerekkel való ellátásának rendjét;

i) a személyes letétben elhelyezhető készpénz havi összegét;

j) az intézmény alapfeladatainak körébe nem tartozó, azt meghaladó program, szolgáltatás, valamint az intézményi jogviszonyban nem álló személynek nyújtott szolgáltatás térítési díját.

66. § (1) A bentlakásos intézmények közül az ápolást, gondozást nyújtó intézmények típusai különösen

a) az időskorúak otthona;

b) a látásfogyatékosok otthona;

c) a mozgásfogyatékosok otthona;

d) az értelmi fogyatékosok otthona [a b)-d) pont alattiak a továbbiakban együtt: fogyatékosok otthona];

e) a szenvedélybetegek otthona;

f) a pszichiátriai betegek otthona;

g) a hajléktalanok otthona;

h) az egyéb ápolást, gondozást nyújtó otthon

[az a)-h) pont alattiak a továbbiakban: ápoló otthon].

(2) Az ápoló otthon a gondozott teljes körű ellátása, ápolása-gondozása mellett biztosítja szükség szerinti

a) foglalkoztatását; és

b) egyéb habilitációs, rehabilitációs jellegű ellátását.

67. § (1) Az ápoló otthon a beutaltat előgondozásban részesíti. Az előgondozás részeként az intézmény vezetője által kijelölt személy felveszi a kapcsolatot a beutalttal, valamint - ha a beutalt más személyes gondoskodási formában részesül - a személyes gondoskodást nyújtó szervezet vezetőjével.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szervezet vezetője tájékoztatja az előgondozásra kijelölt személyt a gondozott állapotáról, szociális körülményeiről.

68. § (1) A fogyatékosok otthonában elkülönítetten kell gondoskodni a fiatalkorú és a felnőtt korú személyek ellátásáról.

(2) A fogyatékosok otthonában csak első életévét betöltött személy gondozható.

69. § (1) A látásfogyatékosok otthonában gondozott személyek látássérülése olyan mértékű, hogy egyébként részükre vakok személyi járadéka lenne megállapítható.

(2) A látásfogyatékosok otthonában folyó ápoló-gondozó tevékenység részletes szakmai szempontjait a Vakok Állami Intézete által kiadott módszertani levél tartalmazza.

70. § (1) A mozgásfogyatékosok otthona olyan gondozottak ellátását biztosítja, akiknek mozgáskorlátozottságát az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően állapították meg, állapotuk gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint rehabilitációs intézményi ellátásban nem részesíthetők.

(2) A mozgásfogyatékosok otthonában folyó ápoló-gondozó tevékenység részletes szempontjait a Mozgássérültek Állami Intézete által kiadott módszertani levél tartalmazza.

71. § Értelmi fogyatékosok otthonában a középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékos, valamint értelmi és más fogyatékosságban szenvedő, állandó és folyamatos ápolást igénylő személyek gondozása történik.

72. § (1) A szenvedélybetegek otthona a kábítószert élvező, a gyógyszert kóros mértékben fogyasztó, valamint egyéb hasonló függőséget okozó anyaggal (szerrel) visszaélő személyek gondozását végzi, akik önálló életvitelre nem készíthetők fel és gyógyintézeti kezelést nem igényelnek.

(2) Ha egy intézmény keretében több betegségtípusban szenvedő személyt látnak el, betegségtípusonként külön gondozási egységet kell szervezni.

73. § (1) A pszichiátriai betegek otthona, valamint a szenvedélybetegek otthona a személyes gondoskodás más formáival együtt csak akkor szervezhető, ha a gondozottak elkülönített ellátása biztosított.

(2) A szenvedélybetegek, valamint a pszichiátriai betegek otthonából való eltávozást - ha annak időtartama a 24 órát meghaladja - az intézmény vezetője az intézmény orvosa véleményének figyelembevételével engedélyezi.

(3) A szenvedélybetegek, valamint a pszichiátriai betegek otthonában folyó ápoló-gondozó tevékenység részletes szempontjait a Magyar Pszichiátriai Társaság által kiadott módszertani levél tartalmazza.

74. § Hajléktalanok otthonába olyan hajléktalan személy vehető fel, akinek ellátása átmeneti szálláshelyen már nem biztosítható, és kora, egészségi állapota miatt fokozott gondozást-ápolást igényel. Az ellátás részletes szakmai szempontjait a Peremhelyzetű Csoportok Módszertani Osztálya által készített módszertani levél tartalmazza.

75. § (1) A bentlakásos intézmények közül rehabilitációs intézmények különösen

a) a mozgásfogyatékosok rehabilitációs intézménye;

b) a látásfogyatékosok rehabilitációs intézménye;

c) az értelmi fogyatékosok rehabilitációs intézménye;

d) a pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye;

e) a szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye;

f) a hajléktalanok rehabilitációs intézménye.

(2) A rehabilitációs intézmény a gondozottak habilitációja, rehabilitációja (a továbbiakban: rehabilitáció) mellett biztosítja a rászorulók egészségi állapota szerinti ápolását, gondozását is.

(3) A rehabilitációs intézményt úgy kell kialakítani, hogy a képzés és foglalkoztatás céljára szolgáló helyiségek alapterülete legalább kétszerese legyen a gondozott személyek elhelyezésére szolgáló lakóterület alapterületének.

76. § (1) A rehabilitációs intézmény a komplex rehabilitációs tevékenység részeként a gondozottak életkora, egészségi állapota szerint

a) iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli vagy tanfolyami oktatást, képzést; illetve

b) az 56. § (1) bekezdésének a) és d) pontja szerinti foglalkoztatást is

biztosít.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységet azoknak a beutaltaknak is meg kell szervezni, akik állapotuk miatt csak egyénileg képezhetők, oktathatók.

(3) A gondozottak foglalkoztatása mellett az intézmény képességfejlesztő és szocializációs programokat szervez.

77. § Ha a gondozott előtakarékosság címén személyi térítési díja 50%-ának elkülönített kezelését kéri, a kérelemhez csatolni kell az intézményvezető javaslatát. Az intézmény vezetője a javaslatát köteles megindokolni.

78. § A rehabilitációs intézmény vezetője a gondozás megszűnésének várható időpontját megelőző hat hónappal - az utógondozás előkészítése érdekében - megkeresi a gondozott családját, valamint a gondozott lakóhelye szerint illetékes

a) jegyzőt a családi és lakóhelyi környezetbe történő visszahelyezés előkészítése;

b) munkaügyi központot az esetleges munkavállalási lehetőség elősegítése

érdekében.

79. § (1) Ha a gondozott lakóhelyén, vagy attól lehetőleg 20 km távolságon belül a külön jogszabály szerinti védett munkahely, célszervezet, illetve szociális foglalkoztató (a továbbiakban: védett munkahely) működik, és ott a gondozott foglalkoztatására lehetőség van, az intézményvezető a védett munkahelyet közvetlenül is megkeresheti. Ez a rendelkezés irányadó akkor is, ha a gondozott foglalkoztatására egyéb munkahely keretében van lehetőség.

(2) A rehabilitációs intézmény a gondozott munkahelyi beilleszkedésének elősegítése mellett közreműködik munkaköri feladatainak betanításában is.

80. § (1) Ha a gondozott intézményi jogviszonya a sikeres rehabilitáció következtében megszűnt, az intézmény a gondozás megszűnésétől számított legalább hat hónapig a rehabilitált személy utógondozását végzi.

(2) Az utógondozás körébe tartozik különösen a rehabilitált személy

a) környezetének felkészítése a gondozott befogadására;

b) lakóhelye szerinti alapellátást végző szociális intézményekkel való kapcsolattartás;

c) munkahelyi beilleszkedésének elősegítése;

d) családja és a b) pont szerinti intézmények részére történő tanácsadás.

81. § (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények különösen

a) a gyermekek átmeneti otthona;

b) az időskorúak gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, otthonház stb.);

c) a fogyatékosok gondozóháza;

d) a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása [az a)-d) pont alattiak a továbbiakban: átmeneti intézmény].

(2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti intézményekre - az (1) bekezdés d) pontja szerinti intézmények kivételével - a bentlakásos intézményekre vonatkozó általános szabályokat (III. Fejezet 2. Cím) értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) Az átmeneti intézmények nem kell hogy megfeleljenek a 48-49. §-ban, az 55. § c) pontjában, valamint az 56-58. §-ban foglaltaknak. A 47. §-ban, valamint az 55. § c) pontjában foglaltakat csak a gyermekek átmeneti otthona esetén kell kötelező jelleggel alkalmazni.

82. § (1) Ha a gyermekek átmeneti otthonában beteg gyermeket helyeznek el, soron kívül kell gondoskodni orvosi vizsgálatáról és állapotának megfelelő ellátásáról.

(2) A gyermekek átmeneti otthonában elhelyezettek igény szerinti napközbeni pihenését az intézmény biztosítja.

(3) Ha a gondozott gyermek tanköteles korú, iskolai oktatásban való részvételét az intézmény biztosítja.

83. § (1) Az időskorúak gondozóháza olyan átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, ahol a gondozottak elhelyezésére legfeljebb egy évig kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eltelte után az intézmény vezetője vizsgálja, hogy a gondozott személy családi környezetébe visszahelyezhető-e, illetve ellátása más, személyes gondoskodás útján biztosítható-e.

(3) Ha a jogosultat más, személyes gondoskodást nyújtó intézményben el lehet látni, a megfelelő intézménybe történő áthelyezés lehetőségéről az intézmény vezetője a gondozottat tájékoztatja. Az új intézménybe történő elhelyezésig a jogosult ellátását változatlan feltételekkel kell biztosítani.

(4) Ha a (2) bekezdésben foglaltak azért nem alkalmazhatók, mert a gondozott családi környezetébe nem helyezhető vissza, az intézmény vezetője az ellátás időtartamát további egy évvel meghosszabbíthatja. Erről az intézmény vezetője a beutalót értesíti.

84. § (1) A fogyatékosok átmeneti gondozóházában lehetőség szerint a fogyatékosság jellege szerint elkülönített gondozási egységekben kell a gondozottakat ellátni.

(2) Az intézmény vezetője a gondozási egységeket a gondozottak életkora és fejlettségi szintje szerint alakítja ki.

(3) A 83. §-ban foglaltak értelemszerűen irányadók a fogyatékosok átmeneti gondozóháza esetén is.

85. § (1) A hajléktalanok átmeneti szállása biztosítja

a) az éjszakai pihenésre,

b) a személyi tisztálkodásra,

c) az étel melegítésére, étkezésre,

d) a betegek elkülönítésére,

e) a közösségi együttlétre

szolgáló helyiségeket.

(2) Hajléktalanok átmeneti szállásának az az intézmény alkalmas, hol

a) a férőhelyek száma a 100-at nem haladja meg;

b) egy lakószobában legfeljebb 12 személy helyezhető el;

c) a berendezési tárgyak könnyen tisztíthatók, illetve fertőtleníthetők;

d) 10 gondozottra legalább egy zuhanyozó és nemenkénti WC jut;

e) a fűtés, világítás és a melegvízzel való ellátás folyamatosan biztosítható.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az intézmény biztosítja a gondozott

a) takaróját,

b) tisztálkodásához szükséges textíliát,

c) személyes ruházatának tisztításához szükséges feltételeket,

d) személyes használati tárgyainak biztonságos megőrzését,

e) részére nyújtandó elsősegélyhez szükséges felszerelést.

86. § (1) A hajléktalanok átmeneti szállása legalább napi 16 órán keresztül tart nyitva.

(2) A napi nyitvatartási időn belül az ellátottak szociális és mentális gondozását is biztosítani kell. E tevékenység időtartama nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés szerinti időtartam egyharmada.

(3) A (2) bekezdés szerinti szociális és mentális gondozás körébe tartozik különösen

a) az egyénre szabott bánásmód;

b) az intézményen belüli közösségi élet szervezése;

c) a szocioterápia;

d) a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásának segítése;

e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

(4) A (3) bekezdés szerinti gondozást egyéni nyilvántartó lapon kell rögzíteni.

87. § (1) A hajléktalanok éjjeli menedékhelyére a 85. § rendelkezései az irányadók azzal, hogy egy lakószobában legfeljebb húsz személy helyezhető el.

(2) Az éjjeli menedékhely este, illetve éjszaka, naponta legalább napi 14 órát tart nyitva. A napi nyitvatartási időn belül legalább 4 órában az intézmény szociális munkás alkalmazásával ügyeletet biztosít.

88. § A nappali ellátást nyújtó intézmények különösen

a) az idősek klubja;

b) a fogyatékosok nappali intézménye;

c) a szenvedélybetegek nappali intézménye;

d) a nappali melegedő.

89. § (1) Az e rendeletben foglalt kivételekkel nappali ellátásra az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik

a) a közösségi együttlétre;

b) a pihenésre;

c) a személyi tisztálkodásra;

d) a személyes ruházat tisztítására;

e) az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiségekkel.

(2) A fogyatékosok és szenvedélybetegek nappali intézményében az (1) bekezdésben foglaltakon túl foglalkoztató helyiséget, tornaszobát vagy szabadtéri sportolási lehetőséget kell biztosítani.

90. § A nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelően kell meghatározni, de az napi 8 óránál kevesebb nem lehet.

91. § (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai különösen

a) legalább napi egyszeri meleg élelem biztosítása;

b) szabadidős programok szervezése;

c) szükség szerint az egészségügyi ellátás megszervezése;

d) hivatalos ügyek intézésének segítése;

e) munkavégzés lehetőségének szervezése.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti étkezésről az 5. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően kell gondoskodni.

(3) Szabadidős programok szervezésének minősül az is, ha az intézmény a gondozottak részére sajtótermékeket, könyveket, tömegkommunikációs eszközöket is biztosít.

(4) Az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetőségének biztosítása, valamint a mentális gondozás.

(5) Az e §-ban szabályozottaknak - az (1) bekezdés d)-e) pontjában foglalt kivételekkel - a nappali melegedő nem kell hogy megfeleljen.

92. § (1) Ha a gondozottak foglalkoztatásának lehetőségét a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglalkoztatásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább 50%-át a gondozottak részére ki kell adni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevétel ki nem fizetett részét közösségi célra kell felhasználni.

93. § (1) Az intézmény vezetője a nappali ellátást nyújtó intézményekben az 4. számú melléklet szerinti látogatási és eseménynaplót vezeti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a gondozási napokat havonta és évente az intézményvezető összesíti.

94. § A nappali ellátást nyújtó intézmény házirendje tartalmazza

a) az intézmény nyitvatartási idejét;

b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét;

c) az étkezések számát és az étkeztetés rendjét;

d) az intézmény által szervezett foglalkoztatásból származó bevétel felhasználására vonatkozó előírásokat.

95. § (1) Fogyatékosok nappali intézményében három éven aluli gyermek nem gondozható.

(2) Fogyatékosok nappali intézményében nem gondozható az a személy, aki

a) közveszélyes,

b) önálló helyzetváltoztatásra még segédeszközzel sem képes;

c) orvosi ellátást és állandó ápolást igényel;

d) önellátásra nem képes;

e) rendszeres munkavégzésre képes.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl az a gyermek sem gondozható fogyatékosok nappali intézményében, aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra alkalmas és felvétele, elhelyezése a korának, állapotának megfelelő nevelési, oktatási intézményben biztosítható.

(4) Fogyatékosok intézményébe az ellátottakat csak próbaidővel lehet felvenni. A próbaidő tartama három hónapnál hosszabb nem lehet.

96. § A fogyatékosok nappali intézményében legalább napi háromszori étkezést kell biztosítani.

97. § (1) A fogyatékosok nappali intézményében 6-8 fős gondozási csoportot kell kialakítani. A gondozási csoportok kialakítása során figyelemmel kell lenni a gondozottak életkorára és fejlettségi szintjére.

(2) A fogyatékosok nappali intézménye a 91. §-ban foglaltakon túl a gondozottak számára egyéni fejlesztő programokra épülő gyógypedagógiai foglalkozást szervez.

98. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

99. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor már működő intézmények a 2. § (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint az intézménnyel közalkalmazotti vagy munkajogviszonyban lévő személyek a 2. számú melléklet szerinti képesítési előírásoknak a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül kell hogy megfeleljenek.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az e rendelet 2. számú melléklete szerinti képesítési előírások alól felmentést annak - az intézménnyel közalkalmazotti vagy munkaviszonyban lévő - személynek adhat, aki öregségi nyugdíjkorhatárát a rendelet hatálybalépésétől számított tíz éven belül tölti be.

100. § A rendelet hatálybalépésekor már működő intézményekben a rendelet hatálybalépését követő hónap első napjától számított hat hónapon belül kell biztosítani a dolgozók munkaruha-ellátását, valamint a gondozottak ruházattal való ellátását.

101. § (1) Az intézmények a rendelet hatálybalépését követő hónap első napjától számított három hónapon belül kötelesek házirendjeiket felülvizsgálni és annak módosítását a fenntartónál kezdeményezni.

(2) Az intézmény vezetője a (1) bekezdés szerinti határidőn belül gondoskodik a pénzkezelési szabályzat felülvizsgálatáról és e rendelet szerinti módosításáról.

102. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor már működő intézmények a 2. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, a 42. § (2) bekezdés a)-c) pontjában, a 43. §-ban, a 75. § (3) bekezdésében, a 85. §-a (2) bekezdésének a), b), d) pontjában foglaltaknak nem kell hogy megfeleljenek, azonban az e rendelet hatálybalépésekor nyújtott szolgáltatásaik feltételei és minősége nem romolhat.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételeknek a rendelet hatálybalépésekor még nem működő intézménynek akkor kell megfelelnie, ha az intézmény építésére a rendelet hatálybalépéséig építési engedélyt még nem adtak ki.

103. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a bölcsődékről szóló 10/1978. (XI. 29.) EüM rendelet és az azt módosító 17/1988. (XII. 22.) SZEM rendelet;

b) a szociális otthonokról és szociális intézetekről szóló 3/1980. (III. 8.) EüM rendelet, valamint az ezt módosító 13/1981. (X. 16.) EüM rendelet;

c) a szociális étkeztetésről szóló 16/1976. (XII. 24.) EüM rendelet módosításáról szóló 10/1982. (IX. 7.) EüM rendelet;

d) az értelmi fogyatékosok napközi otthonáról szóló 7/1985. (X. 1.) EüM rendelet;

e) a területi szociális gondozásról szóló 10/1986. (IX. 24.) EüM rendelet és az azt módosító 19/1987. (XII. 24.) EüM rendelet;

f) a hajléktalanokról gondoskodó egyes szociális intézmények feladatáról és működéséről szóló 2/1992. (I. 6.) NM rendelet;

g) egyes népjóléti miniszteri rendeletek és utasítások módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 17/1992. (VII. 10.) NM rendelet 8. §-a, 14. §-a és 15. §-a;

h) az egészségügyi gyermekotthonok működéséről szóló 21/1992. (VIII. 11.) NM rendelet;

i) a szociális otthonokról és szociális intézetekről szóló 3/1980. (III. 8.) EüM rendelet végrehajtásáról szóló 10/1980. (Eü. K. 6.) EüM utasítás, valamint az azt módosító 12/1987. (Eü. K. 22.) EüM utasítás;

j) egyes központi szociális intézetek és otthonok tanácsi kezelésbe adásáról szóló 27/1981. (Eü. K. 18.) EüM utasítás;

k) a szociális otthonok és szociális intézetek szervezetéről és működéséről szóló 18/1982. (Eü. K. 15.) EüM utasítás;

l) az értelmi fogyatékosok napközi otthonáról szóló 7/1985. (X. 1.) EüM rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 12/1985. (Eü. K. 20.) EüM utasítás.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg visszavonom

a) az elmebetegek szociális otthoni gondozásához kiadott 90.080/1977. (Eü. K. 6.) EüM irányelvet;

b) az értelmi fogyatékosok szociális foglalkoztató intézeti gondozásához kiadott 91.160/1981. (Eü. K. 24.) EüM útmutatót;

c) a szociális otthonokban élő látássérültek gondozásáról szóló 90.275/1983. (Eü. K. 6.) EüM közleményt.

1. Étkeztetés

Szociális konyha és népkonyha

2. Házi segítségnyújtás

- gondozói körzet (800-1000 fő lakos): 1 fő házi gondozó (1 fő hivatásos gondozó maximálisan 5-6 főt lásson el),

- társadalmi gondozói körzet (100-200 fő lakos): 1 fő társadalmi gondozó (1 fő társadalmi gondozó maximálisan 1-2 főt lásson el),

- 3-nál több hivatásos gondozó munkájának szervezéséhez: 1 fő vezető-irányító-szervező gondozó.

3. Családsegítés

- családgondozói körzet (2500-3000 fő lakos): 1 fő családgondozó,

- családsegítő szolgálat (központ) (30 000 fő lakosságszám mellett):

4. Utcai szociális gondozás

- gondozói körzet (a körzetben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek száma: 50-100 fő) 1 fő utcai gondozó (1 fő utcai gondozó 10-12 hajléktalan személyt lásson el)

5. Bölcsődei ellátás

- 3 éves kor alattiakat ellátó gyermekcsoport: maximum 12 fő gyermeklétszám

- fogyatékos gyermekeket ellátó csoport: maximum 8 fő gyermeklétszám

Intézményenként

1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények (20-50 fős gondozási egységre meghatározott irányszámok)

A) Időskorúak otthona

a) Egészségügyi feladatok ellátásához

b) 100 fh. felett szociális, mentálhigiénés, fejlesztő feladatok ellátásához mentálhigiénés csoport:

B) Pszichiátriai és szenvedélybetegek otthona

a) Egészségügyi feladatok ellátásához:

- orvos: havonta napi átlag 1-2 óra

- elmeszakorvos: havonta napi átlag 1-2 óra

b) 100 fh. felett szociális, mentálhigiénés, fejlesztő feladatok ellátásához mentálhigiénés csoport:

C) 1. Felnőtt korú fogyatékosok otthona

a) Egészségügyi feladatok ellátásához:

b) 100 fh. felett szociális mentálhigiénés, fejlesztő feladatok ellátásához mentálhigiénés-csoport:

2. Kiskorú fogyatékosok otthona

a) Egészségügyi feladatok ellátásához:

- orvos: havonta napi átlagban min. 4 óra

- gyermekszakorvos vagy gyermekpszichiáter, illetve egyéb szakorvos: havonta napi átlagban 1-2 óra

b) 100 fh. felett szociális, mentálhigiénés, fejlesztő feladatok ellátásához mentálhigiénés-nevelési csoport:

D) Hajléktalanok ápoló, gondozó otthona

a) Egészségügyi feladatok ellátásához:

b) Szociális-mentálhigiénés feladatok ellátásához:

2. Rehabilitációs intézmények (20-50 fős gondozási egységre meghatározott irányszámok)

A) Fogyatékosok rehabilitációs intézménye

a) Egészségügyi feladatok ellátásához:

b) Szociális, mentálhigiénés, nevelési feladatok ellátásához:

B) Pszichiátirai és szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye

a) Egészségügyi feladatok ellátásához:

b) Szociális, mentálhigiénés, foglalkoztatási feladatok ellátásához:

C) Hajléktalanok rehabilitációs intézménye

a) Egészségügyi feladatok ellátásához:

b) Szociális, mentálhigiénés, foglalkoztatási feladatok ellátásához:

3. Átmeneti ellátást nyújtó intézmények

A) Gyermekek átmeneti otthona (maximum 12 fős gondozási egység)

B) Idősek, fogyatékosok gondozóháza (20-50 fős gondozási egység)

C) Hajléktalanok átmeneti szállása (20-50 fős gondozási egység)

a) Egészségügyi feladatok ellátásához:

b) Szociális, mentálhigiénés feladatok ellátásához:

4. Nappali ellátást nyújtó intézmények

A) Idősek klubja (20 fős gondozási egység)

a) 5 napos nyitva tartás esetén

b) folyamatos nyitva tartás esetén

B) Fogyatékosok nappali gondozó intézménye (20 fős gondozási egység)

C) Szenvedélybetegek nappali intézménye (20 fős gondozási egység)

D) Nappali melegedő (20-50 fős gondozási egység)

Megjegyzés: A nappali melegedő esetében értelemszerűen kell kitölteni.

* A margarin és sertészsír mennyisége felső határt jelent.

- A feltüntetett élelmi anyagok és élelmiszerek (anyagkiszabás) mennyisége havi átlagban tartandó be.

- Napi háromszori étkeztetés esetén (vacsora nélkül) az egész napra jelzett mennyiség legfeljebb 65%-a vehető figyelembe.

- Csak ebéd biztosítása esetén az egész napra jelzett mennyiség legfeljebb 40%-a vehető figyelembe.

- Szójakészítmények csak 6 éves kortól használhatók az étrend kiegészítésére, a hús tömegének legfeljebb 20%-a pótolható szójakészítménnyel.

Név: ........................................... szül. év:

Lakóhelye: ........................., .......................... u. sz.

Tartózkodási helye:

Értesítendő személy neve, címe:

Gondozásba vétel kelte:

Gondozás megszűnésének kelte, oka:

Gondozó neve:

Háziorvos neve:

2. oldal

Megjegyzés: Az utcai gondozás, valamint a Szociális Segítő és Információs Szolgálat esetében a 2. oldalt nem kell kitölteni.

A gondozott személy egészségi állapota a gondozásba vétel időpontjában:

(háziorvos tölti ki!)

Változások:

3. oldal